A gének szerepe a vírusok elpusztításában

A Sanger Kutatóintézet munkatársai megerősítették, hogy a vírus elleni küzdelemben a gének egy csoportjának lényeges szerepe van a rák kialakulásában. A daganatos betegségek létrejöttének biológiai folyamatairól a tudomány napjaikban meglehetősen keveset tud, az információszerzési források pedig korlátozottak. Talán az UV-fény és a dohányzás az, amelyeknek rákkeltő hatása bizonyított.

Amennyiben az emberi szervezetet az említett káros hatások érik, abban az esetben jól azonosítható minták ismétlődése mentén figyelhetünk meg genetikai károsodást, vagy tipikus jeleket a genom állományában, amelyek a rák kialakulásához vezethetnek. Jelenlegi ismereteink szerint, minden rákos megbetegedést okozó káros folyamat azonosítható jelet hagy a rákos sejtekben, mintegy elismerve a felelősségüket a fertőzés kialakításában.

A kutatók elképzelése szerint az APOBEC géncsalád olyan enzimek működését befolyásolja, amely a szervezetünk részeként felveszi a harcot a legkülönbözőbb vírusfertőzésekkel. A tudósok úgy gondolják, hogy ezek az enzimek felelősek a különböző mutációkért, amelyek a rákfajták közel felében megtalálhatók. A daganatot okozó folyamatok mögöttes genetikai működésének megismerése kulcsfontosságú a járványvédelemben és a megelőzésben egyaránt.

A kutatócsoport tanulmányozta az emlőrákban szenvedő betegek rákos genomjait és befolyásolta azok működésétkét öröklött APOBEC gén törlésével. A folyamat végén megállapították, hogy ezek a rákos genomok sokkal nagyobb gyakorisággal fordultak elő a különböző mutációs folyamatokban.

Miért reagálnak az emberek különbözőképpen ugyanarra a gyógyszerre?

A kutatók első alkalommal azonosítottak olyan genetikai és környezeti tényezőket, amelyek felelősek a gyógyszerek által kiváltott hatásokért, közelebb hozva ezáltal a tudományt ahhoz, hogy pontosan megismerje a gyógyszerek emberi szervezetre gyakorolt hatását. A British Columbia Egyetem kutatói 3000 különböző gyógyszert teszteltek 6000 élesztőtörzsön. Az élesztőtörzseket előzetesen tudatosan módosították, így mérhetővé vált a gyógyszerek hatására megjelenő válaszreakciójuk. A tudósok megállapították, hogy a gyógyszerek nagyjából 50 főbb reakciót váltanak ki az élesztősejtekből.

Ez az 50 válaszreakció nem más, mint a gének azonosítója, a gén aláírása. Hasonló, mint egy emberi ujjlenyomat, mely azonosít minden gént és behatárolja azok gyógyszerekkel kapcsolatos viszonyát, és a lehetséges válaszreakciók sorát.

A magas kísérleti mintaszámhoz viszonyított kisszámú génazonosító azt jelenti, hogy a közeljövőben lehetséges lesz egy ember genomja alapján megjósolni, hogy adott gyógyszerre milyen immunválaszt fejthet ki a szervezete. Ezáltal sokkal könnyebben és pontosabban lehet majd meghatározni, hogy milyen terápia alkalmazására volna szükség az érintett betegségének kezeléshez.

Koffein az Alzheimer-kór ellen

Egy német-francia kutatási projekt (Dr. Shrista E. Müller, a Bonni Egyetem vezető tudósának, és dr. David Blum, a Lille-i Egyetem vezet kutatójának közreműködésével) részeként első alkalommal nyert bizonyítást, hogy a koffein pozitív hatással van az Alzheimer-kórban jól ismert tau-lerakódásokra (fehérje-lerakódás). A két éves projekt stratégiai támogatója az Alzheimer Forschung Initiative eV (AFI) non-pofit szervezet, amely 30.000 euróval segítette a kutatások folytatását, valamint a francia partnerszervezet LECMA, amely további 50.000 euróval dotálta a munkáltatókat. A kutatócsoport a kezdeti eredményeket a Neurobiology of Aging (Az Öregedés Neurobiológiája) online folyóiratban tette közzé.

A béta-amyloidplakkok mentén elhelyezkedő fehérje-lerakódások az Alzheimer-kór legjellegzetesebb tünetei. Ezek a fehérje-lerakódások megzavarják az agyban az idegsejtek kommunikációját és hozzájárulnak azok funkcionalitásának elvesztéséhez. A folyamatban levő intenzív kutatások ellenére sem áll rendelkezésre napjainkban olyan gyógyszer, amely megakadályozhatná ezt a romboló agyi folyamatot.

Prof. Dr. Shrista E. Müller, a Bonni Egyetem vezető tudósa, valamint dr. David Blum és kutató csapata megkezdheti egy merőben új gyógyszerág kifejlesztését, mely remélhetőleg hatékonyan fogja majd kezelni az Alzheimer-kórt.