Ahogy világszerte, úgy hazánkban is járványszerűen terjed a diabétesz, így szignifikánsan emelkedik a betegség okozta költségteher is – hangsúlyozta Várkonyi Tamás, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) főtitkára azon a minapi sajtótájékoztatón, ahol a szakmai szervezet vezetői stratégiai megállapodást írtak alá az AstraZeneca gyógyszercéggel annak érdekében, hogy növeljék a cukorbetegek hazai ellátásának hatékonyságát és minőségét.

A cukorbetegség előfordulási gyakorisága, amely 2021-ben 10,6 százalékos volt, a Nemzetközi Diabetes Szövetség előrejelzése szerint a következő közel 25 évben megduplázódik, és a fejlett országokban eléri a 21,1 százalékot – sorolta a riasztó adatokat a főtitkár, hozzátéve, hogy így 2045-re 783 millió diabéteszessel számolhatunk majd világszerte. A kór civilizációs betegség, hiszen a gazdaságilag fejlett országokban a népesség 11,1 százalékát, míg az elmaradottabb régiókban 5,5 százalékát érinti. A diabetes prevalenciájának növekedésével a közepesen fejlett államokban számolnak leginkább, 2021-2045 között az arány elérheti a 21,1 százalékot. A cukorbetegek ellátására világszerte 966 milliárd USD-t költöttek az országok, a nemzetközi szakmai szövetség prognózisa szerint 2045-re ez az összeg 1054 milliárd USD-re emelkedik majd.

A 60 év feletti magyar lakosság legalább 20 százaléka érintett a 2-es típusú diabétesz mellitusban (T2DM), 45 éves korig nők, azt követően pedig a férfiak körében gyakoribb. Több százezren élhetnek úgy Magyarországon, hogy nem tudják, hogy diabéteszesek, a prediabéteszesek száma mintegy félmillióra tehető. A szemészeti szövődmények alakulnak ki a cukorbetegek kétharmadánál, 27-30 százalékuknál diagnosztizálnak neuropátiát, és minden 30. diabéteszesnek amputálják az alsó végtagját lábszövődmények miatt – sorolta Várkonyi Tamás.

A diabétesz a szervezet valamennyi sejtjét érinti az izomsejtektől a zsírsejtekig, szívelégtelenséget, érelmeszesedést és krónikus vesebetegséget (chronic kidney disease, CKD) okozva. Involválja a neuropátiát és az Alzhekmer-kórt, a pancreatogén diabétesz (3-as típusú cukorbetegség) pedig nagyban növeli a DNS károsodását, így a rák kockázatát. Minderről már Wittmann István, az MDT elnöke beszélt, felhívva a figyelmet arra, hogy jelentős, azonban nem megoldott az 50 év alatti, T2DM-es betegek helyzete. Náluk nagyobb a szívinfarktus, a művesekezelés és a rák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknél idősebb korban jelentkezik a diabétesz.

Holisztikus megközelítésre van szükség

Általában tíz év telik el, mire diagnosztizálják a betegséget, amely ez idő alatt súlyos rombolást végez a szervezetben. A korai felismeréshez nemcsak a korai jeleket, hanem a statisztikát is ismerni kell, az ellátás sarokpontjainak meghatározásához big data analízisre van szükség, amit az MDT fel is vállalt – mondta az elnök. Ezek az elemzések mutattak rá példaként arra, hogy a T2DM okozta szövődmények tekintetében sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a nőkre, akiknél tünetszegényebben jelentkezik a betegség, így jóval több ráfordítást igényel annak felismerése.

Ahogy világszerte, úgy hazánkban is mérséklődött a szív- érrendszeri betegségek relatív mortalitási kockázata, ám ez csak átmeneti csökkenésnek bizonyult, az újrainduló növekedés ma már az 50 év alattiakra igaz – mondta a professzor. A cukorbetegséggel érintett társszakmák sorában a kardiológia mellett megemlítette az angiológiát, hiszen az érsebészek napi tíz amputációt végeznek Magyarországon a diabétesz nyomán. A CKD legjelentősebb oka a T2DM2, a szív- érrendszeri halálozás legfőbb oka pedig a CKD. A hasnyálmirigyrák kockázata 17 szeres a 2-es típusú cukorbetegek körében, így Wittmann István szerint a betegség felfedezését követő fél éven belül gondolni kell a daganatos elváltozás szűrésére, mert annak megjelenése ebben az időszakban a legjellemzőbb. 

A T2DM kezelése holisztikus megközelítést, a társszakmákkal szoros együttműködést igényel, mert nem a betegséget, hanem a beteget kell kezelni – szögezte le az MDT elnöke.

A diabétesz szövődményei okozta halálozás kockázata életmódváltással mérsékelhető, ám annak első lépése nem a diéta és nem a fizikai aktivitás elkezdése, hanem az, hogy azonosul-e a páciens annak szükségességével, hiszen csak ebben az esetben tudja tartósan beépíteni a mindennapokba az életmódváltás egyes elemeit – hangsúlyozta Wittmann István, aki szerint ennek a nehéz feladatnak a támogatására az egészségügyi kommunikáció és a betegedukáció megerősítésére van szükség.

Hatékonyabbak lehetnének a szűrések

Hatékonyabbak is lehetnének a szűrések, hiszen több mint 700 diabetológus dolgozik a hazai ellátórendszerben – így reflektált Wittmann István a PharmaOnline kérdésére, hogy mennyire célravezetőek azok a vércukorszűrések, amelyeket különféle rendezvényeken nagy számban kínálnak a közönségnek. –  Ezeknek a random szűréseknek akkor van értelme, ha kapcsolatuk van valamilyen járó- vagy fekvőbetegellátóhoz, ahol szükség esetén továbbvihető a páciens vizsgálata. Ha egy ilyen alkalomszerű, nem diagnosztikus szűrésen a mért vércukorérték 11,1 mmol feletti, az biztosan cukorbetegségre utal, de ennél sokkal szélesebb körű és hatékonyabb szűrésre lenne lehetőség Magyarországon, hiszen az MDT által számon tartott 220 ellátó helyen átlagosan több mint egy orvos dolgozik, így a hozzáférhetőség jónak mondható. Egyébként a nem 1-es típusú és nem sokszövődményes cukorbetegek ellátása a belgyógyászati kompetenciakörbe esik.  

Az orvosellátottságnál rosszabb a helyzet a dietetikusoknál. Bár megfelelő számban kerülnek ki a felsőfokú egészségügyi képzésből, az elhelyezkedésük nehézkes az állami ellátórendszerben. Bár az MDT igyekszik anyagi juttatást is biztosítani a cukorbetegekkel foglalkozó dietetikusoknak, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a rendszerben – az AstraZenecával kötött stratégiai szerződés is motivációt jelenthet a szakdolgozók számára is –, de ezen a területen a döntéshozónak is erősíteni kell. A professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Pécsi Tudományegyetemen az MDT támogatásával indult el a diabetológiai szakdietetikus posztgraduális képzés.

Holisztikus gyógyszerek

A cukorbetegség terápiájában alkalmazott, testsúlycsökkenést is eredményező készítményeket holisztikus diabétesz gyógyszereknek nevezte Wittmann István, hiszen ezek egyszerre kezelik a diabéteszt és az elhízást, amellett kiderült róluk, hogy vesevédők, és a szívelégtelenség kezelésében is remekül működnek. Bár mint minden gyógyszernek, ezeknek is van mellékhatása, de ez bármely új és modern, a diabéteszt módosító gyógyszercsoportban mindössze 10 százalék, így a mellékhatások csak ritkán vetetnek a készítmény elhagyásához.

Már nincs olyan messze, hogy a napi rutinba is bekerüljenek azoknak az immunmoduláns gyógyszereknek az alkalmazása, amelyek az 1-es típusú diabétesz mellitusz kezelésére szolgálnak, bár ezek egyelőre még csak az előremutató kutatásokban szerepelnek jól, ám úgy tűnik, jócskán képesek késleltetni ennek az immunbetegségnek a kialakulását – válaszolta kérdésünkre az MDT elnöke. 

Stratégiai együttműködés a cukorbeteg ellátás javítása érdekében

A diabétszellátás hatékonyságának és minőségének javítása érdekében az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködési megállapodást írt alá november 7-én a Magyar Tudományos Akadémián. Kuuno Vaher, a gyógyszercég Közép-Európáért felelős igazgatója az esemény alkalmából azt hangsúlyozta, hogy a diabétesz elleni küzdelem az egészségügyi szektor szereplőinek szoros kooperációját igényli Magyarországon is. 

Azt tapasztaljuk, hogy minden betegségterületen, ahol jelen vagyunk, nagyon fontos az együttműködés az orvosszakma, a döntéshozók, az innovatív terápiát biztosító gyártók, a betegek és a betegszervezetek között. Ezzel a megállapodással is az a célunk, hogy egy átfogó együttműködést kezdeményezzünk – hangsúlyozta az igazgató.

A stratégiai együttműködési megállapodásban az alábbi célokat tűzték ki:

• a cukorbetegség és tárbetegségeinek együttes előfordulása kapcsán a magyarországi epidemiológiai adatok és az ellátás gyakorlatával kapcsolatos adatelemzések szakmai együttműködésben való kivitelezése;
• a holisztikus szemléletű ellátás, interdiszciplináris együttműködés elősegítése a háziorvosokkal és társszakmákkal a diabétesz és társbetegségeinek ellátása területén;
• szakmai kooperáció a laikus edukáció területén;
• akkreditált szakdolgozói és szakorvosi képzés támogatása;
• telemedicina és mesterséges intelligencia alapú megoldások implementálásának elősegítése a diabetológiai ellátásban.

Borítókép: Medical Tribune archív/Adobe Stock