A koronavírus idén nyáron is folyamatosan hallatott magáról, a zsúfolt repterek, a fesztiválszezon és az olimpiai játékok pedig ideális körülményeket teremtettek a fertőzés terjedésének. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a koronavírus fertőzések száma világszerte növekszik, és 84 ország jelentett nagyobb esetszámokat a nyári szezonban is. Négy évvel a járvány kezdete után tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a Covid-19 immár nem mutat szezonális jelleget, és bármikor felütheti a fejét.
Koronavírus helyzet Magyarországon
– Hazánkban április-május végén jelent meg a koronavírus nagy fertőzőképességgel bíró FLIRT variánsa, bár a WHO 2024 június végi összefoglalója szerint továbbra is az Omicron JN.1 alvariánsa okozza a legtöbb megbetegedést – ismerteti dr. Potecz Györgyi. Míg azonban más légúti megbetegedések, mint például az influenza, tipikusan az őszi-téli, illetve a kora tavaszi hónapokban fordulnak elő, a koronavírus különböző variánsai bármely évszakban támadhatnak. Növekvő számú légúti megbetegedésekre (influenza, koronavírus, RSV) mégis elsősorban az iskolakezdéssel, a nagyobb tömegek zárt terekbe történő visszaszorulásával, illetve az idő hűvösebbre fordulásával számíthatunk.
Egy új, XEC nevű Covid-változat kezdett gyorsabban terjedni Európában, és a szakértők szerint hamarosan domináns törzzsé válhat. Az omikron variáns egyik alvonalának alfajaként azonosított XEC-et először júniusban észlelték Berlinben, írta az Independent nyomán a Pénzcentrum.A kutatók augusztusban azt jósolták, hogy ennek a variánsnak néhány hét és néhány hónap közötti időre van szüksége a gyorsabb terjedéshez.
Az XEC az omikron két korábbi alváltozatának, a KS.1.1-nek (FLiRT) és a KP.3.3-nak (FLuQE) a hibridje. Mindkét alváltozat a vírus tüskefehérjéjében bekövetkezett mutációkkal rendelkezik, amelyek hatékonyabbá teszik a kötődést az emberi sejtekhez. Eddig 27 országból, köztük európai államokból és Kínából származó több mint 500 mintában azonosították az XEC-et. Szlovéniában augusztusban az esetminták több mint 10 százaléka tartalmazta ezt a változatot.
Milyen tüneteket tapasztalhatnak a koronavírussal megfertőzöttek?
Koronavírus tünetlista
Mint Potecz doktornő mondja, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention - amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) június 25-i frissített tünetlistája szerint a koronavírus fertőzés jellegzetes tünetei a hőemelkedés, láz, torokfájás, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, általános fáradtság, fejfájás. Vagyis tipikusan olyan tünetekről van szó, amelyek könnyen összetéveszthetők a náthával, influenzával vagy akár a szezonális allergiával. Ezen kívül gyomor- és bélrendszeri panaszokat (étvágytalanság, hasmenés, hányinger vagy hányás), az íz- és szagérzékelés romlását vagy elvesztését is tapasztalhatják a betegek. A FLIRT variánssal való megfertőződés azonban új, szokatlan tünetekkel is járhat. Ezek egyike az ún. covid-nyelv (a nyelven és a szájnyálkahártyán megjelenő fekélyek, fehér foltok), ami a fertőzés korai szakaszában jelentkezik. A betegség tünetei tehát nagyon változatosak lehetnek, és jellemzően a fertőzést követő 2-14 nappal jelentkezhetnek. A koronavírus fertőzés elsődlegesen a légutakat támadja, akár tartós vagy maradandó tüdőkárosodást is okozva, emellett neurológiai károsodásokkal is járhat, és súlyos szövődményként többszervi elégtelenség (szív, máj, tüdő, vese) is kialakulhat. Bár a betegek többségének nincs, vagy csak enyhe tünetei vannak, a fertőzöttek kis része súlyos légzési elégtelenség miatt intenzív osztályos ellátásra (gépi lélegeztetésre) szorul – hangsúlyozza a szakember, aki azt tanácsolja, hogy az alábbi tünetek esetén azonnal kérjünk orvosi segítséget:
– Légzési zavarok
– Tartós fájdalom vagy nyomás a mellkasban
– Zavarodottság, tudatzavar
– Rendkívüli fáradtság (a beteg képtelen felkelni vagy ébren maradni)
– Az ajkak, a körömágy és a bőr sápadtsága, szürke vagy kék elszíneződése
Kiket veszélyeztet a koronavírus 2024-ben?
A kórkép főként az idős, 65 év feletti, valamint a gyenge immunrendszerű vagy immunhiányos állapotú egyéneknél (transzplantáltak, kemoterápiás vagy immunszuppressziv kezelésben részesülők) okozhat súlyos lefolyást. A magas kockázati csoportba tartoznak az alapbetegségben érintettek (daganatos megbetegedések, krónikus vese- vagy májbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, neurológiai, autoimmun betegségek), és továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a cisztás fibrózisban és a krónikus tüdőbetegségben (közepes és súlyos asztma, bronchiectasia, COPD, bronchopulmonális dysplasia, tüdőembólia, pulmonális hipertónia, intersticiális tüdőbetegség) szenvedő betegekre.
Dr. Potecz Györgyi arra hívja fel a figyelmet, hogy a koronavírus oltások nem adnak élethosszig tartó védettséget, a betegség tünetmentes vagy enyhe tünetekkel történő átvészeléséhez – az influenzaoltáshoz hasonlóan – a légúti vírusszezon előtt újra fel lehet venni az oltást, ha pár hónapon belül nem estünk át a betegségen. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása szerint különösen javasolt a súlyos betegség kockázatának kitett személyek, a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézményekben lakók oltása.
(Borítókép: Daniel Roberts képe a Pixabay-en)
