A felnőtt emberi szervezetben 3-4 gramm elemi vasnak megfelelő mennyiségű vas található.  (1). A szervezetbeni vasmennyiség túlnyomó része hemoglobinba beépülve van jelen. A fennmaradó hányad a vasat transzportáló fehérje, a ferritin vagy a hemosziderin (a ferritin degradációs terméke) formájában található meg a májban, lépben, csontvelőben, vagy pedig mioglobin formájában az izomszövetben.

Vasban gazdag ételek – nem csak a milligrammban kifejezett vastartalom számít

A vas forrása optimális esetben a táplálék. Az élelmiszerekben alapvetően kétféle formában fordulhat elő a vas: hem-vas (protoporfirin IX-cel) és nem hem-vas formájában (2,3). A kétféle vas jelentős eltéréseket mutat a szervezetbeni abszorpció és biohasznosíthatóság vonatkozásában.

Általánosságban: a hem-vas nagyobb arányban felszívódik a bélből, mint a nem hem-vas. A különbség magyarázatául azok a hem-transzporterek szolgálhatnak, amelyek elősegítik azt, hogy a bélben lévő hem-vas átjusson a membránokon és bekerülhessen a vérkeringésbe. A nem hem-vas nem tudja ezeket a felszívódást segítő  transzportereket használni (1,4).

Míg a táplálékkal a szervezetbe jutó hem-vas 15-25%-a felszívódik, és a hem-vas felszívódási aránya vashiányos egyéneknél még ennél is magasabbra, mintegy 25-35 %-ra tehető, addig a nem hem-vasnak csupán 2-20 %-a képes felszívódni (4).   

A hem-vas fő forrásai az állati eredetű táplálékok, köztük a különféle húsok, belsőségek (vér, máj), halak és tenger gyümölcsei. Ezekben a hús, belsőség és hal típusú ételekben lévő vastartalom 55-70 %-a hem-vas. A fennmaradó hányad, vagyis az említett ételekben lévő vas 30-45 %-a nem hem-vas (1-4).

A növényi eredetű táplálékokban nem hem-vas fordul elő. A hüvelyesekben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben, az étcsokoládéban, a diófélékben és az egyes országokban elterjedten alkalmazott, vassal dúsított élelmiszerekben nem hem-vas található (2,3).

Az ideálisnak tekintett vegyes táplálkozás esetén a szervezetbe kerülő összes vas 10-15 %-a hem-vas, 85-90 %-a pedig nem hem-vas. A bélből felszívódó vas forrását tekintve az arányok némiképpen mások, hiszen a hem-vas jóval nagyobb arányban képes felszívódni és hasznosulni, mint a nem hem-vas. A bélből felszívódó és a vérkeringésbe jutó vas 40 %-a hem-vasként került be a szervezetbe és a fennmaradó 60 % volt nem hem-vas. Mindez azt is jelenti, hogy a táplálék hem-vas versus nem hem-vas tartalma jobban meghatározhatja és befolyásolhatja a szervezet vassal való ellátottságát, mint az, hogy mennyi vasat vesz valaki magához naponta (1. táblázat) (1,3).   

1. táblázat: Néhány élelmiszer átlagos vastartalma, egyetlen élelmiszeradagra vonatkoztatva (1)

Vasbeviteli ajánlások és kielégítetlen vasigények

Magyarországon a felnőttek számára a napi beviteli referencia érték (NRV) vasra vonatkozóan 14 mg (5). Egyes nemzetközi ajánlásokban különbséget tesznek a nők és a férfiak között, és a termékeny korú nőknek magasabb vasbevitel javasolnak – elsősorban a menstruációval összefüggő vérveszteség miatt (USA-ban például a férfiaknak 8 mg, a nőknek 18 mg az ajánlott napi vasbevitel). A terhesség alatti vasszükségletet körülbelül napi 27-30 mg (1,2). A vegetáriánusok számára pedig 1,8-szor magasabb vasbevitelt javasolnak, mint a húst is fogyasztók számára (1).

A táplálkozás nem minden esetben fedezi a szervezet vasszükségletét. Ezzel is összefügg az, hogy a világ lakosságának 30 %-a anémiás, döntően vashiány miatt (6). A fokozott vasigény vagy a fokozott vasvesztés egyaránt szupplementációt tehet szükségessé. Előbbi vonatkozásában az intenzív növekedés időszaka vagy a terhesség említhető. Utóbbit illetően megjegyzendő, hogy az emberi szervezet jellemzően csak kis mennyiségű vasat veszít a vizelet és a széklet révén vagy a bőrön keresztül; ugyanakkor, jelentős mennyiségű vasveszteséggel járhat a nőknél a menstruációs vérzés (1).

A vashiány szempontjából rizikócsoportba tartoznak a (1):

• termékeny korú nők – erős menstruációs vérzéssel,
• várandós nők,
• vegetáriánus vagy vegán diétát követők,
• újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek,
• rendszeres véradók,
• daganatos betegek,
• gasztrointesztinális kórképekben szenvedők, gasztrointesztinális műtéten átesettek,
• szívelégtelenségben szenvedő betegek,
• hemodialízisben részesülők.

Vasszupplementáció – a termékválasztás szempontjai

A vaspótlásra alkalmas, vény nélkül kapható patikaszerek kínálata színes, a köztük való választás során érdemes néhány szempontot figyelembe venni.

1. Hem-vas, vagy nem hem-vas található a készítményben? 

A hem-vas felszívódása hatékonyabb, biohasznosulása nagyobb mértékű, mint a nem hem-vasé (1-4). Hem-vas forrásnak minősülnek az állati eredetű (pl. szarvasmarha) hemoglobint tartalmazó készítmények, míg nem hem-vasat kínálnak a szerves vagy szervetlen vas(II)-sók (pl. vas-szulfát, vas-citrát, vas-fumarát, vas-glükonát) vagy a vas(III)-at tartalmazó vas(III)-hidroxid-polimaltóz komplex (2).

2. Étkezés közben is bevehető a készítmény, vagy inkább éhgyomorra kellene bevenni?

A hem-vas étkezéstől függetlenül bevehető, a vele együtt adagolt ételek és italok nem befolyásolják a felszívódását (1-4).

A nem hem-vas esetén a kép árnyaltabb. A vas(II)-sóknál éhgyomorra való bevétel javasolt. Tény azonban, hogy ez sokaknál gasztrointesztinális diszkomforttal (fémes szájíz, hányinger, hányás) jár együtt. Bevehetők a vas(II)-sók ételekkel együtt is, de akkor számolni kell azzal, hogy a vasfelszívódás mértéke akár a felére csökkenhet (7,8).  Néhány étel és ital kifejezetten kerülendő! Kávéval vagy teával nem javasolt bevenni a vas(II)-alapú vaspótló szereket, mert ez akár tizedére is csökkentheti a bennük található vas biohasznosulását (7). Javasolható továbbá, hogy a vas bevétele ne essen egybe kalciumban, rostokban vagy fitátban dús ételek fogyasztásával (a korpa, a gabonafélék, a hüvelyesek és a diófélék a fitátok bőséges forrásai) (8). A vas(II)-sókkal szemben a vas(III)-hidroxid-polimaltóz komplex készítményei – bár nem hem-vasról van szó –  étkezés közben is bevehetők.

3. Szükséges-e C-vitamint adagolni a vaspótló szer mellett?

Nem hem-vas alkalmazásakor érdemes C-vitaminnal vagy szerves savakkal (almasav vagy citromsav) együtt alkalmazni a készítményt. A vas(II)-sók mellett adagolt C-vitamin (30 mg vas és 500 mg C-vitamin) akár 48 %-kal növelheti a vas-II-ionok abszorpcióját (9). Hasznos, ha a választott készítmény már eleve tartalmaz szerves savakat; és jó ötlet, ha a vasas készítményt C-vitaminban dús gyümölcslével, például narancslével veszi be a beteg (2).

4. Milyen egyéb mikrotápanyagok találhatók a patikaszerben a vas mellett?

A vashiányos anémia és a vele járó tünetek kezelése szempontjából előnyös, ha a vas mellett olyan vitaminok (pl. B2-, B9- és B12-vitamin) is bejutnak a szervezetbe, amik hozzájárulhatnak a vörösvértestek képződéséhez (10).

Irodalomjegyzék

(1) Iron. https://ods.od.nih.gov/factsheets/iron-healthprofessional/; 2023.01.24.

(2) The nutrition source. https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/iron/

(3) Young I, Parker HM, Rangan A, Prvan T, Cook RL, Donges CE et al. Association between haem and non-haem iron intake and serum ferritin in healthy young woman. Nutrients 2018;10,81.

(4) Firdose K, Firdose N. “Dietary Iron.” Biochemistry, IntechOpen. 2022; doi:10.5772/intechopen.101265.

(5) https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_; 2023.01.25.

(6) Anaemia; https://www.who.int/health-topics/anaemia; 2023.01.25.

(7) Do Coffee and Caffeine Inhibit Iron Absorption?; www.healthline.com; 2023.01.26.

(8) How to get more iron from the diet; www.medicalnewstoday.com; 2023.01.26.

(9) https://www.clinicalcorrelations.org/2015/03/26/iron-deficiency-anemia-a-guide-to-oral-iron-supplements/; 2023.01.26.

(10) Abbaspour N, Hurrell R, Kelishadi R. Review on iron and its importance for human health. J Res Med Sci. 2014;19(2):164-74.