A fiatalok alvászavarai ugyanis összefüggésbe hozhatók a sérülések, köztük az öngyilkosság megnövekedett kockázatával. (A melatonin a tobozmirigy által éjszaka, sötétben termelt hormon, amely az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős. A melatonin-termelés felborulása alvászavarokhoz vezet.)  

A kohorszvizsgálatban több mint 25 ezer fiatal vett részt, akiknél 6–18 éves kor között kezdtek  melatonin-kezelést. Összehasonlították a sérülés kockázatát az utolsó, nem kezelt időszakban, valamint a gyógyszeres kezelés megkezdését követő egy évben. Míg a testsérülések, az esések és a közlekedési balesetek a melatoninkezelés megkezdése előtti és utáni évben hasonló számot mutattak, az önkárosítás kockázata a gyógyszeres kezelést közvetlenül megelőző hónapokban volt a legmagasabb, ám azt követően mérséklődött. Ez különösen a depresszióban, szorongásban szenvedő serdülők körében bizonyult szembetűnőnek. Vagyis a melatonin csökkentheti az önkárosítás kockázatát a pszichiátriai társbetegségekhez, különösen a szorongáshoz és a depresszióhoz kapcsolódó alvászavarok kezelése eredményeképp.

„A melatonin rendkívül biztonságos, és ritkák a mellékhatások; lehetetlen túladagolni, és az ember tényleg nem árthat vele magának” – fogalmazott a kutatásban résztvevő Sarah E. Bergen, a svéd Karolinska Egyetem Orvosi Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszék vezető kutatója.

Ugyanakkor még további kutatásokra van szükség, nyilatkozta Adrian Jacques Ambrose, a Columbia University Irving Medical Center orvosigazgatója, mivel a tanulmányban szereplő bizonyítékok egy részét még nem tartja kellően meggyőzőnek.