A fogyasztó hatású szerek megjelenésével a gyógyszer-kereskedelem is átalakul, a Lilly Amerikában példátlan módon már nemcsak a szokásos kereskedelmi csatornákon, patikákon keresztül értékesíti a fogyasztószerét, hanem maguknak a betegeknek adja el. Mivel az Egyesült Államokban – amely a Lilly fő piaca – tízmillióknak nincs biztosítása, a gyógyszergyár közvetlenül a megrendelőnek küldi el, tízből egy ember ma már így jut hozzá a fogyasztószerhez

A Novo Nordisk a szigorúbb európai szabályok miatt valamivel óvatosabban lépked, de szintén célzottan keresi a potenciális vevőket. Facebook-kampány zajlik, egy kérdőív kitöltésével arra bíztatják az elhízottakat, keressék fel az orvosukat és kérjenek segítséget. Majd a NovoCare nevű programjukon keresztül ők is közvetlenül a felhasználóknak értékesítik a készítményt. A vásárlónak két feltételnek kell megfelelnie, fel kell mutatnia egy receptet, a teljes árat ki kell fizetnie, és már indulnak is a csomagok tízezrei. (Magyarországon ez nem felel meg a jogszabályoknak, vényköteles gyógyszereket csak a patikában lehet átvenni, azokat még gyógyszerész sem szállíthatja házhoz, mert a magyar egészségügy kiemelkedően fontosnak tartja a gyógyszerészi gondozást.)

Ritkán fordul elő, hogy egy bizonyított hatású és vényköteles gyógyszerhez betegek tömegei teljes áron jussanak hozzá. A tb csak azoknál fizeti a számla egy részét, akik rendkívül elhízottak és/vagy a túlsúlyuk miatt már betegek. 

A magyar biztosító a dán termékhez 70 százalékos támogatást nyújt, de csak túlsúly és kettes típusú cukorbetegség megléte esetén. A brit állami egészségügy (NHS) mindkét szert támogatja, ám főszabályként több társult betegség együttes jelenlétét írja elő, és évről évre fokozatosan bővíti a támogatottak körét. 

A készítmények árazása is különleges. A kúra kezdetén olcsóbbak, mert kevesebb hatóanyagot tartalmaznak, később egyre költségesebbé válnak. Nagyjából százezer forintos havi átlagos költséggel lehet számolni tb-támogatás nélkül. A legszegényebbek számára még jó ideig elérhetetlenek maradnak a szerek. 

Fontos tudni, hogy egyik szer sem csodaszer, vannak mellékhatásaik, fogamzóképes nőknek különösen óvatosnak kell lenniük. Fokozatosan kell hozzájuk szoktatni a szervezetet, egyre növelve az adagot, mert eleinte így is gyakran okoznak émelygést és hasmenést. Mindkét készítménynek van egy nagy hátránya: ha abbahagyják az alkalmazásukat, az elvesztett súly nagy része visszatér.

A kutatók már dolgoznak rajta, hogyan lehetne ügyes adagolással szinten tartani az injekcióval beindított fogyást, ennek eszköze a közeljövőben megjelenő tabletta lehet. 

A biztosítók számára hosszabb távon gazdaságos lehetne, ha bátrabban finanszíroznák a gyógyszerek bevetését. Jelenleg ezt akadályozza, hogy nem tudják, melyik túlsúlyos ember betegszik meg a szervezetében felhalmozódott zsírtól, és melyik marad hosszabb távon is egészséges. A kutatások már folynak, ha ez a tudás is meglesz, a biztosítók célzottan tudnak a megelőzésre költeni. 

A kezdeti egy „jóllakottság hormon” után újabbakat is felfedeznek, így az első szerek öt százalékos testsúlycsökkenése óta már 20 százaléknál tartanak, és van remény rá, hogy a tablettás forma akár 25 százalékot is segíthet leadni. 

Rengeteg elhízott embernek nincs is szüksége ekkora súlycsökkenésre. Emberek tömegei fogynak ki hirtelen a saját bőrükből, mert az nem képes olyan gyors zsugorodásra, mint a zsírrétegek, ezért műtéti úton távolítják el a lefittyedő arcbőrt és akár több kilogrammot a test egyéb részeiről. Miközben csökkenhet a kórházak igénybevétele, a plasztikai sebészeteken felpörög a forgalom. 

De még nincs vége. Jelenleg is több mint száz különböző gyomorhormonon alapuló gyógyszert fejlesztenek. A két nagy gyártó ugrásra készen áll, hogy felvásárolják a legígéretesebb ötleteket a többi vetélytárs elől, így akadályozva meg, hogy újabb globális szereplők lépjenek be a fogyasztópiacra. 

A teljes összeállítást a Válasz Online közli.

Borítókép: archív/adobestock