A nem megfelelő statisztikai számítások, az egyes országok eltérő rákregisztere és boncolási gyakorlata az oka annak a percepciónak, hogy kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulása Magyarországon – derült ki Kiss Zoltán előadásából. Bár a Pécsi Tudományegyetem docense azt elismerte, hogy komoly a daganatos betegségteher hazánkban az Európai Unió országaihoz képest, de a HUN-CANCER EPI kutatás eredményei arra utalnak, hogy az OECD korábbi jelentéseiben közölt adatoknál jelentősen, 18 százalékkal alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya itthon. A férfiak körében az incidencia megegyezik a kelet-európai országok átlagával.

A KSH és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatainak összevetése során kiderült, hogy a rákbetegek 14 százalékát post mortem diagnosztizálták. Míg a hazai boncolási arány 40 százalék feletti, Bulgáriában például csak tíz százalék – vázolta fel a kutató, megjegyezve, hogy az OECD legfrissebb jelentésében már felvetették, hogy ez az eltérés torzíthatja a statisztikát. 

Masszív csökkenést tapasztaltak a dohányzással összefüggő rákbetegségek esetében egy évtized alatt, ami a hazai dohányzás elleni küzdelem sikerét igazolja – mondta Kiss Zoltán, aki arról is beszélt, hogy vizsgálataik során a ezeknek a daganatos betegségeknek az incidenciájában 3-4, míg a halálozásban 5 százalékos csökkenést detektáltak.

Vizsgálták az öt éves teljes túlélés adatait is. A 2011 és 2014 között diagnosztizált emlődaganatos nőknél 80 százalék feletti 5 éves túlélést detektáltak, ami megfelel a nyugat-európai trendeknek, azonban a méhnyakrák esetében nem sikerült felzárkózni ehhez. A vastagbéldaganatok esetében az öt éves túlélési arány 45, tüdődaganatosoknál pedig 27 százalék volt, a legrosszabb adatot az oesophagus-daganatok esetében tapasztalták, ahol mindössze a betegek 7 százaléka élt a diagnózist követően – zárta a kutató.

Támadás alatt az onkológia?

Nem állunk jól daganatos halálozásban, de javul a helyzet – csatlakozott a kutatóhoz Polgár Csaba onkológus, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) január 31-én menesztett főigazgatója, aki szerint azért is szerepelünk rendre rosszabb eredményekkel a statisztikákban, mert a hazai rákregiszter sokkal precízebb, mint más országokban.

A daganatos megbetegedések hazai incidenciája – a nemzetközi trendeknek megfelelően – 30 százalékos növekedést mutat, ugyanakkor a halálozás 10 százalékkal nőtt, ami azt igazolja, hogy a magyar onkológusok is hatékonyan gyógyítják a rákbetegeket. A volt főigazgató szerint a centrumosításnak köszönhető, hogy jobban állunk a daganatgyógyításban, mint a többi posztszocialista ország.

A daganatos betegségek 40 százaléka megelőzhető, az egyetlen rákos megbetegedés, amelynek prevenciójában az államnak szerepe van, az a HPV okozta méhnyakrák – mondta az onkológus, aki szerint a rossz morbiditási és mortalitási adatokban a primer prevenció és a szűrések hozhatnak trendfordulót.

Az onkológiai kezelések mindhárom modalitásában – sebészet, sugár és gyógyszeres – a precíziós medicina irányába halad a tudomány, kemoterápia, a célzott-, és immunkezelések mellett megjelentek a biomarker specifikus terápiák is, a kezelések azonban egyre robosztusabb molekuláris patológiai hátteret kívánnak. A precíziós medicina nehézsége, hogy egy-egy készítménnyel, vagy a terápiák kombinációjával egyre kisebb betegcsoportot tudnak majd kezelni.  

Azzal kapcsolatban, ami az onkológia egyéb területén történt, azoknak kell levonniuk a tanulságokat, akik meghozták ezt a döntést, és akik végre is hajtják – fogalmazott végül saját leváltására célozva a volt főigazgató.

Dank Magdolna adatokról, egyetemekről, háziorvosokról

Nekem nem elég, hogy a NEAK adatait látom, mert azok csak az ország összes onkológiai centrumának szakmai adataival együtt értelmezhetőek – jelentette ki a konferencia kerekasztal beszélgetése során Dank Magdolna, aki az OOI „két hét három napos” főigazgatójaként mutatkozott be, jelezve, hogy egyben a Semmelweis Egyetem professzora is maradt. Amellett, hogy szívesen venné, ha a csehországihoz hasonló szakmai regiszterek működnének Magyarországon is, úgy vélte, az OOI csak a négy egyetem háttértámogatásával válhat valódi komprehenzív rákcentrummá. 

A háziorvosok az onkológiai ellátás alappillérei – fogalmazott a főigazgató, aki szerint az idős kollégáknak már megvan a kialakult rutinjuk, amin nehéz változtatni, de a fiatalok – ha megfelelő számú kreditpontot kínálnak nekik cserébe – szívesen vesznek részt az edukációban. Az OOI főigazgatója jelezte, hogy ilyen kreditpontos továbbképzés a Háziorvosok Onkológiai Kérdései című tanfolyam, amely online is elvégezhető.

A megelőzésről szólva elmondta, az átszűrtségről fals adataink vannak, mert méhnyak- és emlőszűrést a magánellátásban is igénybe vesznek a nők, ezek a vizsgálati eredmények pedig nem kerülnek be a központi rendszerbe. A tömegszűrések megtartása mellett az egyéni egészség és egészségtudatosság erősítésére meg kell találni a kellően erős kommunikációs eszközöket, akár a hozzátartozók megszólításával is. Rendkívül károsnak tartja az olyan „TikTok dokik” működését, akik tévhitek terjesztésével emberek százait riasztják el a szűrésektől.

A háziorvosok szűrésekben vállalt kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet Sándor János, a Debreceni Egyetem professzora, Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének vezetőségi tagja, emlékeztetve, hogy a Svájci-projektben 98-99 százalékos elérést biztosítottak ezen a téren a háziorvosok.

Döntő kérdés a drága terápiák hatékonysága

Többet költünk daganatterápiára, mint a keringési rendszer gyógyszereire – fogalmazott előadásában Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára, megjegyezve, hogy a heterogén és széttagolt finanszírozási rendszer is gátja annak, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák a betegeknek. Hozzátette, az onkológiai készítmények árát tekintve kevés olyan terület van, ahol csökkenés volt tapasztalható, némi megtakarítást a generikumoktól remélhet a biztosító. A rendkívül drága rákterápiák esetében folyamatosan vizsgálják, hatékonyan költik-e el a pénzt, hiszen az ezekkel kezelhető betegek száma folyamatosan nő.

Nem ígértem január 1-jei befogadást – szögezte le az államtitkár, célozva arra, hogy korábban a sajtóban megjelentek erről szóló hírek.

Egészség egy életen át – ez a hazai népegészségügyi program jelmondata Bidló Judit szerint, aki azt hangsúlyozta, hogy az ellátórendszernek mindössze 20 százaléknyi szerepe van abban, hogy milyen a társadalom egészségi állapota, a nagyobb részért egyéni és környezeti tényezők felelnek. Ezért három nagy pillérre építenek: 

• betegségteher mérséklése;
• támogató környezet és közösség;
• tudatosság növelése.

Míg az iskolai egészségtan bevezetésével azt kívánják elérni, hogy már gyermekkorban rögzüljön az egészséges életmódra való törekvés gondolata, a felnőtteket az egészségfejlesztési irodák hálózatán keresztül tudják támogatni az életmódváltásban. A a népegészségügyi célú szűrések újragondolása során fókuszba kerül a digitalizáció, amelynek segítségével elérhetővé teszik a szűrési időpontokat az időpontfoglaló rendszerben, amelyeket lakóhelytől függetlenül lehetne igénybe venni. Valós adatokat kaphatnának a részvételi statisztikákról is, ha a három szervezett szűrés körében a magánellátásban levett mintákat központilag finanszírozott laborba küldhetnék a szolgáltatók.

Egészségpolitikai szempontból a legnehezebb a támogató környezet kialakítása, legyen szó akár az intézményi, akár a lakóhely közeli ellátásokról – zárta Bidló Judit.

Óriási kihívások és reményteli előrelépések a gyógyszerfejlesztésben 

Gyógyszeripari szempontból is kihívást jelent az onkológia robbanásszerű fejlődése – hangsúlyozta előadásában Szilágyi Dávid, az IQVIA vezető tanácsadója. Az elmúlt évtizedekben a terápiás guide line-ok hossza 30 oldalról több mint 200 oldalra bővült, a terápiák fokozódó komplexitása, az egyre nagyobb betegszám óriási nyomást helyez a gyógyszerfejlesztőkre. Mind kisebb betegcsoportokra kell kifejleszteni a gyógyszereket és terápiákat, ami nagyobb költségterhet ró a fejlesztőkre. A gyártóknak egyre összetettebb stratégiákat kell kidolgozniuk ahhoz is, hogy a finanszírozó számára igazolni tudják az új készítmények hatékonyságát a kezelésekben. Az innováció gyorsabb, minthogy az egészségügyi rendszerek követni tudják, ezt az ollót igyekeznek zárni a szereplők – mondta a tanácsadó.

Én voltam az a szerencsés orvos, aki kiválaszthattam azt a beteget, aki a világon elsőként megkaphatta az mRNS-alapú rákvakcinát – mondta előadásában Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa a jövő nagyreményű onkológiai terápiájáról szólva. Előadásából kiderült az is, hogy a diagnosztika fejlődésének és az innovatív készítmények megjelenésének köszönhetően ma már az áttétes tüdőrákos betegek is 5-10 éves túlélésre számíthatnak.

Segítenek, de nem pótolhatják, ami hiányzik

Betegutakat menedzselünk, segítünk orvost, intézményt találni a sorstársaknak, felkészítjük őket a kezelésekre, és ha kell, „verjük az asztalt” – fogalmazott a betegszervezetek kerekasztala mellett Tóth Icó, a Mályvavirág Egyesület elnöke, aki szerint szervezeteik működésével nemcsak a pácienseknek, hanem a klinikusoknak is hasznos támogatói. A közösségek vezetői szerint az utóbbi évek markáns változása, hogy már nemcsak a betegek gyógyítására fókuszál az onkológia, hanem az életminőségükre is, hiszen „egyre tovább vannak közöttünk”. Ugyanakkor Tóth Krisztina, az Egészség Hídja – Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke azt hangsúlyozta, a betegszervezetek nem képesek kiváltani egy jól működő ellátórendszert.

Borítókép: archív/AdobeStock