Az európai lakosság körülbelül 23%-át érinti az allergiás nátha (szénanátha, allergiás rhinitis) (1). A tavasz sokak számára egyet jelent az allergiás panaszokkal. Mára már alaposan beitta magát a köztudatba az, hogy a virágzó növények pollenszórása szezonálisan jelentkező allergiás náthát okoz. Olyannyira, hogy az érintettek már készülnek a pollenszezonra. Pollennaptárak segítenek az időben való felkészülésben, és allergénkerüléssel, illetve gyógyszeres kezeléssel egyaránt fel lehet venni a harcot a pollenekkel.
Kevésbé ismert azonban, hogy vannak, akiknél nem csupán néhány, gyorsan múló tavaszi hétre korlátozódik az allergiaszezon. Amennyiben nem szezonális, hanem perenniális allergiáról van szó, akkor az érintettek egész évben küzdenek a különféle légúti és egyéb panaszokkal. Perenniális allergiás rhinitis esetén az orrdugulás, orrviszketés, orrfolyás, a szemet vagy bőrt érintő panaszok, a tüsszögés és a szaglásromlás az év minden napján jelen lehetnek (1–3).
A perenniális allergének közül a leggyakrabban a háziporatka allergénjei okolhatók a panaszokért, de a különféle háziállatok szőre vagy testnedvei, a gombaspórák (Alternaria alternata, Cladosporium herbarum, Aspergillus fumigatus) és a csótányok is egész éven át jelenlévő allergiás panaszokat válthatnak ki (1. táblázat) (3, 4).
Ráadásul ezektől az allergénektől nem könnyű „megszabadulni” és az allergénkerülés is csak limitált lehetőséget kínál. Köztudott, hogy a háziporatka a lakások nagy részében (USA-beli otthonok 84%-a) jelen van és nagyon nehéz elkerülni. Noha a hazai szakmai irányelv is javasolja a háziporatka elleni védekezés jegyében az ágynemű és a puha játékok gyakori mosását (55 °C hőmérséklet felett), a kárpitozott felületek rendszeres vegyszeres kezelését (pl. acariciddel), a speciális porszívókkal történő rendszeres takarítást (HEPA-filterekkel), a szőnyegek és porfogó bútorok eltávolítását, az ágyak befedését speciális, atkát át nem eresztő huzatokkal (5), mindez nem elegendő az allergiás tünetek kivédésére. A „macskaallergia” esetén sincs ez másként. Kimutatták például, hogy a macska allergénjei nemcsak azokban a lakásokban és házakban vannak jelen, ahol macskák élnek, hanem nagy mennyiségben megtalálhatók az iskolákban, közösségi épületekben, valamint a „macskamentes” otthonokban is (3).
1. táblázat: A leggyakoribb allergének, amik allergiás náthát okozhatnak (3, 4)
| Allergénforrás és allergén | Jellemzői | Előfordulási helye |
Háziporatka (Der p 1, Der p 2) | A háziporatka 0,3–0,5 milliméteres, a pókfélékkel rokonságban álló ízeltlábú. Az allergiás tüneteket a poratka mikroszkopikus méretűre töredezett ürülékében található fehérje váltja ki. | Lakáson belül, elsősorban az elhalt emberi hámban gazdag területeken, például matracokban, paplanokban. |
Háziállatok [Macska (Fel d 1), Kutya (Can f 1), Rágcsálók (Mus m 1, Rat n 1), Szarvasmarha (Bos d 2), Ló (Equ c 1)] | A háziállatok nyálában, vizeletében lévő fehérjék, a szőrszálaikból leváló kis darabok, illetve a lehámlott bőrlemezkék válthatnak ki allergiás reakciót. | A szabadban és a lakáson belül egyaránt előfordul. |
Beltéri gombaspórák [Alternaria alternata (Alt a 1), Cladosporium herbarum (Cla h 8), Aspergillus fumigatus (Asp f 1)] | Elsősorban télen okozhatnak allergiás panaszokat az egyenetlen fűtésű vagy nedves helyiségekben előforduló gombaspórák. | Egyenetlen fűtés okozta páralecsapódás miatt nedves, nyirkos épületekben, vízparti házakban, fürdőszobákban, pincékben, cserepes növények földjében, ágyneműben, élelmiszereken, hűtőszekrényben. |
Csótány (Bla g 2, Bla g 5) | A csótány nyála, ürüléke és bomló teste potenciálisan allergizáló fehérjéket tartalmaz. | A szabadban és lakáson belül egyaránt. A lakásban a kevésbé jól látható, sötét helyeken található meg, például konyhaszekrény mögött, mosogató alatt. |
Van rosszabb a pollenek okozta allergiás náthánál?
Többszörösen alátámasztott, hogy a perenniális allergiás rhinitis mind a testi, mind a lelki egészséget jelentős mértékben rontja. Metaanalízis bizonyítja, hogy a háziporatka-allergiás betegek életminősége szignifikánsan rosszabb, mint a szezonális pollenallergiában szenvedőké (1). A perenniális allergiás náthában szenvedők körében gyakoriak az alvászavarok, amelyek a mindennapi tevékenységek végzésére is rányomják a bélyegüket. Egy perenniális allergiás betegekkel végzett felmérésből kiderül, hogy az egész évben allergiás rhinitisszel küzdők 66,1%-ánál jelen vannak az alvászavarok. Ez több mint kétszer nagyobb gyakoriságot takar, mint a nyugat-európai átlagpopulációban tapasztalható érték. Leggyakrabban az orrdugulás és orrfolyás, valamint a viszketéses panaszok (orrviszketés, szájüregi viszketés) zavarják az alvás nyugalmát, és vezetnek éjszakánként átlagosan 3,8-szori felébredéshez (2).
Perenniális allergiás rhinitis kezelése antihisztaminokkal
Az egész éven át tartó allergiás rhinitis kezelésében főszerepet kapnak a szisztémásan alkalmazható hisztamin–1 (H1) antihisztaminok második (bilasztin, cetirizin, loratadin, rupatadin) és harmadik generációinak (dezloratadin, fexofenadin, levocetirizin) képviselői (5–7).
Az újabb antihisztaminok – az első generációsokhoz képest – a H1-receptor-szelektivitás fokozódását, illetve a vér-agy gáton való átjutás minimalizálását kínálják. Erre visszavezethetően a modern antihisztaminok némelyikénél a placebóval összemérhető a tapasztalt mellékhatások (pl. szedáció, fejfájás) súlyossága és gyakorisága. Autót vezető, munkagépet kezelő és koncentrációt igénylő munkát végző pácienseknél lényeges, hogy a rendszeresen alkalmazott gyógyszerük ne rendelkezzen álmosító, a koncentrációs képességet és reakcióidőt rontó hatásokkal. Jelenleg a legkevésbé szedáló antihisztaminokként a loratadint, a fexofenadint, a dezloratadint, a rupatadint és a bilasztint tartják számon (6, 7).
A második és harmadik generációs, per os adagolt antihisztaminoknál a terápiás hatás rövid időn belül (0,7–3 óra) fellép, és jellemzően 24 órán keresztül fennmarad, ami napi egyszeri gyógyszeradagolási sémát tesz lehetővé (6, 7).
Irodalomjegyzék
(1) Linneberg A, Dam Petersen K, Hahn-Pedersen J, Hammerby E, Serup-Hansen N, Boxall N. Burden of allergic respiratory disease: a systematic review. Clin Mol Allergy 2016;14:12.
(2) Romano MR, James S, Farrington E, Perry R, Elliott L. The impact of perennial allergic rhinitis with/without allergic asthma on sleep, work and activity level. Allergy Asthma Clin Immunol 2019;15:81.
(3) Abelson MB, McLaughlin J. The Allergens of Perennial Disease. Rev Ophthalmol. 2012; https://www.reviewofophthalmology.com/article/the-allergens-of-perennial-disease
(4) https://www.worldallergy.org/adrc/; 2023.02.10.
(5) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról hatályos: 2015.11.30 –
(6) Kuna P, Jurkiewicz D, Czarnecka-Operacz MM, Pawliczak R, Woroń J, Moniuszko M et al. The role and choice criteria of antihistamine in allergy management – expert opinion. Adv Dermatol Allergol. 2016;33:397-410.
(7) Fein MN, Fischer DA, O'Keefe AW, Sussman GL. CSACI position statement: Newer generation H1-antihistamines are safer than first-generation H1-antihistamines and should be the first-line antihistamines for the treatment of allergic rhinitis and urticaria. Allergy Asthma Clin Immunol. 2019;15:61.
