Vannak azonban visszásságok! Miközben a gyógyszerész jogköre bővül, sűrűsödnek a jelzések arra vonatkozóan, hogy a közforgalmú patikák az alapvető feladatukat, a gyógyszerellátást sem képesek zökkenőmentesen megvalósítani. Már halálesetek is köthetők ahhoz, hogy a beteg nem tudott időben a gyógyszeréhez jutni.
A több mint egy éve működő Pharmacy First rendszer első tapasztalatai már rendelkezésre állnak, mutatjuk több mint 3500 brit gyógyszerész véleményét is.
Pharmacy First – a beteg, avagy a patika mindenek előtt
Nagy-Britannia Nemzeti Egészségügyi Szolgálata, a National Health Service (NHS), 2024. január 31-től kezdődően lehetővé tette a közforgalmú gyógyszertárak számára, hogy azok a már korábban is kínált konzultációs szolgáltatásuk mellett 7 betegség esetén – előre definiált és lefektetett terápiás utat bejárva – komplett ellátást biztosítsanak betegeiknek.
Azaz, a következőkben felsorolt kórképek esetén a betegeket a gyógyszerészek vizsgálják, diagnosztizálják, látják el tanáccsal és gyógyszerrel, több esetben antibiotikumokkal – orvosi vény nélkül, saját jogkörben eljárva:
- Akut otitis media; 1–7 éves korig
- Ótvar; 1 éves kortól
- Elfertőzött rovarcsípés; 1 éves kortól
- Övsömör; 18 éves kortól
- Sinusitis; 12 éves kortól
- Torokfájás; 5 éves kortól
- Nem komplikált húgyúti fertőzés; 16–64 éves nőknél
A mindennapi gyakorlatban ez azt jelenti például, hogy a szülő elsőként a patikához fordul, azaz elviszi a fülfájós kisgyermekét a gyógyszertárba anélkül, hogy előtte orvossal konzultált volna, és a gyógyszertárban (azonnali orvosi ellátást igénylő „vörös zászlós” tünetek hiányában) a gyógyszerész ellátja gyógyszerrel, pl. antibiotikummal a beteget. Végül az adott napon vagy legkésőbb másnap a gyógyszerész számítógépes rendszeren keresztül tudatja a beteg orvosával, hogy milyen diagnózist állított fel, és milyen gyógyszeres terápiát indított.
A Pharmacy First rendszertől azt várja az NHS, hogy tehermentesíti a háziorvosokat, akiknek több idejük marad azokra a betegekre, akiknek valóban orvosi ellátásra van szükségük, miközben más betegek gyors, kényelmesen elérhető és szakszerű ellátást kapnak a gyógyszertárban. A kormány és az NHS tervei szerint a jól működő Pharmacy First évi 10 millió háziorvosi időpontot szabadíthat fel (1).
A gyógyszerészek megfogalmazták fenntartásaikat
A brit gyógyszerészek érdekvédelmi szervezete, a Pharmacists’ Defence Association (PDA) a Pharmacy First program indulása előtt, 2024. január 5–14. között, több mint 3500 közforgalmú gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészt kérdezett meg a felkészülés tapasztalatairól, elvárásaikról, aggályaikról (2).
A legfőbb fenntartásként 10 gyógyszerészből 9 azt említette, hogy az új feladatkörök jelentős terhet róhatnak az egyébként is törékeny patikai munkaerőhelyzetre. A gyógyszerészek 49%-a úgy nyilatkozott, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, az alapvető feladatok ellátásához is kevés a gyógyszertári dolgozó, vagyis a Pharmacy First program nélkül sem áll rendelkezésre a patikában a szükséges számú szakember (2).
A válaszadók 84%-a úgy vélte, hogy amennyiben megfelelően működik a rendszer, az javíthatja a betegellátást és a közforgalmú gyógyszertárak szakmai megbecsültségét (77%); ugyanakkor, a gyógyszerészek 62%-ának voltak aggodalmai a betegbiztonsággal kapcsolatban (2).
Sokan túl elhamarkodottnak tartották az ötletet és hirtelennek a bevezetést; a válaszadó kollégák mindössze 4%-a vélte úgy, hogy a rendszer felkészült az indulásra. A program indítása előtt két-három héttel a gyógyszerészek mindössze 1%-a teljesített valamennyi, a Pharmacy First kapcsán szükséges képzést, míg 63%-uk egyet sem (2).
A program azonban terv szerint startolt 2024. január 31-én, és mint az NHS szóvivője elmondta: „A Pharmacy First bevezetését országszerte üdvözölték a gyógyszerészek” (2).
Az NHS szerint a kezdeményezés társadalmi fogadtatása kedvező, és pár hónappal később a közforgalmú patikákban ellátott betegek 90%-a arról számolt be, hogy (szerinte) megfelelő tanácsokat kapott a gyógyszertárban (1).
Fél év után kerekasztal-beszélgetésen is értékelték a Pharmacy First programot
A program rajtolása után fél évvel a háziorvosi és gyógyszerészi szakmai szervezetek vezetői/képviselői is összegezték tapasztalataikat. Számos pozitív visszajelzés mellett megállapították, hogy a rendszer működésének az alapja a háziorvos és a gyógyszerész közti jó kapcsolat.
Eközben a gyógyszerészek továbbképzései folytatódtak, és a fő hangsúly a betegakták szakszerű elkészítésén és a konzultációs készségek fejlesztésén volt.
Azt, hogy a rendszer mennyire nem kőbe vésett szabályokkal rendelkezik, jól szemlélteti az, hogy a kerekasztal-beszélgetésen az orvosok felvetették, hogy kivennék a 7, patikában ellátható betegség közül a gyermekek középfülgyulladását, és inkább a felnőttek külső fülgyulladását tennék be helyette.
Némi feszültséghez vezetett a finanszírozás is: amennyiben a patika bizonyos számú beteget ellát, havi 1000 GBP alapjuttatásban részesül (kb. 487000 Ft), amely konzultációnként pluszban 15 GBP-vel (kb. 7300 Ft) bővül ki. Ilyen módon összességében a patika konzultációnként 48 GBP-hez, azaz kb. 23400 Ft-hoz juthat, ami egyébként duplája annak az összegnek, amit az orvosok kapnak. Persze a kifizetések összehasonlítása problémás, mivel a gyógyszerészek csak az aktív esetekért kapnak pénzt, míg a háziorvosok fejpénzzel számolhatnak; vitaalapnak azonban elegendő a számokba kapaszkodni (3).
Mindezek ellenére nem a gyógyszerészek pénzbányájáról van szó, és a kerekasztal tagjai is felhívják a figyelmet arra, hogy csak körülbelül minden 5. beteg után jár a juttatás, ugyanis szigorúan szabályozott az, hogy egyáltalán melyik beteg felel meg egy olyan páciensnek, akiért fizet az NHS (kórkép, életkor, előre definiált és patikában végig vitt terápiás útvonal megléte stb.) (3).
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői konstatálták, hogy a Pharmacy First előtt számos kihívás áll; miközben a finanszírozás és a munkaterhelés mind a háziorvosi, mind pedig a patikai oldalról megnehezíti az előrelépést. A kerekasztal résztvevői – az esetleges illúziókat rombolóan – egyetértettek abban, hogy a Pharmacy First nem jelent megoldást sem a háziorvosi hozzáférési nyomás enyhítésére, sem pedig a közforgalmú gyógyszertárak finanszírozási válságára (3).
A betegek gyógyszerellátása sem problémamentes, és Pharmacy Firstről még szó sincs
A Pharmacy First megvalósítására mellett nem árt pillantást vetni a patikai „alapszolgáltatásokra” is. Árnyalja a képet és formálhatja a véleményt az, hogy a brit patikákban gyakori a gyógyszerhiány. Vannak arra utaló jelek, miszerint a brit gyógyszerellátási lánc akadozik, a patikák nem képesek minden esetben a szükséges gyógyszerekkel ellátni a betegeket. Nemrégiben egy epilepsziás felnőtt beteg, illetve egy szepszises gyermek is amiatt veszítette életét, hogy későn vagy nem jutott gyógyszerhez (4–5).
Mit tanulhatunk a brit kollégáktól?
Lehet törekedni extraszolgáltatások bevezetésére, sikerre vitelére, de „a suszter maradjon a kaptafánál” jegyében észszerű, ha a suszter először a cipőket készíti el – kiváló minőségben.
Irodalomjegyzék
1.https://www.england.nhs.uk/primary-care/%20pharmacy/pharmacy-services/pharmacy-first/; (2025.02.04.)
2. Concerns Pharmacy First will raise risk of patient abuse; https://www.thepharmacist.co.uk/news/pharmacists-concerned-pharmacy-first-will-raise-risk-of-patient-abuse/; (2024.01.22.)
3. Roundtable: Six months of Pharmacy First; https://www.thepharmacist.co.uk/pharmacy-first/roundtable-six-months-of-pharmacy-first/#1; (2024.09.17.)
4. Patient death after pharmacy unable to supply epilepsy medication sparks call for action; https://www.thepharmacist.co.uk/news/patient-death-after-pharmacy-unable-to-supply-epilepsy-medication-sparks-call-for-action/?utm_source=mostpopular&utm_medium=1&utm_campaign=internallinks; (2025.02.07.)
5. Government considering prescription substitution following child sepsis death;
; (2025.02.07.)
Borítókép: AdobeStock
