Valószínűleg keresve sem találnánk olyan embert, aki egy felmérésben azt válaszolná, hogy még életében nem kínozta fejfájás vagy fogfájás, de a nők között is igen nagy lenne azok száma, akik havonkénti rendszerességgel visszajáró görcsös fájdalmakról számolnak be a menstruációjuk kapcsán. Aztán ott vannak a különböző sport- vagy háztartási balesetek miatt bekövetkező húzódások, rándulások okozta vagy más ízületi betegségeket kísérő fájdalmak.
Nem kevesen vannak olyanok, akik szinte az élet elkerülhetetlen velejárójának tartják, hogy időnként fájdalom kínozza őket, amit tipikusan nem tekintenek a komolyabb betegség jelének, ezért nem is fordulnak vele orvoshoz. Ehelyett előkapnak egyet a régóta szedett vagy a reklámok hatására éppen nemrégiben kipróbált fájdalomcsillapítójukból, és az élet megy tovább.
Fájdalomcsillapításról és gyulladáscsökkentésről szólva sokaknak még mindig kizárólag a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) „klasszikusának” számító acetil-szalicilsavat önmagában tartalmazó termékek jutnak eszébe, pedig mára már jelentősen kibővült az egyes alapvegyületek családjának köre, és azonos hatóanyagcsoporton belül is újabb, kevesebb mellékhatás árán gyorsabb és erősebb hatást ígérő készítmények kerültek forgalomba. Emellett rendelkezésre állnak többféle hatóanyagot tartalmazó fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is.
Az ibuprofentől a ketoprofenen át a dexketoprofenig
Az ibuprofen is olyan hatóanyag, ami majdnem biztosan benne lenne az első háromban, ha az orvosokat arra kérnénk, hogy sorolják fel azokat a NSAID-okat, amelyek először eszükbe jutnak. A ketoprofen elsődleges hatásában az ibuprofenhez hasonló, kémiai szerkezetében ugyanakkor attól eltérő hatóanyag. A gyógyszerválasztás szempontjából ez azért lehet előnyös, mert könnyen előfordulhat, hogy olyan esetekben, amikor az ibuprofen nem hozza meg a várt hatást, vagy mellékhatásait a páciens nem képes tolerálni, a ketoprofen a fájdalomcsillapítás észszerű alternatívája lehet.
A dexketoprofen – amely a legtöbb országban dexketoprofen-trometamol nevű vegyülete formájában van forgalomban – a ketoprofen (S)-enantiomerje, a ketoprofennél gyorsabb hatáskezdetet biztosít, ami különösen az akut fájdalmak csillapításában kiválóan kiaknázható sajátosság.
A szakirodalomban számtalan forrás lelhető fel az ibuprofen és a dexketoprofen-trometamol hatásosságának és biztonságosságának összehasonlítására fájdalommal, gyulladással és/vagy lázzal járó állapotokban. E kutatások teljes körű ismertetése nyilvánvalóan lehetetlen feladat volna, ezért csak két szakirodalmi forrást idézünk.
Az egyik vizsgálatban szájsebészeti beavatkozást követően hasonlították össze az ibuprofent és a dexketoprofen-trometamolt. Azok a páciensek, akik 25 mg dexketoprofen-trometamollal igyekeztek enyhíteni a beékelődött bölcsességfog extrakcióját követő fájdalmukat, a gyógyszer bevétele utáni 1 órában kisebb fájdalomról számoltak be, mint az ibuprofent szedő betegek.1
A dexketoprofen biztonságosságának megítélésére indított vizsgálatok egyikében különböző okból létrejött, enyhe vagy közepes fokú fájdalommal kísért állapotokban (vázizomrendszeri fájdalmak, fejfájás, fogfájás, dymenorrhoea) tesztelték a hatóanyag biztonságosságát és tolerálhatóságát. A prospektív vizsgálatban a dexketoprofen-trometamolt az alapellátás körülményei között hasonlították össze széles körben használ más NSAID-okkal (diclofenac, ibuprofen, paracetamol, metamizol, naproxen, piroxicam, dexibuprofen stb.). Az eredmények az orális dexketoprofen-trometamol biztonságosságát igazolták ebben a klinikai szituációban. A szerzők következtetése szerint az elfogadott terápiás javallati körben a dexketoprofen-trometamol első vonalbeli szer lehet.
Több támadáspont, gyorsabb és erőteljesebb hatás
A terápiás hatékonyság javításának ismert és széles körben alkalmazott koncepciója, amikor a fájdalomért és gyulladásért felelős többféle patológiai folyamatot egyidejűleg igyekszünk célkeresztbe fogni.
Ennek egyik lehetősége olyan készítmények alkalmazása, melyek különböző hatásmechanizmusú komponenseket tartalmaznak (pl. NSAID-ot és opioidot).
Vannak azonban a NSAID-ok népes családjának olyan képviselői is, amelyek önmagukban képesek több ponton is támadni az akut fájdalmat. Ezek közé tartozik például a nimesulid, mely csak gyenge gátló hatást gyakorol a prosztaglandinszintézisre, ugyanakkor gátolja az oxidánsok felszabadulását az aktivált neutrofil sejtekből, illetve részt vesz a hipoklórsav szervezetből való eltávolításában anélkül, hogy befolyásolná a neutrofil sejtek normális működését. Emellett csökkenti a hízósejtekből a hisztaminfelszabadulást, és a humán bazofil sejtekben gátolja a vérlemezke-aktiváló faktor termelődését.3
A szelektív COX2-inhibitor hatással rendelkező nimesulid a korai posztmarketing vizsgálatok alapján jól tolerálható szeretnek bizonyult, különösen olyan esetekben, amikor aszpirin adása (pl. gyógyszer-túlérzékenység miatt) nem volt lehetséges. Később azonban aggodalmak merültek fel májtoxicitása miatt, különösen gyermekek esetében. Éppen ezért a nimesulid a kockázati tényezők alapos felmérését követően, válogatott esetekben javasolható, és szedését kóros májfunkciók észlelésekor azonnal fel kell függeszteni.4
Egy non-inferioritási vizsgálat szerint a nimesulid pantoprazollal együtt adva hatásosságát tekintve nem maradt el a naproxen/esomeprazol kombinációtól a csont- és ízületi fájdalmak enyhítése terén.5
Több komponens, erősebb hatás és járulékos haszon
Az előző bekezdésben már volt szó arról, miért előnyös különböző mechanizmus révén ható komponensek egyidejű beépítése egyetlen készítménybe, a hatásosság javítása és a mellékhatások előfordulásának csökkentése érdekében. A piacon azonban szép számmal vannak olyan NSAID-tartalmú gyógyszerek is, melyek a fájdalomcsillapító/gyulladáscsökkentő/lázcsillapító hatóanyagon (ibuprofen, acetil-szalicilsav stb.) kívül például koffeint is tartalmaznak.
A koffeinre – kávé, tea, kóla, energiaital alkotóelemeként – többnyire csak serkentő, élénkítő hatású vegyületként gondolunk, noha a koffein ennél összetettebb élettani hatásokra is képes: központi idegrendszeri stimuláns hatásán túl többek között javítja az izmok teljesítményét és a különböző szervek vérellátását. Nem utolsósorban erősíti a fájdalomcsillapítók hatását, s ezt a különböző fájdalomcsillapító gyógyszer-kombinációk esetében előnyösen ki lehet aknázni.
Egy metaanalízis szerzői a MEDLINE adatbázisában a „headache”, „migraine” és „tension-type” kifejezésekkel végzett keresés alapján igyekeztek tisztázni, hogy a koffeinnek milyen szerepe lehet a fejfájás enyhítésére szolgáló, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókban. Az adatok összegzett elemzése azt igazolta, hogy az acetil-szalicilsav, paracetamol vagy ibuprofen koffeinnel alkotott kombinációja hatásosabban csillapította a tenziós típusú fejfájást és a migrént, mint az adott hatóanyag önmagában alkalmazva. A koffeint is tartalmazó fájdalomcsillapítók szedését a páciensek jól tolerálták, mellékhatások (pl. idegesség, hányinger, hasi fájdalom vagy diszkomfort, szédülés) csak ritkán és enyhe formában fordultak elő.6
Ám a koffein kedvező adjuváns hatása nemcsak a fejfájás, hanem más típusú fájdalmak enyhítésében is kiaknázható. Egy vizsgálatban például azt találták, hogy a 400 mg ibuprofen 100 mg koffeinnel történő kiegészítése eredményesebben csökkentette az impaktálódott bölcsességfog extrakcióját követően fellépő fájdalmat, mint a 400 mg ibuprofen önmagában.7
Egy másik vizsgálatban a posztoperatív fájdalom csillapításában elemezték az ibuprofen (100 vagy 200 mg) 100 mg koffeinnel alkotott kombinációját. A placebokontrollos vizsgálat azt a megfigyelést hozta, hogy a kombináció alkalmazása mellett szignifikánsan nagyobb volt azon betegek aránya, akik a műtét utáni 6 órában fájdalmuk legalább 50%-os csökkenéséről számoltak be, mint a placebocsoportban.8
Állatkísérletek már több mint egy évtizeddel ezelőtt utaltak arra, hogy az acetil-szalicilsav és a koffein szinergista módon hat a nociceptív fájdalom csökkentésében. Az is bebizonyosodott ugyanakkor, hogy a szinergizmus csak a fájdalomcsillapítás terén érvényesül, a gyulladáscsökkentés tekintetében nem.9
Egy vizsgálatból az is kiderült, hogy a NSAID mellett koffeint is tartalmazó készítményeket a betegek legnagyobb részben migrénjük vagy tenziós típusú fejfájásuk csillapítására vásárolják. A hatásossági és tolerálhatósági elemzések azt igazolták, hogy az acetil-szalicilsavat, paracetamolt és koffeint tartalmazó készítmények hatásos és biztonságos gyógyszerei a tenziós típusú fejfájás és migrén kezelésének.10
Összefoglalás
Számos olyan típusú, „banálisnak” tekintett fájdalomtípus (fejfájás, fogfájás, posztoperatív fájdalom, menstruációs fájdalom stb.) fordulhat elő páciensek körében, amelyek enyhítésében nem kérik egészségügyi szakember (orvos, gyógyszerész) tanácsát, hanem megszokás alapján, vagy ismerősök, barátok ajánlására választanak a rendelkezésre álló sokféle fájdalomcsillapító közül. Pedig manapság már számos, részben vény nélkül is kapható, egyetlen hatóanyagot tartalmazó készítmény vagy többkomponensű kombináció áll rendelkezésre, melyekkel az adott fájdalomtípusnak és egyéb körülményeknek megfelelő NSAID alkalmazásával gyorsabb, hatásosabb és tartósabb tüneti enyhülés érhető el, jóval kedvezőbb mellékhatásprofil árán.
Irodalom
1. Jiménéz-Martínez E, et al. Study of the analgesic efficacy of dexketoprofen trometamol 25mg. vs. ibuprofen 600mg. after their administration in patients subjected to oral surgery. Med Oral. 2004;9:143–148, 138–143.
2. Carne C, et al. Postmarketing cohort study to assess the safety profile of oral dexketoprofen trometamol for mild to moderate acute pain treatment in primary care. Methods Find Exp Clin Pharmacol. 2009;31:533–540.
3. Bevilacqua M, Magni E. Recent contributions to knowledge of the mechanism of action of nimesulide. Drugs. 1993;46 Suppl 1:40–77.
4. Aronson JK (ed). Meyler’s Side Effects of Drugs. Elsevier Science, 2016.
5. Scheinberg M, et al. Efficacy and safety of a fixed-dose combination of nimesulide/pantoprazole compared to naproxen/esomeprazole for pain relief in patients with osteoarticular diseases and dyspeptic symptoms. Drug Des Devel Ther. 2018;12:2775–2783.
6. Lipton RB, et al. Caffeine in the management of patients with headache. J Headache Pain. 2017;18:107.
7. Weiser T, et al. Efficacy and safety of a fixed-dose combination of ibuprofen and caffeine in the management of moderate to severe dental pain after third molar extraction. Eur J Pain. 2018;22:28–38.
8. Derry S, et al. Single dose oral ibuprofen plus caffeine for acute postoperative pain in adults. Cochrane Database Syst Rev. 2015;2015(7):CD011509.
9. Fernández-Duenas V, et al. Adjuvant effect of caffeine on acetylsalicylic acid anti-nociception: prostaglandin E2 synthesis determination in carrageenan-induced peripheral inflammation in rat. Eur J Pain. 2008;12:157–163.
10. Gaul C, et al. Results from a pharmacy-based patient survey on the use of a fixed combination analgesic containing acetylsalicylic acid, paracetamol and caffeine by self-diagnosing and self-treating patients. Springerplus. 2016;5:721.
