Az orrdugulás – akár légúti infekciókhoz kötődően, akár allergiás rhinitis kapcsán – igen gyakori tünet. Elég azt a felmérést felidézni, amely szerint 100 allergiás betegből több mint 94 orrdugulással is küzd (1). Ráadásul, az orrdugulás az egyik legzavaróbb tünet, amitől a betegek szabadulni szeretnének. Nem véletlenül: a nem megfelelően átjárható orr- és orrmelléküregek igazoltan rontják az érintettek életminőségét. Bizonyított, hogy az orrdugulás csökkenti az iskolai vagy a munkahelyi teljesítményt, zavarja az alvás nyugalmát, és az alvás közbeni horkolással éppen úgy összefüggésbe hozható, mint az alvási apnoéval vagy a következményes napközbeni fáradtsággal, álmossággal (2). 

Az orrspray alkalmazásának célja elsősorban a szabad orrlégzés biztosítása, az orrváladék oldása, a váladék eltávolításának megkönnyítése, illetve tisztító, regeneráló, nedvesítő hatás megvalósítása. Ez a cél különböző hatóanyagcsoportokba tartozó gyógyszermolekulákkal, illetve azok kombinációjával érhető el.

„Természetes” készítmények – előnyök és korlátok

Bármelyik korosztály hosszú ideig, rendszeresen, mellékhatások fellépése nélkül használhatja a sós víz vagy tengervíz alapú orrspray-ket. A betegek által hatóanyagot nem tartalmazónak nevezett izotóniás vagy hipertóniás sóoldat hozzájárul az orrváladéknak a környezeti szennyező anyagokkal (pl. pollenek, korom) együtt történő eltávolításához. A sós vizes készítmények jól kombinálhatók hatóanyagot tartalmazó orrspray-kkel: a sós vizes vagy tengervizes orrspray-k használata ugyanis lehetővé teszi, hogy a közvetlenül utánuk alkalmazott egyéb nazális gyógyszerek (pl. nazális dekongesztánsok) hatóanyaga hatékonyabban, rövidebb időn belül hathasson (3).

A sós vizes orrspray-k alkalmazásához nem köthető lokális érösszehúzó hatás, így súlyos orrdugulás esetén nem várható el tőlük az orr- és orrmelléküregek átjárhatóvá tétele.  Következésképpen, a sós vizes vagy tengervizes készítmények, noha az alkalmazásuk például a gyermekek körében különösen kedvelt, számos esetben nem bizonyulnak kellően hatásosnak (3). Ha az orrdugulás kezelésében a következő lépcsőre kell lépni, akkor sorra kerülnek a nazális dekongesztánsok.

Orrdugulás ellen a leghatásosabbak: a nazális dekongesztánsok

Az orrdugulás kezelésében a leghatásosabb szerek a helyileg alkalmazott érösszehúzók és lohasztószerek, vagyis a nazális dekongesztánsok (4,5). 

Az alfareceptorokon agonistaként ható dekongesztáns gyógyszermolekulák közül az efedrin, pszeudoefedrin és fenilefrin ma már ritkán alkalmazottak, elsősorban a rövid hatástartamuk miatt. Helyettük előnyösebb választásnak bizonyulnak a rövid időn belül (néhány perc) tartós (kb. 6–12 óra) vazokonstrikciót előidéző hatóanyagok, így az oximetazolin, a tramazolin és a xilometazolin (4–6). 

Hatásmechanizmusukból eredően a nazális dekongesztánsok lohasztják az orr- és orrmelléküregek nyálkahártyáját, csökkentik a váladék-elválasztást, ilyen módon növelik az orrüreg és az orrmelléküregek ténylegesen átjárható keresztmetszetét, átjárhatóbbá/tágabbá teszik az orrüreg és a középfül között összeköttetést biztosító Eustach-kürtöt. A beteg ebből azt érzékeli, hogy „levegőhöz jut”, illetve könnyebben eltávolíthatóvá válik az orr- és orrmelléküregekben pangó, a kórokozóknak táptalajul szolgáló váladék. A nazális dekongesztánsok ilyen módon számos kórképben alkalmazhatók a tünetek enyhítésére. Alkalmazásuk felső légúti infekciók (pl. nátha, influenza, Covid–19), bakteriális orr- és melléküreg-gyulladás, fülkürthurut (következményes középfülgyulladással), hátsó garatfali váladékcsorgás esetén javallott, illetve allergiás náthában közepesen súlyos/súlyos orrdugulás esetén adjuvánsként adhatók (6). 

Noha vény nélkül is megvásárolható gyógyszerekről van szó, a dekongesztáns orrspray-k – terméktől függően – egyhuzamban maximum 7–10 napig alkalmazhatók a rhinitis medicamentosa kockázata miatt (5, 6).

Nyákoldók – lokálisan is hatásosak

A tapadó, beszáradó, viszkózus nyák fellazítását, viszkozitásának a csökkentését és a nyák kiürülését nyákoldókkal lehet támogatni. Nyákoldási célból acetilcisztein vagy brómhexin alkalmazható, amelyek nemcsak szisztémásan, de lokálisan adagolva is kifejtik nyákoldó hatásukat, és hozzájárulnak a sűrű mucus elfolyósításához. 

Amennyiben a nyákoldó hatóanyagot nazális dekongesztáns hatóanyaggal kombinálják, akkor az érösszehúzó hatóanyag számára jobb hozzáférés biztosítható az alfa-adrenerg receptorokhoz (6).

Illatos és regeneráló összetevők

Az illóolajokat már az ókor óta használják légúti megbetegedések kezelésére. A nyákoldó, a váladék kiürülését megkönnyítő, az orrnyálkahártya kiszáradását megakadályozó illóolajok napjainkban is több orrspray komponensei. Az egyik leggyakrabban alkalmazott illóanyag a mentol. Az általa előidézett hatás egyfajta érzéki csalódás, noha azt a páciensek kellemesnek találják, mert hűs, friss érzetet kelt. A mentol – mint a természetben előforduló hideg-receptor agonista – a tranziens-receptor-potenciál melasztatin 8-at (TRPM8) aktiválja a nyálkahártyában. Összességében a mentol tehát anélkül kelt hűs érzetet, hogy a nyálkahártya hőmérsékletét ténylegesen csökkentené (7). 

Egyes készítményekben nyálkahártya-regeneráló összetevő is található. A vitaminok közül az A- és az E-vitamin alkalmazhatók lokálisan nyálkahártya-regenerációra. Ennek kiemelt jelentősége van az orrnyálkahártya sérülését vagy műtétét (pl. orrsövényműtét, plasztikai sebészeti beavatkozás, orrmelléküreg-műtét) követő időszakban (6).

A növényi extraktumok nazális formulációkban való alkalmazása is kedvező hatású lehet. Példaként említhető a kamillából nyert kivonat, amely egy randomizált elrendezésű, duplán vak vizsgálatban krónikus rhinosinusitis esetén enyhítette a nazális tüneteket és javította a betegek életminőségét (7).

Miről árulkodnak a segédanyagok?

Egy gyógyszerész számára a termékben található segédanyagok megismerése legalább annyira lényeges, mint a hatóanyagok ismerete. Az orrspray-k esetében az izotonizálást és a megfelelő kémhatás beállítását támogató segédanyagokon kívül konzerválószer is előfordulhat a készítményekben (6). 

Egyes orrspray-kben gélképző polimerek is találhatók (6). Utóbbiak hozzáadásával nem víztiszta oldatokként, hanem megemelt viszkozitású gélrendszerként képzelhető el az orrspray. 

A magasabb viszkozitás számos előnnyel járhat: egyrészt, az alkalmazást, vagyis az orrüregbe való beporlasztást követően jobb tapadást és hosszabb kontaktidőt biztosíthat, amely kifejezettebb terápiás hatást eredményezhet. Másrészt, a jobb tapadás minimalizálhatja a garatba való visszacsorgás esélyét, ami révén megelőzhető a rossz szájíz, illetve redukálhatók a készítmény lenyeléséhez köthető esetleges szisztémás mellékhatások.

Összefoglalás

Az orrdugulás megszüntetésében különféle hatóanyagok, illetve azok kombinációi alkalmazhatók eredményesen. Valamennyi készítmény, amely javítja az orr- és orrmelléküregek átjárhatóságát, előnyösen befolyásolja a betegek életminőségét is (2).

Irodalom

1. Bernstein JA, Bernstein JS, Makol R, Ward S. (2024) Allergic Rhinitis: A Review. JAMA.331(10):866–877.

2. Craig TJ, Sherkat A, Safaee S. (2010) Congestion and Sleep Impairment in Allergic Rhinitis. Curr Allergy Asthma Rep.10:113–121.

3. Chirico G, Quartarone G, Mallefet P. (2014 Dec) Nasal congestion in infants and children: a literature review on efficacy and safety of non-pharmacological treatments. Minerva Pediatr.66(6):549-57.

4. Corey JP, Houser SM, Ng BA. (2000) Nasal Congestion: A Review of its Etiology, Evaluation, and Treatment. Ear, Nose, & Throat Journal79(9):690-698.

5. Passàli D, Salerni L, Passàli GC, Passàli FM, Bellussi L. (2006) Nasal decongestants in the treatment of chronic nasal obstruction: efficacy and safety of use. Expert Opin Drug Saf.5(6):783-790.

6. www.ogyei.gov.hu; gyógyszerinformációk

7. Pereira EJ, Sim L, Driver H, Parker C, Fitzpatrick M. (2013) The effect of inhaled menthol on upper airway resistance in humans: a randomized controlled crossover study. Can Respir J.20(1):1-4.

7. Nemati S, Yousefbeyk F, Ebrahimi SM, FaghihHabibi AF, Shakiba M, Ramezani H. (2021)  Effects of chamomile extract nasal drop on chronic rhinosinusitis treatment: A randomized double blind study. Am J Otolaryngol.42(1):102743.

(Fotó: Pharma Tribune / AdobeStock)