A szervezők Horváth Róbert, a patikablog.hu gazdája és Lukács Ádám voltak, utóbbit kérdeztük a rendezvénysorozat születéséről.

- Az előzményekhez tartozik Horváth Robi nagyjából 4 évvel ezelőtti blogindítása – idézi meg rögtön társát Lukács Ádám. – Ő a Patikabloggal eredetileg egy űrt próbált meg betölteni: nem szakmabelieknek akart írni hiánypótló témákban a gyógyszerészetről. Később a szakmán belüli pozitív fogadtatás hatására mégis inkább szakmai irányt vettek a bejegyzései.

Volt egy másik mozgás is: lassan 2 éve megjelent az interneten az „Etikus Patikus”. Mára már lényegtelen, hogy kit (kiket) fedett e név, de akkoriban több fórumon is felbukkant: rombolt, lázított, azonban néha elgondolkodtatott. Nem sokan vették az erőt, bátorságot, hogy a saját eszközeit használva forduljanak vele szembe. Engem személyesen ez “bosszantott fel” annyira, hogy létrehoztam egy csoportot a Facebookon: a „Gyógyszerészet- Múlt! Jelen. Jövő?” célkitűzése az volt, hogy ott bárki felvethesse a gondolatait mások okulására, és végre meginduljon egyfajta nyílt szakmai párbeszéd.

Robi múlt nyár elején kapcsolódott be a csoportba, s - bár több kérdésben markánsan eltérő véleményen voltunk és vagyunk - jó barátság alakult ki közöttünk; vagyunk már néhányan, akik tudnak együtt gondolkodni.

Ugyanakkor többen kevésnek ítélték a virtuális kapcsolatot, ezért felvetődött, hogy tartsunk valahol egy rendezvényt. Éppen nyár volt, adódott a Balaton és a lángos... Az első alkalommal tízen jöttünk össze a kiválasztott lángosozóban, s mindjárt annyi érdekes témánk akadt, hogy kétszer olyan hosszú lett a beszélgetés, mint terveztük.

Kézenfekvő volt a folytatás: a Pharma-lángos után jött – ezúttal Dombóváron  – a Pharma-halászlé. A program is gazdagodott: „Gondolkodtunk abban, hogy rövid előadások legyenek a hal-halászlé gasztronómiáról és ezek gyógyszerészi vonatkozásairól, végül Bodor Attila barátomat kértem meg, aki egy szórakoztató stand up-ot tartott e témában. A továbbiakban szeretnénk, ha a találkozók programjában lennének vitaindító, kicsit a mai szakmai helyzethez köthető előadások is” – mondja-ígéri Lukács Ádám.

A folytatás mellet szólt, hogy Dombóváron már 24-en voltak, s ahogy a szervező fogalmaz, azt tapasztalta, hogy ebben a körben „eltérő nézőpontok is emberi hangnemben tudtak ütközni, s mindenki felismerte, hogy eltérő véleményekből, a másik érveinek meghallgatásával lehet igazi kompromisszumot kialakítani.”.

Lesz még egy Pharma-halászlé, utána Pharma-szüret, és esetleg – a hideg beköszöntével - egy disznótor is. Fontosnak tartják, hogy e találkozók szórakoztatóak legyenek „eleget ’szakmázik’ minden gyógyszerész hét közben és vélhetőleg elég tudományt is szív magába. Kimondott szándékunk, hogy a mi rendezvényünkre bárki eljöhessen kikapcsolódni, ha pedig közben hall egy számára érdekes gondolatot, elmondhassa arról a véleményét is” – bíztat a csatlakozásra Lukács Ádám. Aki azt is megjegyzi: már az első alkalommal is felmerült egy egyesületalapítás gondolata, ami súlyt adna azon érdekek, törekvések képviseletének, melyek reményeik szerint segíthetnek sokkal jobbá tenni a gyógyszerész-szakmai jövőt.