A jóga Európa-szerte növekvő népszerűségnek örvend. Számos indikációban – a derékfájástól kezdve a migrénig – klinikai vizsgálatok igazolják hatásosságát. Emellett, az agyvérzésen átesett betegek rehabilitációjában éppúgy helye van a jógának, mint a mellrák kezelésére előírt sugárterápia mellett. Bebizonyosodni látszik, hogy a jóga a kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentésében is hatásos lehet.

Az asztmában is hatásosak a jógagyakorlatok

Egy széleskörű vizsgálat nemrégiben igazolta azt, hogy a jógagyakorlatok az asztma kezelésében is eredményre vezetők. Mint az a Cochrane Database of Systematic Reviews-ban megjelent, a jóga enyhíti az asztma tüneteit és javítja a betegek életminőségét. Érdekes módon a légzésfunkció számszerűen kifejezhető paramétereiben ez a változás nem szignifikáns módon jelent meg.

A légutak túlérzékenységével és gyulladásával járó epizodikus, de reverzibilis bronchus-obstrukciók gyógyszeres terápiája a béta-agonista vegyületek és az inhalációs szteroidok alkalmazásán nyugszik. A betegek egy része emellett alternatív terápiás megoldásokhoz, többek között jógához folyamodik. A jógagyakorlatok helyes légzésgyakorlatokon (Pranayama), meditáción (Dhyana) és a megfelelő testtartáson vagy pózon (Asana) alapuló alkalmazása kedvező hatású a légúti megbetegedés esetén.

A betegek jobban érzik magukat, bár a FEV1 nem javul

A jóga-gyakorlatok hatásosságát 15 randomizált elrendezésű klinikai vizsgálat alapján megvizsgálva közepes erősségű evidencia támasztja alá azt, hogy a jógázás kedvező hatással van az asztmás betegek tüneteire és életminőségére.

Az enyhe és középsúlyos panaszokkal küzdő, hat hónapja vagy akár évtizedek óta a betegségben szenvedők életminőségét egy 0-tól 7-ig terjedő skálán kifejezve 0,57 ponttal javította a jógázás. Bár megjegyzendő, hogy a betegek a jógagyakorlatok mellett tovább folytatták a gyógyszeres terápiát.

A tünetekre és a közérzetre kifejtett kedvező hatások mellett a jógázás hatására a légzésfunkciós vizsgálatok eredményeiben nem következett be szignifikáns változás; az erőltetett kilégzési másodperctérfogat (FEV1) mindössze 0,04 literrel nőtt.

Összességében megállapítható, hogy a gyógyszeres terápia folytatása mellett a jógagyakorlatok pozitív hatással vannak az asztmás betegek állapotára.

(Forrás:Deutsches Aerzteblatt)