Korábbi közleményünkben ismertettünk egy összehasonlító történeti demográfiai elemzést az 1800 és 1925 között született és természetes halálokok miatt elhunyt magyar férfi orvosokról és gyógyszerészekről. Az adatok ellenkező irányú trendet mutattak a magyar férfi orvosok és gyógyszerészek átlagos élettartamában. A gyógyszerészek élettartama a XX. század első negyedében 75 évre emelkedett, míg az orvosoké alig több, mint 67 évre csökkent. Az 1920-1924 között született magyar férfi orvosok kb. annyi ideig éltek, mint több, mint 100 évvel korábban (1810-1814 között) született kollégáik. A halálozási ráták összehasonlítása azt mutatta, hogy ezt a jelenséget a 40-60. életévük között elhunyt férfi orvosok fokozottabb mortalitása okozta. Eredményeink összhangban álltak azon szakirodalmi adatokkal, amelyek szerint a magyar férfi orvosok élettartama jelentős, fokozatos csökkenést mutatott az 1885/1889 és 1925 között születettek esetében. Ez támogatja a kiégési (burnout) szindróma kóroki szerepét, tekintettel arra, hogy a magyar férfi orvosok átlagos élettartamának csökkenése egybeesik a társadalombiztosítás kiterjesztése által generált tömegegészségügy kezdeteivel (1).

Annak érdekében, hogy mélyebben megérthessük a magyar férfi gyógyszerészek élettartam adatainak dinamikáját, összehasonlító történelmi demográfiai elemzést készítettünk az 1800-1904 között született magyar és német férfi gyógyszerészek között.

A magyar gyógyszerészek (n=325) élettartam adatai Szmodits László: Híres magyar gyógyszerészek lexikona című folyamatosan aktualizált on-line életrajzi lexikonából (2), valamint a szerző további személyes közléséből származnak. Elemzésünkbe csak a legjobb tudásunk szerint természetes halálokok miatt elhunyt férfi gyógyszerészeket válogattunk be (vagyis a nőket, az öngyilkosokat, a háborúk, a Holocaust és a balesetek áldozatait kiszűrtük). Ezen felül csak olyan gyógyszerészeket válogattunk be, akik a mindenkori Magyarország területén születtek és hunytak el.

A német gyógyszerészek (n=902) adatai a Német Gyógyszerész Életrajzok (Deutsche Apotheker-Biographie) című, ezidáig négykötetes kiadványból származnak (3, 4, 5, 6). Az utolsó kötetet 1997-ben adták ki. (6).

Mivel tapasztalataink szerint legalább 90 évet kell várni az utolsó történelmi demogfráfiai elemzésben vizsgált születési évtől ahhoz, hogy már ne kelljen számolni jelentős számú túlélővel (a >90 év feletti személyek aránya ebben a történelmi időszakban nagyon alacsony), úgy döntöttünk, hogy a vizsgálati időszak alsó és felső határértéke 1800, illetve 1904 lesz. A német gyógyszerésze beválogatási kritériumai megfeleltek a magyar gyógyszerések kapcsán ismeretetett elveknek.

Sem a magyar, sem a német gyógyszerészekre vonatkozó mintáink nem reprezentatívak, hanem a neves(ebb) gyógyszerészek adataira korlátozódnak. Közöttük értelemszerűen főként a 40 év alatti korosztályok jelentősen alulreprezentáltak. A „neves(ebb)” szakember fogalma nem definiálható egyértelműen, hiszen a mintákban szereplők rendkívül eltérő területeken tevékenykedtek és szereztek ismertséget, a szakmapolitikától kezdve az elméleti kutatásokon át a klinikumig, illetve az oktatásig. Reprezentatív adatok hiányában nem ismeretes, hogy a fenti tényezők milyen mértékben torzítják az eredményeinket.

A statisztikai módszerek leírását lásd a 7. hivatkozásban, amely vizsgálatunk részletes ismertetését tartalmazza.

Az élettartamokra illesztett törtvonalas regressziót az 1. Ábra mutatja, országonként, 20 éves intervallumokra.

1. Ábra: Az élettartamokra illesztett törtvonalas regresszió, országonként, 20 éves intervallumokra^(a)

(a)  kivéve az utolsó intervallumot, amely 1880-tól 1904-ig tart

Az 1840 és 1899 közötti időszakban a férfi gyógyszerészek átlagos élettartama szignifikánsan magasabb volt Németországban, és csak az utolsó időszakban, 1900 és 1904 között volt magasabb Magyarországon.

A halálozási ráták hasonlóak voltak a két ország között, kivéve az 1875 és 1885 közötti időszakot, amikor a 40-59 éves életkorban elhalálozottak halálozási rátája Magyarországon magasabb volt. (7)

Ugyanakkor az átlagos élettartam sem a magyar, sem a német gyógyszerészek esetében sem nőtt jelentősen az 1800 és 1904 között születettek esetében, dacára a XIX. századi gyors tudományos-technikai fejlődésnek, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat is. Úgy tűnik, hogy a középosztálybeli státusz, benne pl. a nehéz fizikai munka és az egészségtelen munkakörülmények hiányával, a társadalom alsóbb rétegeihez képest viszonylag magasabb életszínvonallal fontosabb specifikus, pozitív determinánsa az élettartamnak mindkét populáció esetében, mint az általános tudományos-technikai fejlődés, amelynek esetlegesen jelentősebb hatása lehetett az alsóbb néprétegek esetében.

Hivatkozások

1. Dobson  Szabolcs; Kapronczay Károly; Szmodits László; Singer Júlia: Az 1800 és 1925 között született magyar orvosok és gyógyszerészek élettartamának elemzése. www.gyogyszeresztortenet.hu (09. 05. 2016)
2. Szmodits László: Híres magyar gyógyszerészek lexikona (Lexicon of Famous Hungarian Pharmacists). www.gyogyszeresztortenet.hu (utolsó letöltés: 31. 03. 2015.)
3. Wolfgang-Hagen Hein, Holm-Dietmar Schwarz (Hrsg.): Band 1: A–L. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 43). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1975, ISBN 3-8047-0518-9.
4. Wolfgang-Hagen Hein, Holm-Dietmar Schwarz (Hrsg.): Band 2: M–Z. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 46). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1978, ISBN 3-8047-0530-4.
5. Ergänzungs-Band 1. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 55). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1986, ISBN 3-8047-0882-X.
6. Ergänzungs-Band 2. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 60). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1997, ISBN 3-8047-1565-6.
7. Dobson Szabolcs.; Szmodits, László; Illés Adrienn; Dobson Dániel, Dobson Dénes: Az 1800 – 1904 között született magyar és német férfi gyógyszerészek élettartamának elemzése (teljes közlemény). www.gyogyszeresztortenet.hu

A kutatás teljes szövege a www.gyogyszeresztortenet.hu honlapon jelenik meg.