A mai napig a rovarcsípésekre allergiások számára egyetlen oki kezelésfajta érhető el, a csak VIT-nek rövidített rovarcsípéses immunterápia. Ennek lényege, hogy azokat, akik nem rendelkeznek természetes ellenálló-képességgel, akár több éven át kis dózisú szimulált csípésekkel kezelik. Kis mennyiségben juttatják be a mérget a bőr alá, klinikai ellenőrzött körülmények között, a kezelés elején hetente többször, majd 4-8 hetente ismételve. Az így nyerhető védettség 75-98 százalékos, azonban ez a megoldás egyelőre csak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában terjedt el.
Most sokak orvosi kezelése került veszélybe, miután a világpiac két legnagyobb méhméreg (az orvoslásban apitoxin néven ismert) forgalmazója nem tud eleget termelni. Először tavaly ősszel a dániai ALK Laboratories jelentette be, hogy hat különböző rovarméreg alapú termékét nem tudja leszállítani a megrendelőknek. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) egy tájékoztató levelében a CNN cikke szerint azt írta, hogy baktériumfertőzés miatt vált használhatatlanná több szállítmánnyi apitoxin.
Arról, hogy a világpiacon pontosan mekkora kiesést okozott az ALK termelésének felfüggesztése, nincsenek pontos statisztikai adatok, az amerikai piacon viszont az ellátottság feléért nagyjából ez a cég felel. A problémára azonnal reagált a második legnagyobb gyártó, a Jubilant HollisterStier: fokozott termelést ígértek a méh-, darázs- és dongómérgekből. Azonban ez nem megy gyorsan: a mérget szintetikusan nem lehet előállítani, minden esetben egyesével kell levenni a rovaroktól.
A magyarországi ellátórendszerben egyelőre nem érződik, hogy a világpiacokról szépen lassan eltűnik a méhméreg. Részben azért, mert a hazai igényeket a kisebb előállítók is ki kielégíthetik.
