Gyakran felvetődik a kérdés: az egészséges ember étkezzen egészségesen – mi szükség van akkor az étrend-kiegészítőkre? A válasz kézenfekvőnek tűnhet: megfelelő étrend és életvitel mellett nem lenne szükség az étrend kiegészítésére, kiegészítő termékek szedésére. Csakhogy a helyzet közel sem ilyen egyszerű.

Életmódváltozás és tápanyaghiány

Az utóbbi évszázadban jelentősen meg­változott a mezőgazdaság, az élelmiszerek előállítása. A bevitt táplálék jelentős része különböző élelmiszer-előállító üzemekben történő feldolgozást követően jut el a fo­gyasztóhoz. A legtöbb háztartásban jelen­tős mennyiségben fogynak feldolgozott élelmiszerek – a müzlitől a konzerven és a felvágotton át az édességekig és fagyasz­tott élelmiszerekig. Az átlagvásárló a minél édesebb, illetve sósabb (zsíros) élelmiszert részesíti előnyben, ezt az igényt igyekszik kiszolgálni a gyártó. A feldolgozóipart és az áruházláncokat olyan zöldséggel, gyümölc­csel igyekszik ellátni a mezőgazdaság, amely tartósan megőrzi állagát, és a külseje ínycsik­landó. A zöldségek, gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma nem szempont a ne­mesítés során.

Nemcsak a táplálék elkészítése és összetétele változott meg, de az emberek életmódja is gyökeresen átalakult az utóbbi száz évben. A helyváltoztatást döntő rész­ben gépi erővel végezzük, a mindennapos munkába járást, ügyintézést ritkán oldjuk meg pusztán gyaloglással. Az utóbbi 10–20 évben pedig még a napsugárzást is kerüljük.

Könnyű belátni, hogy az egészséges emberek tápanyagigénye is átalakult, miközben a fo­gyasztott ételek összetétele is megváltozott. Míg a mozgásszegény, természettől elzárt életmódunk csökkentett kalóriabevitelt és esetenként emelt vitamin- és ásványianyag-bevitelt tenne szükségessé, addig a diétánk ellenkező irányban változott. Mindemellett vannak nemzeti sajátosságok mind az ét­kezésben, mind a betegségstatisztikákban. Szembeötlő pl. a kirívóan alacsony halfo­gyasztásunk és a kardiovaszkuláris kocká­zat alakulása, de egyes régiókban pl. a talaj ásványianyag-tartalma is más és más lehet. Ezért van szüksége sok egészséges embernek is a vitamin- és ásványianyag-kiegészítésre.

Betegségek és tápanyaghiány

Az étrend-kiegészítők élelmiszerek, ahogy az első bekezdésben idézett meghatározá­sukból is kiderül. Tekintettel arra, hogy a diéta számos terápia része, szükség lehet arra, hogy betegség esetén étrend-kiegészítőt is rendeljünk. A legkézenfekvőbb példa va­lamilyen ásványi anyag vagy vitamin pótlá­sa annak hiányában vagy a hiány elkerülésére diétás megszorítások esetén (ezek a ható­anyagok nagyobb választékban érhetők el étrend-kiegészítőként, mint gyógyszerként, hiszen a gyógyszercégek is egyre gyakrabban étrend-kiegészítőként hozzák forgalomba az ilyen termékeket a jelentősen egyszerűbb és olcsóbb eljárás miatt).

• Rendszeres alkoholfogyasztás esetén gyakori a magnéziumhiány,6 súlyosabb eset­ben a B₁-vitamin hiánya.
• Gyulladásos bélbetegségben (IBD) többféle vitamin-és ásványianyag-hiány is kialakulhat.
• Gyógyszerek mellékhatásaként is fellép­hetnek hiánybetegségek.
• Antibiotikumok mellett sokan rutinsze­rűen rendelnek probiotikumot.

Enyhébb esetekben, bizonytalan diag­nózis esetén előfordul, hogy a gyógyszeres kezelés várható haszna kisebb, mint a kocká­zata. Esetleg a panaszok jellege még nem in­dokol komolyabb beavatkozást (pl. általános jellegűnek, múlandónak véljük, vagy a stressz számlájára írjuk), de ugyanezeknek a pana­szoknak a tartós fennállása már kivizsgálást indokolna, ezért visszarendeljük a beteget. Ilyenkor is előfordulhat, hogy életmód-változtatásra biztatjuk a beteget, esetleg étrend-kiegészítő szedését javasoljuk.

Az étrend-kiegészítők előnye lehet a széles választék, a kombinált készítmények jelenléte (pl. összetett halolajkészítmények, D-vitaminok önállóan vagy kombinációban, illetve multivitamin-kombinációk) és az élel­miszeripar hozzáadott tudása a könnyebb fogyaszthatóságért (pl. gyermekeknek való vitamintabletták).

Az étrend-kiegészítők fogyasztása is körültekin­tést igényel

Ha tapasztalatot szerzünk néhány étrend-ki­egészítővel, akkor azokat a későbbiekben már nyugodtabban rendelhetjük. Azonban itt is odafigyelést igényelhet, hogy pl. kölcsönha­tásba léphetnek a szedett gyógyszerekkel, ezért érdemes a gyógyszerek alkalmazási elő­írását e tekintetben is alaposan átnézni. Előfor­dul az is, hogy a beteg kérdezi meg, szedhet-e egy adott étrend-kiegészítőt – ilyenkor is érde­mes tájékozódni. Így pl. fontos tudnunk, hogy a hagyományos és dúsított élelmiszereknél is előfordul kölcsönhatás, ellenjavallat (pl. vitaminozott üdítőitalok, grépfrútlé), tehát az ét­rend-kiegészítők e tekintetben se nem jobbak, se nem rosszabbak az egyéb élelmiszereknél. Természetesen ezekkel a szempontokkal (köl­csönhatás, mellékhatás stb.) legtöbbször csak akkor kell érdemben foglalkozni, ha az étrend-kiegészítőt legalább napi rendszerességgel, hosszabb távon fogyasztják.

Nem lepődhetünk meg azon, hogy még a vitaminok, ásványi anyagok sem adhatók min­denkinek. Csak kiragadott, de közismert pél­da, hogy K-vitamin-antagonista alvadásgátló szer alkalmazása mellett a K-vitamin szedése csökkenti a véralvadásgátló hatást, vagy hemokromatózisban a C-vitamin erőteljes pótlása kerülendő, mert fokozza a vas felszívódását a táplálékból. Ezekről egyrészt a szedett gyógyszerek alkalmazási előírásá­ból értesülhetünk, másrészt a Magyar Orvosi Kamara honlapjára felkerült gyógyszeradat­bázis már az étrend-kiegészítők nagy részét is tartalmazza,így felvilágosítást kaphatunk az egyes termékek összetételéről, valamint kölcsönhatásaikról, ellenjavallataikról.

Körültekintést igényel az is, hogy az étrend-kiegészítők piacán előfordulnak hamisított gyógyszerek (melyeket étrend-kiegészítőként kínálnak). Ezek jellemzően potencianövelők vagy fogyasztószerek, ezért az ilyen hatást ígérő termékeknél tanácsos az óvatosság. Amúgy is ajánlatos figyelni arra, hogy csak a jogszerűen forgalomba hozott étrend-kiegészítő szereket ajánljuk. Azok a termékek, amelyek címkéje, honlapja vagy reklámja betegségmegelőző, illetve gyógyító hatást ígér (az ilyen állítások nem téveszten­dők össze a betegségek kockázatának csök­kentésével kapcsolatos jogszerű állításokkal!), bizonyosan nem tartoznak az ajánlható ter­mékek körébe. Nem merül fel kétség viszont az étrend-kiegészítők túlnyomó többségével kapcsolatban, ezeket a termékeket az OÉTI a honlapján zöld pipával jelöli, emlékeztet az OTSZ Online.