Úgy tűnik, felértékelődtek a kamara életében az etikai kérdések is. Erre utal, hogy több kamarai rendezvényen rendre szóba kerül e téma. Mondhatjuk, hogy az etikai alapvetések újragondolása zajlik jelenleg?
Emlékeim szerint az etikai kérdések mindig napirenden voltak. Már a kamara megalakulásakor is fontos igény volt arra, hogy az etikai normákat mielőbb megfogalmazzuk és a tagsággal megvitassuk. 1994 után a kamarai törvény életbelépésével már kötelességünkké vált az etikai normák lefektetése, etikai kódexben való megfogalmazása és széleskörű elfogadása. 2006 és 2010 között azonban háttérbe szorult az etikai normák alakítása, betartása, betartatása. Mindössze csak egy elvárás, iránymutatás maradt belőle. 2010 után „régi-új” helyzet alakult ki, kötelező kamarai tagsággal, és a normák betartatásának szempontjából egy erősebb etikai normaalkotási lehetőséggel. 2016-tól a kamara – régi igényének teljesülésével – jogszabályi előírás alapján már megkapja a szakmai hatóságtól, az ellenőrzések eredményeként készült és szankciókat tartalmazó határozatokat is. Etikai normáink között szerepel, hogy aki a szakmai szabályokat, jogszabályokat vétkesen megszegi, etikai vétséget követ el. Hogy a kamarai rendezvényeken rendre szerepel a programban valamilyen etikai megbeszélés, etikai kérdés, annak az a magyarázata, hogy az etikai bizottságok munkája a fentebb említettek miatt egyértelműen megnőtt, és nagyon fontos, hogy a bizottságok valamilyen egységes szemlélet alapján (de teljes önállóság mellett) hozzák meg a szabályoknak megfelelő döntéseiket. Arra kérdésre miszerint: mondhatjuk-e, hogy az etikai alapvetések újragondolása zajlik-e jelenleg, azt mondom: nem. Az etikai elvárások alig változnak, amely extraktuma csak annyi: Cselekedj helyesen! Légy jó! Nyilván a kódexünkben azért igyekszünk megfogalmazni azt, hogy a többség véleménye, sőt a társadalom elvárása szerint mi a helyes, mi a jó. Ha újra gondolása nem is, de a folyamatos finomítása mindig is napirenden volt/van. (...)
Hogyan látja a hatósági szankciók és az etikai döntések között milyen a kapcsolat? Tapasztalható valamifajta elvi különbség? Többeket foglalkoztat az a kérdés is, hogy a hatósági vagy bírósági intézkedéseket követően van-e létjogosultsága az etikai eljárásoknak?
Az egészségügyi hatóság – a helyszíni ellenőrzésekkel – a vállalkozásokat ellenőrzi, és ha kell, azokat szankciókkal is sújtja. Az etikai eljárások pedig a gyógyszerész felelősségének és annak mértékének megállapításáról szólnak. Így természetes, hogy van különbség a két eljárás között. Hogyne lenne létjogosultsága az etikai eljárásoknak! Tisztáznunk kell megvalósult-e etikai vétség tényállása, ha igen, ki a vétkes és milyen mértékben. Nem mindig a személyi jogos gyógyszertárvezető a felelős a szabálytalanságért. Azt csak a bizonyítékok ismeretében, az érintettek meghallgatása után lehet megállapítani, hogy ki követett el normaszegést. Vizsgálni kell, bizonyítható-e az etikai vétség elkövetése, ha igen akkor az hanyagságból, gondatlanságból vagy szándékosan történt-e. A gyógyszerészek megítélése szempontjából nem mindegy, hogy tudjuk-e, ki miben felelős az etikai ügyekben. Nem beszélve arról, hogy a közösségnek joga van tudni, milyen helytelen magatartásformák léteznek, és miket ítél meg negatívan a gyógyszerészek által választott grémium, az etikai bizottság. A bizottságok tagjai általában mind gyógyszertárban dolgozó gyakorló gyógyszerészek. Csak meg tudják már kollektíven ítélni mi a helyes gyógyszerészi magatartás! Tehát az etikai testületek egészen más dimenzióban vizsgálódnak, mint a hatóság, és tapasztalatom szerint rendkívül kollegiálisak, messzemenően szem előtt tartják a gyógyszerészi etika, a becsület megőrzését. (...)
