A vényköteles gyógyszerek nemzetközi gyógyszerszállítást vállaló patikákból történő, egyéni beszerzését lehetővé tevő törvényt egy korábbi – 2012 nyarára visszanyúló – , tiltó rendelkezésre válaszul fogadták el a Maine állambeli törvényhozók. Ennek keretében ausztrál, kanadai, egyesült királyságbeli és új-zélandi, webáruházként működő gyógyszertárakból engedélyezik receptköteles patikaszerek vásárlását.
A Pfizer gyógyszergyár szóvivője a The Wall Street Journalnek adott nyilatkozatában az új törvény kapcsán felvetődött komoly biztonságossági aggályoknak adott hangot. Mint mondja, a világhálón keresztül, külföldről vásárolt gyógyszerek útja nehezen követhető végig a forgalmazótól a betegig, ami elég ahhoz, hogy a gyógyszer azonossága és biztonságossága – részben az eredet, részben a szállítás körülményeinek ellenőrzésével kapcsolatos nehézségek miatt – megkérdőjelezhető legyen. Ahogy több korábbi példa jól illusztrálja, a biztonságossági aggályok valóban nem alaptalanok: az Egyesült Államok gyógyszer-felügyeleti hatósága, az FDA (US Food and Drug Administration) a tavalyi év során Kanada egyik legnagyobb internetes gyógyszertára, a CanadaDrugs.com ellen folytatott vizsgálatot, miután felmerült, hogy a webáruháznak köze lehet az országba bekerült hamis Avastin- (bevacizumab) készítmények importjához, vagy egy másik, jóval korábbi esetben a közvetítő cég által külföldről behozott inzulinkészítmények szavatosságukat vesztették a nem megfelelő szállítási körülmények miatt.
Mindazonáltal, az új törvény támogatói úgy látják, hogy a külföldről történő gyógyszerrendelés lehetővé tétele segítheti, hogy a betegek megfizethető áron juthassanak hozzá életmentő gyógyszerekhez. Maine állam legnagyobb városa, Portland polgármestere egy sokéves gyakorlatot hoz fel példaként a külföldről történő gyógyszerbeszerzés általi költségmegtakarításra. Nevezetesen, hogy egy közel tíz évvel ezelőtti szabályozás náluk már eddig is lehetőséget adott a közvetítő cégen keresztüli gyógyszervásárlásra kanadai gyógyszertárakból, ami 2004 és 2012 között mintegy 3,2 millió USD költségmegtakarítást eredményezett a portlandbeli munkavállalóknak. Amíg ugyanis egy adott gyógyszerhez Portlandben csakis a helyi egészségbiztosító által kialkudott fogyasztói áron, 25 százalékos önrész megfizetése mellett juthatott hozzá a biztosított munkavállaló és a költség fennmaradó 75 százalékát – a munkáltatói fedezet értelmében – a munkaadó állta, addig a bróker által Kanadából beszerzett gyógyszerért nemcsak hogy kevesebbet fizetett a munkaadó, hanem a kötelező munkavállalói önrész megfizetésére sem volt szükség. Jóllehet Michael Brennan polgármester szerint gyógyszerbiztonsági problémák nem merültek fel a sokéves gyakorlat során, a most elfogadott törvény nem szabályozza a külföldi internetes partnerek körét, a világhálón keresztüli vásárlás pedig önmagában is számos veszéllyel terhelt. Kérdés, hogy a patikaszerek esetében a lehetséges költségmegtakarítás valóban ellensúlyozza-e az így beszerzett gyógyszerek biztonságossági kockázatait.
(Forrás: The Wall Street Journal)
Tény, hogy világviszonylatban az Egyesült Államokban a legmagasabb a vényköteles gyógyszerek fogyasztói ára, vélhetően azért, mert az FDA nem avatkozik be a gyógyszergyárak és a biztosítók árképzésébe. Ezzel szemben például Kanadában, ahol államilag szabályozzák a gyógyszerárakat, a statisztikák szerint jóval alacsonyabb az originális gyógyszerkészítmények piaci ára (a generikumoké nem). Ennek köszönhető, hogy az amerikai lakosok már az 1950-es évek óta élnek a Kanadában történő gyógyszervásárlás lehetőségével.
Az FDA egyébként tiltja a vényköteles gyógyszerek külföldről történő beszerzését, jóllehet az egyes vásárlókkal szemben ritkán lép fel ilyen ügyek kapcsán. Mind a szakma, mind a közvélemény oldaláról nagy érdeklődés övezi, hogy az FDA fellép-e az új szabályozás ellen. Mindeddig a hatósági állásfoglalás csupán annyi: a jövőben fokozott erőfeszítéseket tesznek majd a külföldről vásárolt gyógyszerek lehetséges veszélyeivel kapcsolatos tömegtájékoztatás biztosítása érdekében. A Maine állambeli honatyák döntése további érdekes kérdéseket is felvet. Egyrészt, vajon megengedhető-e, hogy egyetlen tagállam a többitől teljesen eltérő irányvonalat kövessen e betegbiztonsági szempontból igen nagy jelentőségű kérdésben, másrészt, hogy a nagyobb szabadságot biztosító új törvény hatása hogyan gyűrűzik be a többi tagállamba.
A vényköteles gyógyszerbeszerzés liberalizációját ellenzők szószólói szerint a gyógyszergyárak valójában a saját profitjukat féltik. E kritika talán nem nélkülöz minden alapot, hiszen a profit kétségtelenül jelentős motivációs erő, és e nélkül az a nagymérvű kutatás-fejlesztés sem valósulhatna meg, ami az Egyesült Államokban működő gyógyszergyárakra jellemző. Laurence Kotlikoff, a Bostoni Egyetem közgazdász professzora szerint nem kell sok idő hozzá, hogy Maine állam követőkre találjon, ami viszont minden kétséget kizáróan óriási kihatással lesz a gyógyszergyárak hosszú távú profittermelésére és kutatás-fejlesztési hajlandóságára. Ugyanakkor – és az egészségügyi szakemberek e kérdés kapcsán elfoglalt álláspontjában ezt is látnunk kell – a laikus általi, külföldről történő, interneten keresztüli gyógyszerrendelés valóban nem mentes a biztonságossági kockázatoktól, hiszen nincs garancia arra, hogy egy adott online patika kínálata biztonságos, a minőségi követelményeknek megfelelő és legális. Igen összetett kérdéskörről van tehát itt szó, amelyre a választ valószínűleg az idő fogja meghozni, remélhetőleg nem a kedvezőtlen tapasztalatok útján.
