Bár a növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése akár allergiát is kiválthat, nem mindegyike jelent veszélyt ránk.
– A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába belegabalyodva csíp meg bennünket. Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak, amelyek padlásokon, ereszek alatt üthetnek tanyát, és agresszívan védhetik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egyszerre többször is megszúrhatnak bennünket. A méhek viszont a szúráskor feromont bocsájtanak ki, ami miatt a közelben lévő többi méh is támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt.
Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek?
– A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat, ami általában 1-2 napon belül elmúlik. Az emberek egy részénél akár 10 cm-nél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, ami több napon át fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül ijesztőek és fájdalmasok is, ez esetben is elegendő a tüneti kezelés, ami elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, hideg állott vizes borogatást, jegelést és az érintett végtag felpolcolását jelenti – hangsúlyozza Moric doktornő.
A tüneteket antihisztamin tartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után ritkán, de akár sokkal súlyosabb szisztémás (az egész szervezetet érintő) tünetek is kialakulhatnak, ezek időben történő felismerése pedig életmentő lehet – figyelmeztet a szakember. A percekkel vagy akár fél órával később testszerte megjelenő bőrkiütés, duzzanat, gyomor-és bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hányás), szédülés vagy fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, súlyosabb esetben nehézlégzés, arc-és ajakduzzanat, illetve eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük!
Ha beigazolódik az allergia…
– Sajnos nem tudjuk szűrni azokat, akiknek méh- vagy a darázsméreg allergiájuk van, és előfordulhat az is, hogy egyetlen csípés után még nem derül fény azonnal az allergiás reakcióra. Ilyenkor ugyanis az történik – magyarázza Moric doktornő, hogy a szervezet ellenanyagot termel a rovarméregben található fehérje természetű anyagokkal szemben, ami – bizonyos kémiai anyagok felszabadulása révén – csak a következő csípés során váltja ki az allergiás tüneteket. Ha a csípést követően szisztémás tüneteink alakultak ki, az allergológus szakorvos az anamnézisből felderíthető tünetek, a fizikai vizsgálat és az allergológiai diagnosztikai tesztek eredménye alapján állítja fel a diagnózist.
Aki tudatában van rovarallergiájának, annál mindig legyen kéznél a kezelőorvos által felírt adrenalin hatóanyagot tartalmazó autoinjektor, amivel elkerülhetővé válik az életveszélyes anafilaxia kialakulása. Ilyenkor is szükséges azonban orvoshoz fordulni, hiszen az átmeneti javulást követően ismételten jelentkezhetnek a tünetek.
– A méh-, és darázscsípés allergiával diagnosztizáltak esetében érdemes megfontolni az allergénspecifikus immunterápiát, ami bár időigényes kezelés, de tartós védelmet biztosíthat a betegeknek. A kezelés tisztított és standardizált méregkivonatokkal történik, és az eredmények szerint a darázscsípés allergiás betegek 90-95 százalékánál, a méhméreg allergiás betegek 75-80 százalékánál következik be gyógyulás – ismerteti dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.
