Sok a jogos kritika, de a méltatlan gyűlölködés is, nemcsak az alapítvánnyal, hanem az ott dolgozó kollégákkal szemben, akik pedig „kiteszik a lelküket”, minden kérdésre válaszolnak és minden telefont felvesznek – panaszolta a konferencián Putnoki Katalin, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért (BSLA) elnöke. – Mindössze 5 szakembernek 5 orvostanhallgató segítségével kellene feldolgoznia azt az 5828 kérelmet, amely február óta befutott a szervezethez, és amiből 2563 még döntésre vár. Összesen 111 olyan kérelem futott be, amely teljesen új terápiákat érint, ezek hatékonyságvizsgálatát az alapítványnak kellett elvégeznie, mindössze 22 terápia esetben nem sikerült lezárni a vizsgálatot – magyarázta az elnök, ezekkel a számokkal igazolva, hogy rendkívül szűkös munkaerőkerettel kellene minőségi feladatellátást biztosítani a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyszerek méltányossági elbírálása során. Felhívta a figyelmet arra is, hogy például az életmentő készítmények támogatásáról továbbra is a NEAK dönt, azok nem a BSLA hatáskörébe tartoznak. A még vizsgálat alatt álló 22 terápia között között egyébként vannak olyanok, amelyeknek létezik támogatott terápiás alternatívája is.

Mindössze 39 méltányossági kérelmet utasítottak el hét hónap alatt, a kérelmek többsége daganatos és ritka betegségek gyógyításához kér támogatást. Önrészt a betegeknek is fizetniük kell pozitív elbírálást követően, ám ez csupán egy-kétezer forintos dobozdíjat jelent. 

A 45 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodó szervezet idén 39,5 millió forintot költhet el időarányosan, emellett az 1 százalékos adófelajánlásokból 806 855 forintot bevételezett, és több mint ötmillió forint egyéb támogatást is kapott – számolt be Putnoki Katalin. Elmondta azt is, hogy egykapus a belépési rendszer, a kérvényeket a NEAK-on keresztül kell benyújtani, és amennyiben hatáskörileg az alapítványhoz tartozik az ügy, az oda is kerül. Külön hangsúlyozta, hogy lehetőség szerint online történjen a benyújtás, mert bár erre postai úton is van mód, az sokkal bonyolultabbá teszi az ügyintézést.

Ahhoz, hogy az eddigi 90 nap helyett 60 napos határidővel tudjunk dolgozni, új munkatársakat kell felvenni – jelezte az elnök, utalva ezzel a Miniszterelnökség két héttel korábbi közleményére, amely szerint az átlagos elbírálási idő csökkentése érdekében további működési forrást kapott az alapítvány, és amely szerint Kőnig Róbert betegelégedettségért felelős miniszterelnöki biztos intézkedést is javaslatokat is tett a gyorsabb és hatékonyabb működést elősegítendő.  Putnoki Katalin szerint igyekeznek változtatni a betegekkel és orvosokkal való kommunikáción is, ám ezt sok esetben nehezíti a GDPR, hiszen olyan szenzitív adatokat kezelnek, amelyeket nem lehet „csak úgy, e-mailben elküldeni, vagy telefonon közölni”.  A transzparens és könnyen nyomon követhető információáramlás érdekében már elindult egy fejlesztés az Egészségügyi Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.-nél (ESZFK), az EESZT-hez való csatlakozás érdekében. 

„Legalább mi, szajhák ne hazudjunk egymás között, ez a Batthyány-Strattmann László Alapítvány egy vicc” – szólt hozzá a diszkusszió során a témához Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Úgy vélte, BSLA-t a magyar állam politikai félelemből hozta létre, mert szembesült azzal, hogy képtelen finanszírozni a milliós, milliárdos terápiákat, mert arra se pénzünk, se energiájuk, se idejük nincs. – Hátborzongató volt hallgatni, hogyan dolgozik az alapítvány, olyan körülmények között, amelyekről ő maga nem is tehet. Bárki is nyeri jövő tavasszal választást, a legjobb az lenne, ha felvállalná ennek az egészségpolitikai döntésnek a felelősségét és megszüntetné az alapítványt.

A főtitkár szavait hangos tapssal jutalmazta a konferencia közönsége, míg mások – bár halkabban – Bidló Judit, a Belügyminisztérium  egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárának visszautasítását üdvözölték hasonlóan.

Közforgalmú helyett közösségi gyógyszertárak

Kompetenciák, digitalizáció, outcome maximalizálás – sorolt a gyógyszerpolitikát meghatározó három alappillért előadásában Bidló Judit, aki a legnagyobb előrelépést a kompetenciabővítésben látja. Számos területen kapnak többletjogosítványt a háziorvosok, többek között a felírási szabályok módosítása nyomán.

A háziorvosok jogosultak lesznek:

• szakorvosi javaslatok érvényességének meghosszabbítására terápiaváltásig (pl: koleszterin-csökkentők, NSAID-ok);
• szakorvosi javaslat nélküli receptírásra (pl: DPP-4 gátlók, SGLT-2 gátlók);
• inkontinencia termékek felírására;
• LMWH terápia elrendelésére emelt támogatással.

Közforgalmú patikák helyett legyenek közösségi gyógyszertáraink, ahol a gyógyszerészek az alapellátásnak, a praxisközösségeknek is tevékeny tagjaivá válhatnak – folytatta a helyettes államtitkár, jelezve, hogy ebben a szellemben biztosítanának többletkompetenciákat a gyógyszerészeknek. 

A jogosultságok körének bővítése 4 területen folyik:

• részvétel az alapellátásban (krónikus betegek gondozása, egészségnevelés);
• digitális kompetenciák megerősítése (szélesebb körű hozzáférés az EESZT adataihoz, kommunikációs lehetőség az orvossal, visszajelzés a gyógyszereléssel, mellékhatásokkal, terápiahűséggel kapcsolatban);
• receptírási jog megadása (önálló recept rekord létrehozása az EESZT-ben a gyógyszerészek számára azokra a gyógyszerekre vonatkozóan, amiket a beteg krónikusan szed, de az orvos által rendelt készítmény valamilyen okból nem elérhető);
• védőoltások beadása (önkéntes alapon, szakmai minimumfeltételek megléte mellett, licencvizsgával).

Míg a háziorvosok esetében napokon belül társadalmi egyeztetésre kerülnek a kompetenciabővítést lehetővé tévő jogszabály-módosítási tervezetek, a gyógyszerészek vényírási jogosultságának részleteit tartalmazó végrehajtási rendelet megjelenését egy-két héten belül ígérte Bidló Judit.

Az egészésgügyi kimenetek optimalizálásával kapcsolatban a helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a jövő egészségügye adatvezérelt, ugyanakkor emberközpontú, ahol a mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz, ami az orvosi döntéshozatalt támogatja. A digitalizáció terén cél a gyógyszerekhez kapcsolódó adatforrások összekapcsolása, az EESZT-ben található, nem strukturált dokumentumok feldolgozása és egy mesterséges intelligencián alapuló elemzési környezet kialakítása, amely a jövőbeni értékelések alapját adhatja. Az így nyert adatok kulcsszerepet játszanak majd az egészségügyi kimenetek javításában. 

Ki kell szállni a magyar homokozóból

Most leginkább a nemzetközi folyamatokra kell figyelemmel lennünk, mert ezek alapvetően befolyásolhatják a hazai gyógyszerártámogatási rendszert is – kezdte előadását Dávid Tamás, a NEAK ártámogatási főigazgató-helyettese, aki úgy fogalmazott: „most nem az itthoni homokozóban kell játszani egymással”. 

Amerikában elindult egy alapvetően politikai indíttatású folyamat, amely viharos gyorsasággal halad előre, és amelynek célja a rendkívül magas gyógyszerárak mérséklése az USA-ban, többek között egy új, európai referenciaárazáson alapuló modell bevezetésével. Amennyiben a modell megvalósul, az a magyar gyógyszerárakra is befolyással lesz, drasztikus áremelkedést okozva. A szakember hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre csak tervezik a NEAK-nál, miként változhat a gyógyszerfinanszírozás ebben az esetben, ha tényleges lépések is történnek, bár bízik benne, hogy „ezt a gyógyszeripari atombombát végül senki nem fogja ledobni”.

Leáll az árverseny, gyakorlatilag értelmüket vesztik az ármegállapodások, növekedni fognak – akár meg is duplázódhatnak – az állami egészségügyi kiadások – vázolta a következményeket a főigazgató-helyettes, és elmondta azt is, hogy az amerikai intézkedés ugyan érezhető feszültséget váltott ki Európában is, de az Európai Bizottságnak egyelőre még nincs érdemi válasza arra. – A lehetséges következmények önmagukban pusztítóak lehetnek, nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban és a kontinensen is. 

Amennyiben az amerikaiak által írt forgatókönyv valóra válna, kiemelten fontos lenne elkerülni a nettó árak referenciaárazását, mivel annak következményei rendkívül súlyosak lennének. Ugyanakkor nem kizárt, hogy egységes európai listaár alakulna ki, ami alapjaiban rendezné át a jelenlegi rendszert. Ez a helyzet akár egy teljesen új alapokon nyugvó magyar gyógyszertámogatási rendszer kialakítását is szükségessé teheti

Ha egy gyógyszer listaára a duplájára emelkedik, a jelenlegi, százalékos támogatási rendszerben a beteg is kétszer annyit fog fizetni érte a patikában. Ezt kivédendő elképzelhető egy fix térítési díj alapú modell bevezetése, amely egyébként Európában nem ismeretlen – mondta Dávid Tamás. Röviden szólt még arról is, hogy a méltányossági eljárás nem a legmegfelelőbb finanszírozási technika, ezért a jövőben a befogadási rendszert is modernizálni kell.

Személycserék a Batthyány alapítvány élén

Bár a nyilvános iratokba még nem vezették át, a Népszava információi szerint augusztus végén lemondott a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLA) kuratóriumi tagságáról Szebik Imre bioetikus, a Semmelweis Egyetem Magatartási Intézetének docense. 

Az egyedi méltányosságból adható terápiák és eszközök támogatási kérelmeiről döntő alapítvány elnöki posztján is várható személycsere. Úgy tudják, a testület éléről hamarosan távozik Kovácsné Putnoki Katalin is, ő ugyan marad a kuratórium tagja, de az elnöki tisztségében őt várhatóan Páva Hanna váltja, aki az egészségpolitikában, és az ágazati igazgatásban jól ismert szakember. Rendre ő elemezte a szakmának és egy ideig a laikus közönségnek, hogy hol, mekkora a szakemberhiány van az egészségügyben.