A bőr egyrészt elválaszt a környezettől, de folyamatosan kapcsolatban is van a környezettel. Ilyen módon a bőrnek a külső környezetből származó fizikai, kémiai és biológiai tényezőkkel szembeni kitettsége magas. A külső tényezők, köztük az ultraibolya fénysugárzás vagy a környezeti szennyezők, illetve a különféle belső tényezők, mint például a pszichés stressz, több esetben reaktív szabad gyökök képződését generálják. Emellett, a sejtek integritásának a fenntartása és az immunfunkciók működtetése is számos olyan kémiai reakciót feltételez, amik reaktív oxigén szabad gyökök termelődéséhez vezetnek (1–3).

A különféle behatások következtében létrejött szabad gyökök jelentős, kedvezőtlen változásokat képesek előidézni a bőr homeosztázisában, hacsak nem neutralizálják a szabad gyököket az ún. antioxidáns mechanizmusok.

Amennyiben a bőrben a szabad gyököket semlegesítő folyamatok sérülnek, vagyis a bőr redox egyensúlya kibillen az egyensúlyából, akkor az a szabad gyökök kóros mértékben való felszaporodásához vezet, ami a bőröregedési folyamatokon túl különféle bőrbetegségek kiindulópontja lehet (1).

Úgy tűnik, hogy számos bőrgyógyászati kórkép, köztük az atópiás dermatitis és a pszoriázis kialakulásában és progressziójában (fellángolásaiban) éppen úgy szerepet kaphatnak a szabad gyökök, mint a bőrdaganatok, illetve a bőr pigmentációs zavaraival járó kórképek kialakulásában és állapotromlásában (1–8).

A szabad gyökök és a bőrpanaszok „ördögi köre”

A szabad gyökök fokozott képződése oxidatív stresszt eredményez, amelynek a következménye a fokozott mértékű proinflammatorikus citokintermelés. Mindez bőrgyulladással, hisztamin-felszabadulással és viszketéssel jár együtt, ami a bőr barrier funkciójának (további) romlását idézi elő. Minél jobban kaparja/vakarja az ekcémás vagy pszoriázisos beteg a bőrét, az annál inkább sérül, és annál inkább gyulladttá válik. Nem más ez, mint egy circulus vitiosus (3).

Az ördögi körbe való beavatkozás lehetősége: antioxidánsok használata

Az antioxidánsok képesek a szabad gyökök semlegesítésére és az általuk okozott károsodások kivédésére. Ilyen módon az antioxidánsok lehetőséget kínálnak azoknak a bőrgyógyászati kórképeknek a kezelésére, amelyekben a szabad gyökök is jelen vannak kóroki tényezőként.

A szervezetben – természetes módon – enzimatikus és nem enzimatikus antioxidáns védelmi rendszerek működnek (1, 3). Az enzimatikus védelmi rendszerek közé sorolhatók a szuperoxid-diszmutáz, a glutation-peroxidáz valamint a peroxiredoxinok. A nem enzimatikus védelmi rendszerek között említhetők például az antioxidáns hatású vitaminok (pl. A-, C- és E-vitaminok), a glutation (GSH), a polifenolok, illetve koenzim Q10.

Amennyiben a szervezetben fokozott mennyiségben keletkeznek a szabad gyökök, vagy a rendelkezésre álló természetes antioxidánskapacitás kevésnek bizonyul, a bőr redox egyensúlya felborul. A bőr esetén az egyensúlyából kibillent redox egyensúly rendezésére lehetőséget kínálhatnak a külsőleg vagy helyileg alkalmazott antioxidánsok.

Kutatási és vizsgálati eredmények

Atópiás dermatitises betegeknél a vizsgálatok a szérum oxidáns–antioxidáns egyensúlyának a felborulását igazolják. Kimutatott, hogy ekcémás betegeknél a szérum malondialdehid-szintje emelkedett, miközben a reaktív szabad gyökök ellen ható antioxidánsok szintje csökkent (3). Hasonló a helyzet pszoriázis esetén is: a gyulladásos reakcióval és oxidatív stresszel járó autoimmun betegségnél a szabad gyökök fokozott jelenléte mutatható ki (3, 9).

Logikus a feltevés, miszerint a szabad gyökök elleni harcot felvevő antioxidánsok szerepet kaphatnak a szabad gyökök túlsúlyával jellemezhető bőrpanaszok megelőzésében, kezelésében. Noha az evidenciaalapú megállapításokig még számos klinikai vizsgálatra van szükség, eredmények utalnak arra, hogy olyan kórképek kezelésében is szerepet kaphatnak a per os vagy dermálisan alkalmazott antioxidánsok, mint az atopiás dermatitis vagy a pszoriázis, amelyekkel a patikában is gyakran találkozunk.

A szakirodalomban tallózva a következőkre lelhetünk:

-        Leírták, hogy a C- és A-vitaminban dús élelmiszerek fogyasztása az atópiás dermatitis csökkent rizikójával hozható kapcsolatba. Emellett a C-vitamin hozzájárulhat a krónikus gyulladásos állapot javításához és pozitívan befolyásolhatja az atópiás dermatitis lefolyását (10).

-        Egy szisztematikus áttekintés alapján: az egészséges életmód mellett az antioxidánsokban dús diéta mindennapokba való integrálása segíthet a pszoriázissal társuló oxidatív stressz és az általa okozott károsodások mérséklésében (8).

-        Pszoriázis esetén viszonylag sokat tanulmányozott a glutation mint antioxidáns. A szájon át történő glutationpótlás, vagy a glutation képződéséhez szükséges aminosavak (glutaminsav, cisztein, glicin) vagy származékaik (pl. cisztein-származék N-acetil-cisztein) szervezetbe való bejuttatása emelheti a szervezet glutationszintjét, és a magasabb glutationszint a gyulladásos, viszketéses, pszoriázisos bőrpanaszok enyhüléséhez vezethet (9). Kimutatott, hogy azoknál a pszoriázisos személyeknél, akiknél kezelésként napi 20 g glutationban dús savófehérje izolátumot alkalmaztak, 3 hónap elteltével a pszoriázisos tünetek javulását lehetett tapasztalni (9).

Szabad gyökök „ördögi körébe” zárt bőrbetegek a táránál

Atópiás dermatitis vagy pszoriázis esetén az antioxidánsok külsőleges vagy belsőleges használata, adjuváns kezelésként javasolható lehet (1–10).

Néhány antioxidáns hatású molekula/kivonat, amik szerepet kaphatnak a redox egyensúly felborulásával összefüggésbe hozható bőrgyógyászati panaszok kezelésében, a következők (1–10)

-        C-vitamin

-        E-vitamin

-        glutation

-        Polypodium leucotomos páfrány rhizomájából nyert kivonat,

-        delfinidin (áfonyában, szőlőben és gránátalmában is fellelhető flavonoid),

-        epigallokatechin-gallát (zöld tea összetevője),

-        rezveratrol,

-        lutein,

-        likopin,

-        melatonin (a cirkadián ritmus szabályozásában szerepet betöltő vegyület egyben erélyes antioxidánsként is ismert).

Irodalom

(1) Addor FAS. Antioxidants in dermatology. An Bras Dermatol. 2017;92:356-62.

(2) Chen J, Liu Y, Zhao Z, Qiu J. Oxidative stress in the skin: Impact and related protection. Int J Cosm Sci. 2021;43:495-509.

(3) Ji H, Li X. Oxidative stress in atopic dermatitis. Ox Med Cell Longev 2016; Art ID:2721469.

(4) Bertino L, Guarneri F, Cannavò SP, Casciaro M, Pioggia G, Gangemi S. Oxidative Stress and Atopic Dermatitis. Antioxidants 2020;9:196.

(5) Uysal P, Avcil S, Abas Bİ, Yenisey Ç. Evaluation of Oxidant-Antioxidant Balance in Children with Atopic Dermatitis: A Case-Control Study. Am J Clin Dermatol. 2016;17:527-37.

(6) Karacan G, Ercan N, Bostanci I, Alisik M, Erel O. A novel oxidative stress marker of atopic dermatitis in infants: thiol–disulfide balance. Arch Dermatol Res 2020;312:697-703.

(7) Sivaranjani N, Rao SV, Rajeev G. Role of reactive oxygen species and antioxidants in atopic dermatitis. J Clin Diagn Res. 2013;7:2683-85.

(8) Cannavò SP, Riso G, Casciaro M, Di Salvo E, Gangemi S. Oxidative stress involvement in psoriasis: a systematic review. Free Radic Res. 2019;53:829-40.

(9) Prussick R, Prussick L, Gutman J. Psoriasis Improvement in Patients Using Glutathione-enhancing, Nondenatured Whey Protein Isolate A Pilot Study. J Clin Aesthet Dermatol. 2013;6:23-6.

(10) Wang K, Jiang H, Li W, Qiang M, Dong T, Li H. Role of Vitamin C in Skin Diseases. Front Physiol. 2018;9:819.

Borítókép forrása: Pharma Tribune