Az elmúlt évtizedek megváltozott környezete és elvárásai számtalan szakmai kihívást állítottak, állítanak a kórházi gyógyszerészet elé. Nemrégiben a jelenleginél jóval szűkebb gyógyszerpalettával és ritkább gyógyszerrendeléssel kellett biztosítani az intézmények folyamatos gyógyszerellátását. Ezt mára a közbeszerzések összetett rendszerében, egyre bővülő gyógyszerkincs mellett kell fenntartani, és ezt a komplexitást az új finanszírozási módszerekkel rendelkezésre álló gyógyszerek is fokozzák – mondta el a többi közt a kórházi gyógyszerészek október 18–20. között Tapolcán megrendezett XIX. kongresszusán dr. Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet igazgató-helyettese.
A kórházi gyógyszerészek jubileumi kongresszusán dr. Beneda Attila az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke és dr. Török Krisztina,a GYEMSZI főigazgatója is részt vett. Köszöntőikben kiemelték, hogy a kórházi, klinikai gyógyszerészet több, mint a gyógyszerellátás logisztikai biztosítása, hiszen a kórházi, klinikai gyógyszerészek a gyógyító csapat aktív szakmai részesei. Emlékeztettek arra, hogy az elmúlt években több a kórházi, klinikai gyógyszerészetet támogató intézkedés történt. Így a Markusovszky ösztöndíj mellett a Than Károly ösztöndíj keretében a kórházi-klinikai gyógyszerészi pályát hivatásának választó fiatal 10-20 gyógyszerészt vontak be évente. A kórházi gyógyszerészek bérrendezése területén jelentős előrelépések voltak, továbbá a szabályozási környezet a továbbiakban nem engedi meg kiszervezett modellként működtetni az intézeti gyógyszertárakat.
| Kitüntetések a kongresszuson |
A kongresszuson számos kitüntetést vehettek át a gyógyszerészek. Az állami kitüntetéseket dr. Beneda Attila kabinettfőnök adta át. Prof. dr. Soós Gyöngyvér Semmelweis-díjban, prof. dr. Botz Lajos és dr. Higyisán Ilona Batthyány-Strattmann László-díjban részesült, míg dr. Egri Lászlóné Pro Sanitate díjat kapott. Az állami kitüntetések mellett társasági elismeréseket is átadtak átadtak a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet elnökei. Societas Pharmaceutica Hungarica Emlékérmet dr. Buchholcz Gyula és Szabóné dr. Schirm Szilvia, Dávid Lajos Emlékérmet, dr. Fekete Istvánné és dr. Szűcs Attila kapott kiemelkedő szakmai és szakmapolitikai munkájuk elismeréseként. Átadták a Kórházi Gyógyszerészetért Emlékérmet is a három kiemelkedő személynek – Sándor Mariannának, az Euromedic Pharma vezérigazgató asszonyának, dr. Tajthy Éva Judith gyógyszerésznőnek, a Fresenius Kabi Hungary ügyvezető igazgatójának és dr. Szabó László úrnak, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatójának –, akik az utóbbi időben, külső segítőként a legtöbbet tettek a kórházi gyógyszerészet fejlődéséért, kitűzött céljaik szervezeti szintű támogatásáért. |
A megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő szervezet pénteki pre-kongresszusi szimpóziumának keretében az otthoni táplálás került terítékre. Mindezt indokolta, hogy az úgynevezett rövid bél szindrómás betegek táplálása eddig nem volt megoldott, az új finanszírozással azonban erre is lehetőség nyílik – mondta el a MedicalOnline érdeklődésére dr. Higyisán Ilona, a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főgyógyszerésze, a szervezet tiszteletbeli elnöke.
Parenterális táplálás: minden bélbeteg számára elérhetőnek kellene lennie
A kongresszus főszervezőjének tapasztalatai szerint ennek a gondnak az orvoslására a gyógyszerészek eddig kevésbé voltak felkészülve a gyógyító orvosoknál. Pedig az akár 20-25 cm-es béllel élő betegek táplálása különleges feladat, hiszen esetükben a táplálék felszívódása is másként megy végbe, s az orvos-dietetikus által javasolt elegyet a kórházi gyógyszerészeknek kell elkészíteniük a betegek testsúlyára is figyelve. Ezzel kapcsolatban konkrét esetismertetések is elhangzottak. Dr. Sahin Péter, a Szent Imre Kórház gasztroenterológus főorvosa előadásában egyebek között kiemelte: az otthoni parenterális táplálást január elsejétől finanszírozza hazánkban az egészségbiztosító. Az e célból kijelölt centrumokban jelenleg összesen 18 beteget kezelnek. Idén 30 beteg finanszírozása biztosított, bár Magyarországon az irodalmi adatok alapján 150, felnőtt és gyermek ellátására lenne szükség.
A centrumok működésének minimumfeltételei között a táplálási team felállítása is szerepel, amelyben gyógyszerésznek is lennie kell. A gyógyszerészek biztosítják ugyanis a parenterális tápláláshoz szükséges tápszereket, vitaminokat, gyógyszereket, s igény esetén a parenterális tápszerek összeállítása, keverése is faladatuk közé tartozik. A Szent Imre Kórház centrumában jelenleg hét beteget gondoznak. Korábban parenterális táplálásban részesült négy rövidbél szindrómás betegük maradék vékonybele már adaptálódott, és nem szorulnak otthoni parenteális táplálásra – közölte a főorvos, aki szerint az otthoni parenterális táplálásnak ma már minden bélelégtelen betegnek rendelkezésére kellene állnia. Olyan eljárást vezettek most be Magyarországon, amely az USA-ban a hatvanas évek elejétől finanszírozott, és napjainkra a környező országokban is elérhetővé vált.
Negyven év tapasztalataitól a biológiai terápiákig: a pácinesek sincsenek mindig felkészülve
Az ünnepélyes megnyitót követően a kongresszus nyitó plenáris előadásában dr. Szabó Csongor jelenlegi elnök mutatta be a szervezet történetét, majd az ezt követő fő blokkokban a kórházi gyógyszerészet funkcióit tekintették át a beszerzésektől és a logisztikától kezdve a gyógyszerkészítésen át a minőségbiztosításig úgy, hogy közben bemutatták, hogyan változtak a funkciók és feladatok az elmúlt 40 év során. A késő délutáni szakmapolitikai fórumon a nagy költségű terápiák kerültek terítékre. Az egészségbiztosító, az innovatív gyártók, a MAGYOSZ és a fenntartó GYEMSZI képviselőinek részvételével megtartott tapasztalatcserén aktuális problémák is felszínre kerültek, és választ kaphattak a gyógyszerészek arra, miként jussanak még zökkenőmentesebben az orvos által rendelt, és a gyógyszertár által elkészített keverék-infúziókhoz a páciensek. A tételes finanszírozású gyógyszerek felhasználásának tapasztalatai mellett szóba kerültek a biológiai és biológialag hasonló terápiák is – tudtuk meg Higyisán Ilonától, aki a gyógyszertári tapasztalatokat összefoglalva azt mondhatja: a biológiai terápiák sok betegnél nagy változást hoznak az életminőségben, viszont a túlélésben ez még bizonyításra vár. Tapasztalataik szerint egyelőre a nem onkológiai indikációban alkalmazott szereknél a páciensek nincsenek felkészülve arra, hogy ezeket a szereket egy életen át kell alkalmazniuk, így komoly munkára van szükség a betegek tájékoztatásában – mondta.
Szökő Éva, a Semmelweis Egyetem professzora Biológiai gyógyszerek, biohasonló készítmények című plenáris előadásában egyebek között arra emlékeztetett: bár néhány biológiai gyógyszert régóta alkalmaznak a terápiában, számuk az utóbbi években nő rohamosan – köszönhetően elsősorban a technológia fejlődésének, ami lehetővé tette módosított szerkezetű fehérjék előállítását. Ezek a speciálisan módosított vagy tervezetten előállított fehérjék kedvezőbb farmakokinetikai tulajdonságuk révén nyújtanak terápiás előnyt (pl. inzulin analógok) vagy teljesen új hatásmódú gyógyszereket eredményeznek (pl. terápiás antitestek).
Biológiai anyagok eredendően a biológiai forrásból kivonással előállított készítmények, pl. vérplazma készítmények, vakcinák, heparinok, hormonok, stb., de többségükben ma már élő szervezetekkel (baktériumok, különböző emlős sejtek) termeltetik, fermentáció útján állítják elő őket. A biológiai gyógyszerek első generációjába tartoznak az endogén makromolekulák másolatai, míg az újabb generációkba a fehérjeláncban vagy glikozilációban módosított, illetve pegilált, stb. származékokat sorolják. Ezeket a szereket ma már számos terápiás indikációban alkalmazzák. Legnagyobb számban a daganatos és a krónikus gyulladással járó betegségek kezelésében jelentek meg terápiás antitestek a közelmúltban, de széles körben használják a vérképzésre ható növekedési faktorokat (epoetin, filgastrim), az inzulin analógokat, és ma már számos egyéb indikációban, pl. a macula degeneráció, az asthma bronchiale vagy az osteoporosis kezelésében is elérhetők biológiai gyógyszerek.
Biztonságos gyógyszerkészítés és ellátás citosztatikumokkal, gyógyszerészi kompetenciák
A konferencia főszervezőjének tájékoztatása szerint szó esett Tapolcán szakmai újdonságokról, egy a neonatológiát érintő és vírus-profilaxist jelentő biológiai terápiáról, mely novembertől a tételes elszámolás keretében elérhető lesz a kijelölt centrumokban, valamint arról is, miképpen befolyásolják az orvosok döntési mechanizmusait a központosított tenderek. Szó volt a plazmapótlás jelentőségéről és a biztonságos gyógyszerkészítésről is, amely Higyisán Ilona egyik „szívügye”. Mint lapunknak hangsúlyozta: a citosztatikus keverékinfúziók készítésekor nemcsak a készítményt, hanem a készítőt is védeni kell, mivel veszélyes szerekről van szó. Akár egyetlen molekula is előidézhet mutációt, károsodást az arra érzékenyekben, így minimalizálni kell a veszélyeket a megfelelő technológiával, zárt rendszerű segédeszközök használatával. Rendszeresen mérni kell a környezetszennyezés mértékét, és monitorozni a dolgozók kitettségét is.
Egy kis múltidézés |
A szakma elé óhajtott tükröt tartani, ezért Emlékkönyvben – Mozaikok a Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet történetéből – feldolgozta és be is mutatta a szervezet életét a Kórházi Gyógyszerészek XIX. Kongresszusa. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetét 1973. december 12-én jegyezték be; korábban csak szakosztályok és megyei szervezetek léteztek a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságon belül, specializálódás azonban nem volt jellemző. A kórházi gyógyszerészeti szervezet dr. Mohr Tamás vezetésével 1974-től működik; az elmúlt negyven év eredményeit, történéseit elnöki intervallumokra bontva mutatja be a könyv az olvasónak. Mohr Tamás csaknem 20 évig vezette a szervezetet; akkor még nem volt alapszabály-szintű előírás, hogy az elnök legfeljebb két ciklusokon át vezetheti a szervezetet. 1991 és 2000 között dr. Trestyánszky Zoltán, 2000 és 2004 között dr. Pintye János, 2004-től a 2013-as váltásig dr. Higyisán Ilona, 2013 februárjától pedig dr. Szabó Csongor a szervezet elnöke. A tisztségviselők társadalmi munkában látták el a kórházi gyógyszerészek képviseletét; munkájukkal aktívan befolyásolták a kórházi gyógyszerészet fejlődését. Támogatták a szakképzési reformot, részt vettek a jogi környezet megújításában, a módszertani levelek megalkotásában, a kongresszusok és továbbképzések szervezésében, a nemzetközi kapcsolatok építésében, és meghatározó szerepet töltöttek be a kórházi gyógyszerészi gondolkodás formálásában. |
A témáról a konferencián a Kémiai Biztonsági Intézet szakembereinek előadása mellett Biró Anna, Major Jenő, Jakab Mátyás és Tompa Anna tettek közzé absztraktot. Előadásuk szerint az egyik legnagyobb létszámú, foglalkozása során különféle daganatkeltő ágensekkel potenciálisan, illetve ténylegesen exponált hazai munkavállalói réteg az egészségügyi dolgozók körében található. A daganatterápiában alkalmazott citosztatikumok egészségkárosító (daganatkeltő) hatása jól ismert, az elérhető adatok azonban elsősorban kezelt betegekre vonatkoznak, és kevés figyelem irányul az ezeket a készítményeket alkalmazó kórházi személyzet daganatkockázatára.
1994-óta összesen 500 citosztatikummal exponált kórházi nővér vizsgálatát végezték el a genotoxikológiai monitor segítségével. A kapott eredményeket 94 korban egyeztetett, nem exponált női kontrollal hasonlították össze. Megállapították a többi közt, hogy a citosztatikumokkal exponáltak a cukor- és zsíranyagcsere zavarára, vashiányra, anémiára, pajzsmirigy betegségekre és myomára különösen hajlamosak. A citosztatikumokkal exponáltak körében egyértelműen igazolható volt a munkakörülmények összefüggése (védőeszközök megfelelő használata) a kromoszóma aberráció gyakoriságok csoportátlagának változásával. Azokon a kórházi osztályokon, ahol a munkavédelmi előírásokat betartották, a CA gyakoriság kontrollszintű volt. Azokon az osztályokon pedig, ahol a munkakörülmények kifogásolhatók voltak és az expozíció valószínűsíthető volt, jelentősen emelkedett a CA érték. A készítő- és felhasználóhelyek környezeti citosztatikus kontaminációjának megismerése pontos képet adhat arról, hogy az alkalmazott készítési techológia és védőeszközök megfelelő biztonságot tudják garántálni az ott dolgozóknak, vagy lépéseket kell tenni a veszélyek elhárítására.
A többnapos rendezvényen szóba került a kórházak adóssága és a fiatal gyógyszerészek előtt álló lehetőségek éppen úgy, mint a hálózatkutatással előre feltárható jövő is. Higyisán Ilona véleménye szerint a gyógyszerészi kompetenciák kivívásával az új szakképzési rendszer reményt nyújt arra, hogy a fiatalok gyakorolni is tudják majd ezeket a kompetenciákat. Az indulás azonban nehéz; egyelőre ott tartunk, hogy ki kell választani a megfelelő témákhoz a megfelelő képzőhelyeket éppen úgy, mint az adott témákhoz leginkább hozzáértő szakembereket. (A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének honlapján elérhető fotókért, információkért kattintson ide!)
