Forrás:

MGYK
Becsült olvasási idő: 2 perc
A magisztrális díjak rendezéséről

A Magyar Közlöny ez évi 161. számában november 15-én megjelent „A belügyminiszter 47/2023. (XI. 15.) BM rendelete a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet módosításáról”, közli a kamara.

A rendelet a korábbi egyeztetéseken született megállapodás szerint módosítja a magisztrális díjakat.  A rendelet november 16-án hatályba lépett, közli a kamara.

Mint az Index emlékeztet: nagy port kavart a médiában Novák Hunor gyermekgyógyász akciója, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a patikák egy része a jogszabályi kötelezettség ellenére sem készíti el az orvosok által felírt kikeverős recepteket. Az ügyre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ után a Magyar Gyógyszerészi Kamara is reagált. Mint írják, a szakma hosszú évek óta kéri a rendszer finomhangolását.

Míg a gyógyszerészek online adtak hangot a nemtetszésüknek – volt, aki azt írta a gyermekorvosnak, hogy „jó lenne, ha nem uszítaná a patikusok ellen a népet” – a lap újabb megkeresést intézett, ezúttal már a Magyar Gyógyszerészi Kamarához (MGYK).

Hankó Zoltán, az MGYK elnöke az Indexnek hangsúlyozta: több oka is lehet annak, ha egy patika a magisztrális gyógyszert nem készíti el.

  • Az egyik ilyen a magisztrális összetétel hibás volta. Amennyiben ez gyógyszerészi jogkörben korrigálható, a gyógyszer elkészíthető. Ha nem, a hiba megjelölésével együtt értesíteni kell az orvost.
  • Indok lehet emellett a szükséges alapanyag hiánya is, ma ugyanis nincs garancia arra, hogy ezek folyamatosan beszerezhetőek és gyógyszertári felhasználásra megfelelő kiszerelésben elérhetőek legyenek. „A kamara sok év óta kéri a jogalkotótól olyan rendszer kialakítását, amely ezt a garanciát biztosítja. Ez nemcsak az ellátásbiztonságot teremtené meg, hanem megszüntetné annak a lehetőségét is, hogy erre hivatkozva hárítsák el a gyógyszertárak a magisztrális gyógyszerek elkészítését” – mutatott rá Hankó Zoltán.

Az MGYK vezetője kiemelte azt is, hogy mindezek mellett a magisztrális gyógyszerkészítés anyagi feltételei sincsenek meg, így az a patikáknak jellemzően komoly veszteséget jelent.

A gyakorlatban a magisztrális díjnak kellene biztosítani a tevékenység tárgyi feltételeinek költséghányadát, amelybe a labor működtetésén túl a gyógyszerészek és munkatársaik ez irányú munkájának fedezete is beletartozna. A szakemberek az elkészítésért jelenleg mindössze pár száz forintot kapnak, ami messze elmarad a reális értéktől. A díj mértékét miniszteri rendelet határozza meg, amely több mint húsz éve változatlan, miközben a működtetés költségei és a munkabérek is több száz százalékkal növekedtek, amellett, hogy a lejárt alapanyagok kötelező selejtezése további pluszkiadást jelent.

A díj korrekciójáról a kamara két évvel ezelőtt megállapodott a jogalkotóval – közölte Hankó Zoltán.

A kamara azért is szorgalmaz mihamarabbi változást a területen, mert ugyan a magisztrális készítmények száma folyamatosan csökken, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2022-ben több mint 5 millió ilyen típusú vényt írtak az orvosok, és ezenfelül lakossági/társadalmi igény is van a betegek által kért, illetve a gyógyszertárak által – recept nélkül – elkészített termékekre. A vényre és vény nélkül készített magisztrális gyógyszerek együttes száma meghaladja a 7 milliót.

További részletek

Kvízek
Kiemelt rovataink