Az elhízás ma már nem pusztán életmódbeli vagy esztétikai kérdés, hanem az egyik legfontosabb, módosítható kardiovaszkuláris kockázati tényező. Nemzetközi összehasonlítások szerint a felnőtt magyar lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. A WHO adatai alapján az elhízás világszerte megháromszorozódott 1975 óta, és ma már a megelőzhető halálozás egyik vezető oka. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) elemzései szerint Magyarország az európai országok között is a magas kockázatú országok közé tartozik az elhízás gyakorisága alapján.

A legfrissebb globális kutatások különösen aggasztó gyermekkori trendeket mutatnak. Az NCD Risk Factor Collaboration (NCD-RisC) és a The Lancet adatbázisa szerint az elhízott iskoláskorú gyermekek száma világszerte négyszeresére nőtt 1990 óta. A World Obesity Atlas 2025 előrejelzése szerint 2035-re a gyermekek és serdülők több mint fele túlsúlyos vagy elhízott lehet, ha nem történik érdemi beavatkozás. Az elhízás globális gazdasági hatása eközben elérheti a világ GDP-jének 3 százalékát.

A hazai adatok is aggasztóak. A HBSC Magyarországi Jelentés (2021/2022) — amely az ELTE és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ együttműködésében készült — azt mutatja, hogy Magyarországon minden negyedik–ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, a fiúk körében magasabb arányban.

„Az elhízás ma már a kardiológia egyik legfontosabb kihívása” – hangsúlyozza Prof. Dr. Gellér László, az MKT elnöke. „Nem pusztán testsúlytöbbletről beszélünk: az elhízás komplex anyagcsere-állapot, amely csendben, évek alatt károsítja az ereket, emeli a vérnyomást, és jelentősen növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát.”

Nagyszabású epidemiológiai vizsgálatok egyértelmű összefüggést mutatnak a testtömegindex növekedése és a kardiovaszkuláris események gyakorisága között. A Prospective Studies Collaboration több százezer résztvevőt követő elemzése kimutatta, hogy már a mérsékelt túlsúly is mérhetően emeli a koszorúér-betegség és a stroke kockázatát. A WHO értékelése szerint az elhízás a magas vérnyomás egyik legjelentősebb módosítható rizikófaktora.

A legújabb kardiológiai kutatások arra is rámutatnak, hogy nem csupán a testsúly számít. A képalkotó vizsgálatok szerint a szervek közötti, úgynevezett viscerális zsír a valódi kockázati tényező. Ez a zsírszövet aktív endokrin szervként működik, gyulladásos anyagokat termel, amelyek közvetlenül károsítják az érfal belső rétegét, és felgyorsítják az érelmeszesedést.

"A legfrissebb endokrinológiai megközelítés szerint az elhízás hátterében összetett hormonális és idegrendszeri folyamatok állnak. A szakértők hangsúlyozzák: a szervezet biológiailag is törekszik a nagyobb testsúly fenntartására, ezért a puszta kalóriacsökkentés sok esetben nem hoz tartós eredményt. Fogyás során gyakran fokozódik az éhségérzet, miközben a nyugalmi energiafelhasználás csökken, ami megnehezíti a súly megtartását. Az inzulinrezisztencia, az étvágy-szabályozó hormonok változásai és az anyagcsere-alkalmazkodás egymást erősítő folyamatként működhetnek. Mindez megerősíti, hogy az elhízás komplex, krónikus állapot, amely tartós eredmény esetén személyre szabott, több tényezőt célzó beavatkozást igényel", hívja fel a figyelmet az elnök.

Hazai szűrési adatok is alátámasztják a kockázatot. A mintegy 5000 fő bevonásával végzett Budapest-vizsgálat (2024/2025) szerint az elhízott (BMI > 30) felnőttek 75 százalékánál látens magas vérnyomás mutatható ki, és 40 százalékuknál már mérhető az érfalmerevség fokozódása.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: már mérsékelt testsúlycsökkentés is jelentős egészségnyereséget hozhat. A bizonyítékokon alapuló klinikai adatok szerint 5–10 százalékos fogyás esetén:

csökken a vérnyomás,

javul az inzulinérzékenység,

kedvező irányba változik a vérzsírprofil,

mérséklődik a kardiovaszkuláris kockázat.

Külön figyelmeztető jel a gyermekkori elhízási tendencia erősödése. A szakemberek szerint, ha a kedvezőtlen életmódbeli minták már gyermekkorban rögzülnek, a kardiometabolikus terhelés időtartama évtizedekkel meghosszabbodik.

„Ha a kedvezőtlen életmódbeli minták már gyermekkorban rögzülnek, a szív- és érrendszeri kockázat is korábban kialakul” – figyelmeztet dr. Gellér László.„Ezért a megelőzésben a családnak, az oktatási környezetnek és az egészségügynek egyszerre van szerepe.”

A nemzetközi szakmai ajánlások szerint a leghatékonyabb beavatkozás a komplex életmódváltás: a rendszeres fizikai aktivitás növelése, az energiadús és többszörösen feldolgozott élelmiszerek visszaszorítása, a túlzott só- és cukorbevitel mérséklése, valamint a testsúly rendszeres monitorozása.

Az MKT hangsúlyozza: az elhízás kezelése nem kizárólag egyéni felelősség. A környezeti, életmódbeli és társadalmi tényezők együttesen alakítják a kockázatot, ezért a hatékony fellépés összehangolt népegészségügyi megközelítést igényel.

„Az elhízás megelőzhető és kezelhető állapot, de időben kell lépni. A legnagyobb sikert akkor érhetjük el, ha a kockázati tényezőket még a szív- és érrendszeri betegségek megjelenése előtt sikerül csökkenteni.”

Az Elhízás Világnapján a Magyar Kardiológusok Társasága arra ösztönzi a lakosságot és a döntéshozókat, hogy a szív egészségének védelme érdekében kapjon kiemelt figyelmet az egészséges testsúly megőrzése.

További információk:
Még több hiteles tájékozódási forrás érhető el a http://www.szivderito.hu oldalon.

(Fotó: Alexa képe a Pixabay-en)