Itt érdemes még kitérni a nemzetközi referencia árazás fogalmára, ami azt jelenti, hogy a hazai gyártói árak meghatározásakor figyelembe veszik egy-egy vállalat nemzetközi referencia árait is, így egy nagyobb multinacionális cég esetében elképzelhető, hogy megéri inkább kivonnia egyes gyógyszereket a magyar piacról, csak hogy más országokban ne kelljen árat csökkentenie, ezzel további veszteséget elszenvednie.

A vaklicit hatására csökken a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árrés

Megvizsgálva azokat a hatóanyagú termékeket, melyek mindhárom elmúlt vakliciten részt vettek, illetve azokat, melyek azonos hatóanyagúak, de nem vettek részt a vaklicitben; elmondható, hogy a nagykereskedelmi árrés tömege, folyamatosan csökken, és a vaklicites hónapokban a legkisebb az összárrés összege. E mögött a csökkenés mögött valószínűsíthető, hogy az a folyamat áll, hogy az alacsonyabb árak miatt csökken a gyógyszerpiac összforgalma, ezzel együtt a nagy- és a kiskereskedelmi árréstömeg is.

Ezt támasztja alá az is, hogy a vizsgált terméke körében az értékesített mennyiség is hasonlóan oszcilláló, viszont enyhe növekedés tapasztalható a bevont termékek forgalmában, ezzel is igazolva, hogy ezekből többet értékesítenek, kedvezőbb támogatási helyzetük miatt. (1. ábra és 2. ábra)

1. ábra: Nagykereskedelmi árrés alakulása azonos hatóanyagú vaklicitben részt vett és a vaklicitben részt nem vett termékek esetében (IMS Health, Dataview 2010.10-2012.12, illetve OEP adatok a vaklicitben részt vett termékekről)

2. ábra: Doboz forgalom alakulása azonos hatóanyagú vaklicitben részt vett és a vaklicitben részt nem vett termékek esetében (IMS Health, Dataview 2010.10-2012.12, illetve OEP adatok a vaklicitben részt vett termékekről)

A kiskereskedelmi árrés alakulásában is egy csökkenő tendencia figyelhető meg, ami kedvezőtlenül hat a gyógyszertárak bevételeire is. (3. ábra)

3.ábra: Kiskereskedelmi árrés alakulása azonos hatóanyagú vaklicitben részt vett és a vaklicitben részt nem vett termékek esetében (IMS Health, Dataview 2010.10-2012.12, illetve OEP adatok a vaklicitben részt vett termékekről)

A vaklicit nemcsak az árréstömeg nagyságára van negatív hatással. Következményeként a patikák polcain maradnak azok a készítmények, amelyekért a támogatásváltozások miatt a betegeknek lényegesen többet kellene fizetniük, vagy esetleg kikerültek a közgyógylistáról. Mivel ezeket nem, vagy csak hosszú időn után tudják a gyógyszertárak értékesíteni, így addig is a megvásárolt termékben áll a patika pénze. Amennyiben a vaklicit után csökkentett termékből is készletezett korábban a patika, akkor ezeket a termékeket később csak veszteséggel tudja értékesíteni, ami további anyagi nehézségeket okozhat. (4. ábra)

4. ábra: Patikai átlagár alakulása (IMS Health, PharmaTrend 2010.01-2012.12)

Az értékesített mennyiséget vizsgálva elmondható, hogy a nem támogatott készítmények viszonylag hosszabb távon stagnálóak, 2012-ben az előző évhez képest enyhe növekedést mutat a szegmens. A vény nélküli készítmények esetében jól látszik a téli hónapok nagyobb OTC forgalmából adódó szezonalitás. Míg a támogatott készítményeknél már jelentősebb a piaci ingadozás és jól látszik a vaklicitek hónapjaiban a visszaesés az értékesített forgalomban. (5. ábra)

5. ábra: Patikai doboz forgalom alakulása (IMS Health, PharmaTrend 2011.01-2012.12)

Megfigyelhető, hogy azoknál a termékeknél -  például az atorvasztatin hatóanyagú készítmények esetében - melyek érintettek a vaklicitben, a 2012 első félévi heti patikai készleteit áprilishoz közeledve csökkentették a patikák az egyes termékekből, kivárva, mi lesz a vaklicit eredménye, majd utána ennek megfelelően mérlegelve, ismételten emelték a készletszintjeiket. (6. ábra)

6. ábra: Patikai készletszintek változása az atorvasztatin hatóanyag piacon (IMS Health, PharmaTrend 2012.01-2012.06)

Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a patikák hány százaléka adott el, vagy készletezett a fenti termékekből az adott időszak alatt, megfigyelhető, hogy a vaklicitben részt nem vevő termék esetében nem esett vissza a patikák készleten tartásának aránya, azokkal a termékekkel szemben, melyek a vaklicitben részt vettek.

Összességében elmondható, hogy a vaklicit pozitív a betegnek és a gyógyszerkasszának, hiszen jelentős megtakarítást érhet el mindkét fél az árcsökkentés hatására, viszont kedvezőtlen hatása van a nagykereskedők és a patikák esetében, hiszen ők jelentős árrés tömegtől esnek el, ami a patikák esetében kritikus lehet, akár patika bezárásokhoz is vezethet. A gyártók esetében is bizonyos árszint alatt megkérdőjeleződhet, hogy megéri-e tovább forgalmaznia egy-egy terméket, vagy inkább úgy dönt a vállalat, hogy kivonul egyes termékek piacáról. Érdemes lehet tehát átgondolni, hogy meddig csökkenthetik még a gyártók áraikat, illetve, hogy ez a folyamat mikor fog begyűrűzni és mikor éri el a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjét.