A zöldhályog nem hályog, hanem a látóidegben futó idegrostok és a hozzájuk tartozó, a szem ideghártyájában (retinájában) elhelyezkedő idegsejtek fokozatos, önmagától vissza nem forduló,végleges, felgyorsult ütemű vesztesége. Ilyen sejteket és idegrostokat valamennyien veszítünk pusztán az öregedés miatt. Egy teljes élet során az egészséges szemen a veleszületett ilyen idegsejt- és idegrost mennyiség mintegy fele elvész. Ez azonban még mindig nem akadálya a teljesen elégséges normális látásnak, mivel ez a rendszer egy túl bő (redundáns) rendszer. A nyitott csarnokzugú glaukómák esetén azonban az életkori mértéknél sokkal nagyobb ütemű idegrostveszteség alakul ki a látóidegben, ami súlyosabb lefolyású betegség esetén már viszonylag fiatalkorban is vissza nem fordítható látáskárosodást, illetve vakságot okozhat, ha a kezelést nem kezdik meg hatékonyan és időben. A nyitott csarnokzugú zöldhályogra az jellemző, hogy a szemen belül a csarnokvíz áramlása akadálymentes, azonban az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya belső határán lévő kivezető rendszer kevésbé átjárható a szemben áramló csarnokvíz számára, mint az egészséges szemeken. Ennek következményeként a folyadék kevésbé ürül a szemből,egy része felhalmozódik a szemben,és megemeli a szemnyomást. Ez váltja ki(időnként vérkeringési zavarokkal társulva)a látóideg idegrostjainak fokozott ütemű pusztulását. Közepes és nagyfokú rövidlátásban azonban a helyzet nem mindig egyezika fent leírt alaphelyzettel.

Nagyfokú rövidlátás és nyitott csarnokzugú zöldhályog

A rövidlátást elsődleges megközelítésben kisfokú (mínusz 3 dioptriáig terjedő), közepes fokú (mínusz 3 és mínusz 6 dioptria közötti), valamint nagyfokú (mínusz 6 dioptriánál nagyobb mértékű) rövidlátásra osztjuk. Az utóbbi két csoportban, de főleg a nagyfokú rövidlátás esetén, a fehér ínhártya, az átlátszó szaruhártya és a látóideg szemgolyóba történő belépését körülvevő ínhártyarész mechanikai ellenállóképessége csökkent. Ezzel párhuzamosan a szemgolyó megnyúlása miatt a látóideg szemgolyó mögötti szakasza a szem nézésének bizonyos helyzeteiben nyomás alá kerülhet. A rövidlátás, mint erről korábban számos alkalommal beszélgettünk alapvetően a szemgolyó tengelyhosszának megnövekedésén alapul, hiszen a hosszabb szemgolyó esetén csak mínuszos (rövidlátástjavító) szemüveglencsével lehet a látást élessé tenni. A nagyfokú rövidlátásban a szem tengelyhossz-megnyúlása nagyon nagy mértékű,kiöblösödésekkel tarkított lehet. A kiöblösödések pedigegyes nézési pozíciókban a látóideg szemgolyó mögötti szakaszát kifejezetten nyomhatják. Ehhez járul hozzá az az előbb említett tény, hogy ezen a területen a kötőszövet mechanikai szilárdsága a szokásos normális értéknél lényegesen alacsonyabb lehet.A fentiekből következik, hogy nagyobb fokú rövidlátás esetén, szerencsétlen anatómiai helyzet mellett, a látóideg nem pusztán a korábban leírt szemnyomás-illetve vérkeringés-eredetű károsodást szenvedi el, hanem időszakosan, rendszeresen apró, finom mechanikai (nyomás) okozta károsodást is. Ez az oka annak, hogy nagyobb fokú rövidlátás esetén egyáltalán nem szükséges megemelkedett szemnyomásahhoz, hogy a szem súlyos glaukómás károsodást szenvedjen el. 

Nehézségek a nagyfokú rövidlátó szem nyomásmérése során

A nagyfokú rövidlátó szem szemnyomásának helyes megmérése gyakran igazi kihívás, amelynek nagyon sok szemorvosi rendelő sem hazánkban, sem a világ más részén nem tud megfelelni. A problémák egy részét az adja, hogy a levegőárammal történő szemnyomásmérés során a szemnek előre, egyenesen kell néznie. Ez azonban a jelentősen megnyúlt szemtengelyhossz miatt azzal jár, hogy a szemizmok ebben a szemállásban feszülnek, szemben a nem rövidlátó szemmel, melyen ilyenkor ellazulnak. Ez átmenetileg, a mérés időtartamára, megnöveli a szemnyomást,így a levegőfújásos mérési módszerrel sok esetben hamisan magas szemnyomást mér a szemorvos. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy egészséges rövidlátó szemeket zöldhályogosként kezel akár az egész élet során, de felesleges szemnyomást csökkentő műtétek indikálását is okozhatja. A másik probléma éppen ellentétes irányú. Ha a szemnyomás mérése akár levegőfújós, akár klasszikus kontakt módszerrel történik olyan szemen, melynek átlátszó szaruhártyája a nagyfokú rövidlátásban gyakori csökkent merevséget mutatja, a mért érték a valóságosnál sokkal alacsonyabb lehet. Így sok esetben, amikor a látóidegfő károsodását a szemorvos (helytelenül)nem veszi tekintetbe,vagy nem tudja kellően értékelni,pusztán a szemnyomás alapján a súlyosan károsodott glaukómás rövidlátó szemet is egészségesnek minősítheti. Visszatérően találkozom ilyen esetekkel másodvélemény adása kapcsán a klinikai gyakorlatomban, csakúgy, mintarendszeres szemészeti ellenőrzés dacára csupán súlyos állapotban kiderült rövidlátásos zöldhályog diagnosztizálásakor. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy a rövidlátó szemeken gyakran végeznek el rövidlátást korrigáló, a szaruhártyán végzett műtétet azért, hogy ne kelljen mínusz dioptriás szemüveget viselni. Az ilyen műtét megváltoztatja a szaruhártyamerevségét (rezisztenciáját), és tovább csökkenti azt. A rövidlátó szemeken, a nem rövidlátó szemekkel összehasonlítva jelentősen nagyobb a kockázata annak, hogy nyitott csarnokzugú zöldhályogjuk kialakuljon az élet során. A fiatalkorban, azaz még a glaukóma kialakulása előtt elvégzett szaruhártya látásjavító műtét a későbbi élet során a glaukóma észlelését és gondozásának szemnyomásmérésen alapuló részét súlyosan megnehezíti, illetve lehetetlenné teszik. 

Mit tegyen tehát a rövidlátó, illetve a nagyfokú rövidlátó glaukómás?

A fentiek alapján – mondja Holló Gábor professzor, a Szemészeti Központ vezetője – kisfokú rövidlátás esetén nem feltétlenül javasolt a szaruhártyalézeres látásjavító műtétje. Sokan 3 dioptria alatti rövidlátás javítására is igénybe veszik ezt a szolgáltatást, mely államilag nem finanszírozott, ezért az azt végző kollégák anyagi érdekeltsége is a műtét elvégzése mellett szól. Tudni kell azonban, hogy 40 éves kor után, amikor a közeli plusz dioptriás szemüveg viselésére előbb-utóbb mindenkinek, aki nem rövidlátó szüksége lesz, a megszüntetett kisfokú rövidlátás közeli plusz diotriás olvasó szemüveg viselésével sokkal kellemetlenebb,mint a fiatalabb életkorban a minimális rövidlátás szemüveg viseléssel és idősebb korban a közeli (olvasó) szemüveg nélküli éles közeli látás. Nagyobb fokú rövidlátás esetén igen komolyan mérlegelni kell a beavatkozás előnyét és hátrányát, mert a rövid távú kényelem oltárán feláldozható lehet az élet középső részében és második felében megjelenő, akár súlyos nyitott csarnokzugú glaukóma észlelése és kezelése. Ez különösen igaz azokra, akiknek a vérrokonságában már előfordult zöldhályog. Így tehát célszerű lehet a nem rövid távú érdekeket szem előtt tartani. Ha valakinek nagyfokú rövidlátása van vagy volt a lézeres szaruhártya műtét előtt, rendszeresen, szemészeti panaszmentesség esetén is,célszerű glaukóma specialistával ellenőriztetnie a szemét. Az ilyen szemeken ugyanis a nyitott csarnokzugú glaukóma korai észlelése és hatékony kezelése egyáltalán nem egyszerű, és messze meghaladja a szokásos szemészeti rendelő által nyújtott ellátási lehetőségeket.

Borítókép: Medical Tribune archív AdobeStock