Jelentős eltérést találtak az antibiotikumkezelést igénylő ambuláns vizitek száma és az antibiotikumfelírás tényleges országos gyakorlata között – az ezzel kapcsolatos adatok a JAMA Internal Medicine legfrissebb számában jelentek meg. E helyzet annak ellenére áll fenn, hogy az Egyesült Államok prevenciós hatósága (CDC, Centers for Disease Control and Prevention) és más szakmai testületek mindent megtesznek a szükségtelen antibiotikumfelírások visszaszorítására.
Helytelen vényfelírási gyakorlat
Mint az közismert, az antibiotikumok a baktériumok okozta fertőzések kezelésére, illetve bizonyos esetekben megelőzésére alkalmas szerek. Vírusinfekciókban hatástalanok, és a vírusfertőzésekben szedett antibiotikumok akár még több kárt is okozhatnak, mint hasznot – hívja fel a figyelmet a CDC. A nem megfelelő antibiotikumrendelés és az antibiotikumok túlzott használata az antibiotikumokkal szemben egyre inkább rezisztens baktériumtörzsek megjelenéséhez vezet. A cikk rangidős szerzője, dr. Jeffrey A. Linder így magyarázza a helyzetet: „Tudjuk, hogy az antibiotikumok felírása – különösen akkor, ha olyan betegnek történik, akinél a szer jó eséllyel hatástalan – növeli az antibiotikumrezisztens baktériumok megjelenésének veszélyét, ami egyre nagyobb aggodalmat kelt nemcsak az Egyesült Államokban, hanem szerte a világon.” Ezt dr. Michael L. Barnett, a Harvard Egyetem klinikusa azzal egészíti ki, hogy a felesleges antibiotikumkezelés a rezisztens baktériumok prevalenciájának növelésén túl szükségtelen anyagi terhet is ró az egészségügyi ellátórendszerre, emellett elkerülhető mellékhatások lehetőségét is magában rejti.
Dr. Linder egy adatot idéz, hogy miközben az Egyesült Államokban a felnőttkori torokfájások mindössze 10 százalékát teszik ki a streptococcusok okozta esetek (az egyetlen forma, mely antibiotikumkezelést igényel), az országos vényfelírási adatok szerint a torokfájós felnőttek 60 százalékának ír fel valamilyen antibiotikumot orvosa. Akut bronchitisben a helyénvaló antibiotikumfelírás aránya valahol 0 százalék körül van, ezzel szemben országos szinten 73 százalékban antibiotikumot rendel az orvos az akut hörghuruttal hozzá forduló betegeknek.
A mostani vizsgálathoz a szerzők az 1996 és 2010 közötti országos adatokat tekintették át a járóbeteg-ellátási gyakorlatra vonatkozóan, és azt elemezték, hogy következtek-e be változások az antibiotikumfelírási gyakorlatban felnőttkori torokgyulladás és akut hörghurut kapcsán. Az adatok az alapellátásból és a kórházi sürgősségi osztályos praxisból körülbelül 39 millió vizitet öleltek fel akut bronchitisszel és 92 millió vizitet torokgyulladással összefüggésben. Az elemzés azt jelezte, hogy miközben a torokfájás miatti orvosi vizitek száma az 1996-os 7,5 százalékról 2010-re 4,3 százalékra csökkent, a sürgősségi osztályok gyakorlatában pedig nem következett be változás az adott időszakban, az antibiotikumfelírások aránya országos szinten változatlanul 60 százalék körül van. Azt is megállapították, hogy a streptococcusok okozta torokgyulladásban javasolt penicillin felírásának aránya állandó volt, a vizsgált 14 éves periódusban végig 9 százalék maradt. Mindeközben a drágább antibiotikumok közé tartozó azithromycin rendelése 2009-2010-re 15 százalékra emelkedett, noha 1997-1998-ban még éppen csak elérte a megbízható mérési határ alsó értékét – írják a szerzők, akik azt is megjegyzik, hogy a több évtizedes erőfeszítések ellenére csak némi lépcsőzetes javulását tapasztaltak a torokfájással orvoshoz forduló betegeknek rendelt antibiotikumkezelés terén.
Az akut bronchitis miatti vizitek száma az 1996-ban regisztrált 1,1 millióról 2010-re 3,4 millióra növekedett. Ezzel egyidejűleg a sürgősségi osztályos antibiotikumfelírás 73 százalékra emelkedett, noha 1996-ban a vizitek mindössze 69 százalékában került sor antibiotikum rendelésére. Dr. Barnett hangsúlyozza, hogy a torokgyulladás és akut hörghurut eseteinek többségében egyáltalán nincs szükség orvosi vizitre, elegendő az ágynyugalom és a folyadékpótlás.
A CDC nemrégiben lefolytatott, mérföldkőnek számító beszámolójában vázolta fel elsőként, hogy az antibiotikumrezisztencia miként veszélyezteti az Egyesült Államok lakosságának egészségét, egyben négy alapvető intézkedést javasoltak az egyre növekvő probléma leküzdésére. Ezek egyike az antibiotikumok takarékosabb és ésszerűbb alkalmazása.
Antibiotikumrezisztencia – a legnagyobb egészségbiztonsági kihívás
Még soha nem látott egészségügyi krízissel kell szembenéznünk – G8 országok szakminiszterei ez év júniusában megbeszélést tartottak az antibiotikumrezisztencia egyre nagyobb problémájának megvitatására. Az angol országos tisztifőorvos szerint a kérdés egy sor megoldandó feladatot vet fel, Sally Davies azt követően nyilatkozott erről a British Medical Councilcímű lapnak, hogy a nyolc ország szakminiszterei állásfoglalást fogadtak el a témában az észak-írországi találkozón. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy „az antibiotikumrezisztencia a XXI. század legnagyobb egészségbiztonsági kihívása”. Daviest azt követően kérték fel, hogy beszéljen a problémáról a rendezvényen, hogy márciusban közzétett éves jelentésében az antibiotikumrezisztencia egyre nagyobb veszélyeire figyelmeztetett. Ő úgy látta, hogy a G8 minisztereit meglepte „mind a probléma nagysága, mind pedig jelentőségének fokozódása”, valamint az a tény,hogy nem folynak kutatások új antibiotikumokkal kapcsolatban. Az angol vezető egészségügyi tisztségviselő a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott, hogy „nemzetközi problémáról van szó, mind ami a kutatásokat, mind a feladatok koordinálását illeti. Az egészség globális kérdés. Egy sor fertőzést külföldről importálunk, ezért annak minden következménye is ránk hárul, ha nem fejlesztünk új antibiotikumokat, illetve nem alakítunk az egész világra kiterjedő megfigyelő-rendszereket. A jelen lévő miniszterek egyetértettek abban, hogy a probléma a fejünkre nőtt, ezért sürgősen megoldást kell találnunk.”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a több szerrel szemben is rezisztens tuberkulózis eseteinek száma Európában évi alig 5000-ről 35 ezerre emelkedett 2000 és 2011 között. A vényfelírási szabályok országról országra változnak, és vannak olyan államok, ahol a betegek recept nélkül is hozzájuthatnak bizonyos antibiotikumokhoz. A G8 találkozó előtt az Egyesült Királyság tudományos ügyekért felelős minisztere, David Willetts úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az összegyűlt miniszterek nem „adhatnak utasításokat”, de a tudósok és a tudományos ügyekért felelős miniszterek találkozót tartottak a probléma nagyságának felmérésére, az egyes országok vényírási gyakorlatának megvitatására, valamint a kutatásfejlesztés elősegítésére. A záródokumentumban az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Oroszország, Kanada, Japán és Olaszország szakminisztere kinyilvánította abbéli szándékát, hogy a nemzetközi együttműködés elősegítésére és a surveillance-adatok megosztására kooperációt kíván kialakítani a nemzetközi szervezetekkel, köztük a WHO-val. A miniszterek úgy foglaltak állást, hogy a nem megfelelő antibiotikumhasználat kerülésével, valamint a legjobb vényírási gyakorlat meghatározásával törekszenek megőrizni a jelenleg használatos antibiotikumok hatásosságát; támogatják a korai diagnózist biztosító új diagnosztikai módszerek kifejlesztését; és megteremtik az elméleti és alkalmazott kutatások feltételeit.
Laura Piddock, a birminghami egyetem mikrobiológus professzora kiemelte annak jelentőségét, hogy az antibiotikumrezisztencia problémáját nemzetközi perspektívába emelték. „Az antibiotikumrezisztencia nem ismer demográfiai és geográfiai határokat és mindenkit kivétel nélkül érint, ezért rendkívül fontos, hogy tudatosítsuk a rezisztens baktériumok problémáját és felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem rendelkezünk új, hatásos antibiotikumokkal” – fogalmazott és hozzátette azt is, hogy az antibiotikumok hatásosságának megőrzése csak egy kis része a problémának. „A több szerrel szemben rezisztens fertőzések jelentős részét Gram-negatív baktériumok okozzák. Amennyiben a kormányok nem tesznek semmit az ilyen infekciók hatékony kezelésének kifejlesztésére, akkor hamarosan korábban még soha nem látott egészségügyi krízissel kell szembenéznünk” – figyelmeztetett.
