Bár az idehaza is ingyenesen elérhető gyógyszeres terápiának köszönhetően szinte valamennyi ismert HIV-fertőzött jó életminőségben töltheti a mindennapjait, Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a korai szűrés és kezelés fontosságát hangsúlyozta a világnapi eseményen.  

Már csak azok az AIDS-betegek halnak meg, akik nem kapnak megfelelő kezelést – fogalmazott a Pro Infectologia Alapítvány szakértője. – Nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte is egyre gyakoribbá válik a HIV-fertőzés kései diagnózisa, aminek nyomán késlekedhet a terápia. Hazánk a kevésbé fertőzött országok sorába tartozik, az ismert fertőzöttek száma 3000 fő, de nagyjából ugyanennyien lehetnek, akik nem tudnak arról, hogy hordozzák és továbbadhatják a vírust. Magyarországon évente 200-300 új esetet regisztrálnak, a stetisztika az elmúlt 20 évben nem változott. Az AIDS-betegek száma 50 körüli, míg a halálozási szám tízre tehető. A szűrések száma azonban rendkívül kevés – hangsúlyozta a főorvos, aki néhány évvel ezelőtt még arról beszélt, megjelenhet az a rendelet, amely az állapotos anyák kötelező HIV szűrését írja elő. 

Kevés a fertőzött, járványügyi szempontból nem látták indokoltnak a várandósok szűrését – magyarázta a hétfői sajtótájékoztatón Szlávik János, hozzátéve azt is, hogy a vizsgálat egyébként nem drága, így nem jelentene vállalhatatlan terhet a költségvetés számára, ha a szifilisz és a hepatitis mellett ezt a tesztet is elvégeznék. Arra kérdésünkre, hogy hány várandósnál végeznek HIV-vizsgálatot évente, a főorvos azt mondta, nem tud róla, de véleménye szerint egynél sem. Kiemelte ugyanakkor, hogy sokkal fontosabb lenne, ha a rizikócsoportba tartozók rendszeresen eljárnának szűrésre.

Míg a HIV-fertőzöttek többsége (64%) 30-39 éves férfi, az AIDS-megbetegedés a nők körében sokkal gyakoribb, és náluk a halálozási arány is magasabb, mert jellemzően csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják a kórt, ami kezdetben csak enyhe megfázáshoz hasonló tüneteket produkál. Ugyanakkor a nők szűrésével és kezelésével az újszülött megmenthető a fertőzéstől, évente 10-20 egészséges csecsemő születik úgy, hogy az édesanyja HIV-fertőzöttként gyógyszert szedett – tette hozzá Szlávik János.

Évente 900 gyorstesztet használnak el a Pozitív Élet Alapítvány szűrőpontjain, ahol anonim módon vehetik igénybe a szolgáltatást az érintettek – tette hozzá Németh Zoltán kuratóriumi elnök. Elmondta azt is, hogy HIV-1 p24 antigén teszt a fertőzés korai szakaszában mutatja ki vírust, mintegy 2-6 héttel a fertőződést követően, míg HIV-antitest tesztek a szervezet immunválaszát azonosítják, és a fertőzés később szakaszában működnek. – Bár országszerte 129 ponton érhető el anonim szűrés a bőr- és nemibeteg gondozókban valamint az alapítványnál, de ez kevés – csatlakozott Szlávik János véleményéhez az elnök. 

Leginkább még mindig Afrikában jellemző a HIV-fertőzés, de a világnak nincs olyan része, ahol ne fordulna elő. Ukrajnában, Oroszországban, a balti államokban jellemzően az intravénás droghasználat nyomán sok a beteg – foglalta össze az adatokat a főorvos, megemlítve azt is, hogy a budapesti centrum mellett Miskolcon, Debrecenben és Pécsett is ellátják a magyar betegeket, és évente egyszer ellenőrzik azokat, akik a fertőzés kezelésére szolgáló gyógyszert ma már a patikában is kiválthatják.  A terápiának köszönhetően a 3000 magyar HIV-vel élő több mint 90 százaléka gyógyszert szed, róluk közel 100 százalékban kijelenthető, hogy nem adják tovább a fertőzést. 

Az AIDS-betegség okozta halálozások számának csökkenése a hatékony terápiáknak köszönhető, és bár idehaza egyelőre csak az orális, naponta szedendő készítmény áll rendelkezésre, a legújabb szereket már elég 2-3 havonta injekció formájában beadni a betegeknek a vírusmentesség fenntartása érdekében – magyarázta Szlávik doktor, jó hírként említve, hogy alig-alig vannak már rezisztens törzsek. Emlékeztetett arra is, hogy míg a vírus megjelenését követő első tíz évben minden beteg meghalt, a kilencvenes évek elején megjelenő terápiák már biztosítottak néhány éves túlélést. A 2000-es évek elejétől már olyan gyógyszerek álltak rendelkezésre, amelyek alkalmazásával „aki akkor élt, az ma is él”. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a készítmények mellékhatásait is sikerült minimalizálni, és a HIV-terápia nem zárja ki más gyógyszeres kezelések – pl. daganatterápia – folytatását sem. A legújabb klinikai eredmények pedig azt mutatják, hogy a gyógyszeres terápia preventív jelleggel is működik.

Nem szabad a gyógyítható, nemi úton terjedő betegségekkel egy kalap alá venni a HIV-fertőzést – hívta fel a figyelmet a főorvos, és elmondta azt is, felgyorsult öregedési folyamat figyelhető meg a betegeknél, és a körükben gyakoribbak a csonttörések és a kardiovaszkuláris problémák. Ha időben felfedezik, a betegség jól kezelhető, és jó irányban haladunk afelé, hogy a HIV-fertőzötteket véglegesen meg is gyógyítsák, ugyanakkor továbbra is a korai felismerés és a mihamarabbi gyógykezelés a minőségi életévek megnyerésének záloga.