A sokszínűség a mi nagy erősségünk, de a kamarának minden szinten és pozícióban kötelezettsége egy olyan etikai rendszer kialakítása érdekében dolgozni, ami feloldja a dilemmákat. Ezért is határozott úgy az MGYK elnöksége, hogy még ebben a ciklusban elkészíti az etikai stratégiát – jelentette be a szimpóziumon Ilku Lívia. Az MGYK Etikai Bizottságának elnöke beszámolt annak az online felmérésnek az előzetes részeredményeiről is, amelynek véglegezése 10 ezer gyógyszerész etikai stratégiájának alapját adhatja majd. (A kérdőívet január 31-éig lehet kitölteni, IDE kattintva!)

Egy pillanatfelvétel készül, amelynek nyomán felvázoljuk, hová kell eljutnunk – magyarázta az elnök, de azt is elmondta, az már az eddig kapott válaszokból is kitűnik, hogy a gyógyszerészi közösség „szeretné az etikát magáénak érezni”. 

Hetven év felettiek, és az egyetemi padból éppen kilépők is vannak a kérdőívet múlt hétig kitöltő 221 válaszadó között. A válaszadók 13,6 százaléka volt már érintett etikai ügyben, 81 százalékuk vallott úgy, hogy nem volt részese etikai döntésnek. A legtöbben közepesre értékelik az etikai bizottság munkáját, bár mindössze 35 százaléknyian vélték úgy, hogy ismerik azt. A válaszadók közel 60 százaléka jelezte, hogy szeretne többet tudni a testületben folyó tevékenységről.

Nagy az igény az anonim esetismertetésre, elsősorban tanulnának ezekből a beszámolókból a kamarai tagok – mutatják a kérdőív eddigi eredményei, amelyekből az is kiderült, 67,9 százaléknyian nem ismerik kellő mértékben az MGYK Etikai Kódexét. Leginkább az abban foglalt magatartási szabályokra és elvárásokra lennének kíváncsiak. Míg akadt, aki a kódex eltörlését forszírozta, mások a kettős büntetés eltörlése mellett kardoskodtak arra hivatkozva, ha egy ügyben már hatósági döntés született, miért kell eljárnia az etikai bizottságnak is. 

Útmutatásra várnak a gyógyszerészek – foglalta össze Ilku Lívia, aki javasolta, hogy az etikai stratégia kidolgozása mellett kommunikációs képzést is biztosítsanak a kollégáknak, mert számos etikai jogsértés megelőzhető lenne megfelelő párbeszéddel.

Az etika etikája

A jog a szabályos működés minimuma, az etika ennél jóval szigorúbb kritériumrendszer. Van, ami etikus, de nem jogszerű, és van, ami jogszerű, de nem etikus – hangsúlyozta Bodor Áron, a kamara Etikai Kollégiumának elnöke, aki úgy vélte, önvédelmi, szakmaőrző és minőségbiztosítási szerepe egyaránt van az Etikai Kódexnek, amelynek módosítását már többször napirendre tűzték az elmúlt két évben, de mindkét kollégiumi ülés határozatképtelen volt. Nehézkes az országban zajló etikai ügyek nyomon követése is, mert van olyan etikai bizottság, amelytől az elmúlt időszakban egyáltalán nem érkezett beszámoló. Az elnök ezzel kapcsolatban meg is jegyezte: az is etikai vétség, ha a tisztségviselő nem hajtja végre a kamarában vállalt feladatait. – Az etikát akkor is „csinálni” kell, ha nem tetszik – fogalmazott.  

A bizottságoknak nem kötelező a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozatai alapján eljárást lefolytatniuk, de a gyakorlatban jelentős szórás tapasztalható ebben, ahogyan a szankciókban és az egyes vétségek súlyosságának meghatározásában is – számolt be két éves elnöksége tapasztalatairól Bodor Áron, jelezve, hogy az etikai bizottságoknak olyan tevékenységet kell folytatniuk, amit az egyetemen nem tanultak. – Előfordul, hogy az etikai ügyben érintett személy vélt vagy valós hatalmára hivatkozva a bizottság úgy dönt, hogy értelmetlennek tűnik lefolytatni az eljárásokat, de előfordul az is, hogy akit szívük szerint eljárás alá vonnának a grémiumok, az nem kamarai tag. Időnként személyes konfliktusok rendezése miatt fordulnak a bizottságokhoz a kamarai tagok, aminek ugyan lehet etikai aspektusa, de ezek rendezése jellemzően nem kamarai feladat.

Gyakori, hogy a szakmai testületek határozatait szétcincálja vagy felülírja a bíróság, ami egységes indoklási sillabuszok használatával kivédhető lenne.  Ugyancsak az etika szabályozás körébe tartozna a speciális színtereken való megjelenés, mint a közösségi oldalakon való posztolás, kommentelés, hiszen nem mindegy hogy hol, ki és mit mond. 

A gyógyszerészet segítő hivatás, amelynek gazdasági vonatkozásai olykor kibékíthetetlen ellentéteket okozhatnak az etikai normákkal – foglalta össze az elnök. 

Híd a szakma, a társadalom és az állam között

Az etikai önrendelkezésre alkalmassá kell válni, ám a hazai hivatásrendi kamarák, amelyek a gazdasági és szakmai önvédelmet, az önkormányzatiságot hivatottak képviselni, ma nincsenek a helyükön a társadalmi és politikai struktúrában – vélte előadásában Hankó Zoltán, az MGYK elnöke, aki a minőség és az etika, a minőség és az erkölcs kapcsolatáról beszélt. – Az adott szakterület kamarájának van a legszélesebb körű ismerete a szakmáról, a szakmával szembeni társadalmi igényekről, azok kielégítési feltételeiről és működésének kereteiről, ide értve a minőségi, a jogi és etikai szempontokat is. Ezen elvek mélyreható ismerete teszi alkalmassá a kamarát a híd szerepének betöltésére a gyógyszerész, a társadalom és az állam között – magyarázta. 

A cél egy olyan struktúra kialakítása, amely támogatja a felelős és etikus magatartást, preferálja a lelkiismeret szerinti feladatellátást, és amely olyan környezetet biztosít, amelyben nem éri meg felelőtlennek és etikátlannak lenni – mondta az elnök, kiemelve, hogy egyetlen gyógyszerész etikátlan viselkedése kihathat a teljes gyógyszerész táradalomra. – A felelős etikus magatartás, a felelősségvállalás alapfeltétele, hogy a gyógyszerészek számára biztosítsák a szakmai és egzisztenciális önállóságot, egyidejűleg a felelősségetika alapelveit kell a középpontba állítani a képzésben és továbbképzésben, a jogalkotásban és a hatósági szemléletben, valamint a szakmai és szakmapolitikai munkában – összegezte Hankó Zoltán.

Stabilitás és önszabályozás a KEB tükrében

A magyarországi gyógyszeripar legfontosabb önszabályozó dokumentuma a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe, amelyet négy meghatározó szakmai szövetség hozott létre és gondoz közösen 2012 óta az átlátható és etikus kereskedelem mellett demonstrálva – számolt be a szimpóziumon Juhász Hedvig, a Gyógyszeripari Szövetségek Kommunikációs Etikai Bizottságának (KEB) elnöke. 

A kódex kiegészíti a hatályos jogszabályok rendelkezéseit, azokkal együtt érvényes, és a szövetségben résztvevő szervezetek tagvállalatai számára kötelező érvényű. A kódex szabályainak rendelkezéseibe ütköző magatartás megállapítása, a szabályok végrehajtásának felügyelete a 16 tagból álló KEB feladata, amelybe a tagok (Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete) 4-4 fő delegálnak, a testület havonta egyszer, zárt körben ülésezik. Míg a szövetség alapszabálya 21, Etikai Kódexe mindössze 5 alkalommal módosult az elmúlt 11 évben, ami bizonyítja annak megalapozottságát.

A szövetség égisze alatt álló vállalatoknak meg kell kísérelniük a sérelmes ügyet egymás között rendezni még azt megelőzően, hogy a KEB-hez fordulnának. A bizottságnak 60 napon belül kötelező döntenie a hozzá benyújtott panaszokról, a döntés során figyelembe kell vennie a már rendelkezésre álló precedenseket. Etikai vétség megállapítása esetén a legenyhébb büntetés az írásbeli figyelmeztetés, súlyos esetben a szövetségi tagság felfüggesztése is kiszabható.

Az elmúlt négy évben nem érkezett bejelentés a KEB-hez, aminek Juhász Hedvig szerint vélhetően az lehet az oka, hogy sikerült az esetleg sérelmes ügyeket egymás között rendezni.

A gyógyszerészi etika alapkövei a jogász szemével

Nincs egységes, mindenki által elfogadott, normatív definíció sem a jogra, sem az etikára vonatkozóan, utóbbira a filozófia, a vallás- és jogtudomány is más-más szempontokból keresi a választ – adott átfogó összefoglalót Nemere Gyula, az MGYK Etikai Bizottságának jogi szakértője. – Míg a jog külső, állami kényszerrel hajtatható végre, az erkölcs belső meggyőződésen alapul, leginkább lelkiismereti kérdés, amelynek csak kivételes esetekben van szankciója.

Egyes szakmák sajátos etikai kódexekkel rendelkeznek, szigorúbb előírásokat, szakmai elvárásokat támasztva a hivatás gyakorlóival szemben, amelyek túlmutatnak a jogszabályi előírásokban foglalt kötelezettségeken. A szakma, a hivatás morális iránytű, amely biztosítja, hogy az adott jogi keretek között az orvos vagy a gyógyszerész a legmagasabb erkölcsi színvonalon járjon el a közjó érdekében. A gyógyszerészi hivatás és etika központi eleme a bizalom, amelynek kétirányúnak kell lennie: a beteg felé és a beteg felől. 

Az etikus gyógyszerésztől alapvetően elvárható:

• jótékony magatartás, károkozás kerülése;
• a beteg érdekének szem előtt tartása;
• a beteg egészségének, jóllétének javítása a gyógyszerészi tevékenység által;
• a beteg autonóm döntésének elősegítése megfelelő tájékoztatással.

A gyógyszerészt munkája során titoktartás kötelezi, döntéseit gazdasági és egyéb érdekektől függetlenül kell meghoznia – foglalta össze a jogász. 

Független, eljárást nemcsak a kérelemre, hanem ellenőrzés nyomán, vagy hivatalból is köteles indítani – tért át az etikai bizottságok működési alapelveire Nemere Gyula, aki szerint az etika változni fog, hiszen befolyással bír rá a gyógyszerészi kompetencia- és feladatkörök bővülése, a technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia előretörése. Ugyanakkor mindig szem előtt kell tartani, hogy a gyógyszerész nem bolti eladó, a gyógyszertár pedig egészségügyi intézmény, ahol a profitmaximalizálás és a betegbiztonság ütközése jelentheti a kihívást.