Az eredmények szerint hormonpótlás esetén kb. 20 százalékkal kisebb volt az emlőrák kockázata és szignifikánsan kevesebben haltak meg a betegségben, szemben a hormonpótlásban soha nem részesült nőkkel. A védő hatás évekkel a hormonpótlás befejezése után is érvényesül.

Garnet Anderson, a kutatás vezetője szerint ezek az eredmények az emlőrák szempontjából megnyugtathatják azokat a nőket, akik hiszterektómia után több évig ösztrogént kapnak a posztmenopauzális tünetek enyhítésére.

A korábbi vizsgálatok nem mindig voltak ilyen bíztatók: egy 1993-as kutatást, amelyben 11.000, 50 és 79 év közötti nő vett részt, akik lóösztrogént kaptak, idő előtt meg kellett szakítani a trombózis és a stroke veszélye miatt. Hasonló problémák merültek fel nemrég a harmadik generációs fogamzásgátlókkal kapcsolatban – úgy tűnik, hogy az ösztrogén a fiatalabb nőkben is hasonló kockázatokkal jár.

Emellett a fogamzásgátlók ösztrogénje növeli az emlőrák kockázatát is, és e tekintetben valóban megnyugtatóak Anderson és munkatársai mostani eredményei a hormonpótlásra szoruló nők számára.

A kutatók 7645 nőt (a túlélők 78 százalékát) követték 2005 és 2009 között; az ösztrogénkezelés vége után a medián követési idő 4,7 év volt. Az eredmények világosak:

• 23 százalékkal csökkent az invazív emlőrák incidenciája a placebóhoz képest.
• Az incidencia hormonpótlás mellett 0,27%/év, placebo mellett 0,35%/év volt (151, illetve 199 eset évente).
• A kishíján 12 éves követés alatt az ösztrogén csoport azon nőiben, akikben emlőrák alakult ki, 63 százalékkal kisebb volt a halálozási arány.
• A halálozási arány hormonpótlás mellett 0,009%/év volt, placebo mellett 0,024%/év (6, illetve 16 halálozás évente).
• Az emlőrák kockázatának csökkenése csak azokban a nőkben érvényesült, akiknek anamnézisében nem szerepelt sem jóindulatú emlőelváltozás, sem familiáris emlőrák.

Mindezek ellenére a szerzők arra figyelmeztetnek: eredményeik nem támasztják alá azt, hogy az ösztrogént az emlőrák megelőzésére lehetne használni, mivel egyrészt éppen a leginkább veszélyeztetett csoportokban nincs védő hatása, másrészt növeli a tromboembólia és a stroke kockázatát.