A fiatal orvosok egyik leggyakoribb feladata a vényírás, melynek gyakran kritikus jelentősége van a kezelés sikerében, ugyanakkor veszélyeket is rejt a betegek biztonságára nézve. A korábbi kutatások azt jelezték, hogy praxisuk első két évben az orvosok 7−10 százalékban vétenek a vényfelírási szabályok ellen. Ennek okai sokrétűek, de jelentős szerepet játszik benne az ismeretek, illetve az erre vonatkozó egyetemi képzés hiánya, a nagy munkaterhelés, illetve az, hogy a kollégák nem nyújtanak megfelelő segítséget a tapasztalatlanabb orvosnak. A korábbi vizsgálatokban emellett fontos tényezőként azonosították, hogy a fiatal orvos nincs birtokában a szükséges információknak a gyógyszerrel, illetve a beteggel kapcsolatban, nem képes kiválasztani a megfelelő dózist, illetve nincs tisztában az idevágó szabályokkal, például azzal, miként kell módosítani a gyógyszer adagját egy veseelégtelenségben szenvedő beteg számára. Bár a felsorolt hibák inkább a fiatalabb orvosokat jellemzik, nem kétséges, hogy az idősebb kollégák körében is előfordulnak.
Bár a gyógyszerrendelés mindig is sok buktatót rejtő, összetett feladat lesz, megfelelő képzéssel és a fiatal orvosok segítésével mód van a helyzet javítására, különösen a képzés első éveiben. A modern számítógépes technológiák elterjedésével újabb eszközök is kínálkoznak a hibák kiküszöbölésére. Az elektronikus döntéstámogató rendszerek segítségével igazoltan szignifikánsan csökkenthető a hibák előfordulása. A kézi komputerek igen drágák és még nem terjedtek el széles körben, ugyanakkor például az Egyesült Királyságban az orvosok több mint 85 százaléka rendelkezik okostelefonnal, és körülbelül 50 százalékuk használ okostelefonokra kifejlesztett alkalmazásokat, appokat klinikai gyakorlatában. Ezek széles köre áll ma már rendelkezésre, melyek hasznos információkkal szolgálnak a klinikai döntéshozatalhoz (pl. fájdalomcsillapítás, mikrobiológia, ortopédia, bőrgyógyászat, vastagbél-végbélsebészet). Azt is kimutatták, hogy az orvosi appok használata pontosabb dózisszámítást test lehetővé, mint a hagyományos szakkönyvek böngészése, ugyanakkor jól alkalmazható az oktatásban is.
A British Journal of Clinical Pharmacologycímű lapban közölt tanulmány szerzői áttekintették mindazon okostelefon-applikációk kínálatát, melyek közvetlen segítséget nyújtanak a biztonságos és hatékony gyógyszerfelírásban, illetve melyek hivatkozási adatokkal szolgálnak az oktatáshoz.
Összesen 306 alkalmazást találtak, melynek 34 százalékáról tűnt úgy, hogy klinikai körülmények között is használható a gyógyszerrendelés során, 14 százalék klinikai szituációkon kívül, illetve 51 százalék mind klinikai környezetben, mind azon kívül alkalmazható. A leggyakoribb forma az volt, amikor az applikáció szakkönyvekre, kézikönyvekre gyógyszerinformációs appokra hivatkozik, ezeket követik 26 százalékkal azok, melyek a gyógyszer adagjának vagy az infúziós sebességnek a kiszámításához kínálnak segítséget. Az applikációk 68 százaléka térítés ellenébe tölthető le, applikációnként átlagosan 17,25 (0,62−101.90) fontért.
Már jelenleg is számos gyógyszerészeti tárgyú okostelefon-alkalmazás áll rendelkezésre, és ezek köre folyamatosan bővül. E technológiai eszközzel csökkenthető a hibák száma, és jó szolgálatot tehetnek az orvos- és gyógyszerészképzésben is. Az appokat használó szakembereknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy nem mindig tisztázható, hogy megtörtént-e az adott alkalmazás előzetes szakmai lektorálása. Pedig ezek ismerete nélkül nem dönthető el, hogy az app biztonságosan alkalmazható-e a klinikai gyakorlatban.
