A korszerű antidepresszívumok kevesebb mellékhatással rendelkeznek, mint elődeik. Az antidepresszívumok forgalmának bővülése azonban nemcsak ennek tudható be, hanem a sokszor igen agresszív marketingnek is. Ennek eredményeként az éves eladások 18 millió euróról alig néhány év alatt 100 millió euróra emelkedtek.

A svéd gyógyszercégek már 1969-ben megalkották önszabályozó rendszerüket, melyen belül információfigyelő működik annak ellenőrzésére, hogy a hirdetések ne sértsék az etikai szabályokat. Ezen kívül a gyógyszercégek egy bizottságot is felállítottak a panaszok kivizsgálására. Amennyiben egy gyógyszergyárat szabálytalanságon érnek, az ügy rendszerint pénzbüntetés kirovásával zárul. Eddig azonban még nem történt nagyobb vizsgálat annak megítélésére, milyen hatásfokkal működik a gyógyszerreklámokra vonatkozó önszabályozó rendszer.

A The Swedish Medical Journal című lapban a közelmúltban nyilvánosságra hozott vizsgálatban Shai Mulinari és munkatársa az antidepresszívumok hirdetéseit nézték át az 1994 és 2003 közötti időszakra vonatkozóan, mely az első átfogó vizsgálat volt a témában. Megállapították, hogy a hirdetések körülbelül egyharmada (34 százaléka) tartalmazott félrevezető információkat, például oly módon, hogy eltúlozta az adott szer tényleges hatását. „A számok valójában még ennél is nagyobbak lehetnek, mivel bizonyára voltak olyan hirdetések, melyek az áttekintés során elkerülték figyelmünket” – mondja a vizsgálat vezetője.

Amennyiben egy gyógyszergyárat vétkesnek találtak, ez nemigen terheli meg az adott cég költségvetését: a vizsgálat szerint a gyógyszergyárak teljes büdzséjének körülbelül 0,009 százalékát tették ki az etikátlan reklámok miatt kirótt pénzbüntetések. Az összegek az utóbbi időben emelkedtek, de Shai Mulinari szerint a helyzet még mindig indokolttá teszi annak szigorúbb vizsgálatát, hogy az önszabályozó rendszer hatása miként érvényesül a mindennapi gyakorlatban.