A lap szerint az antibiotikumok iránti rajongásnak és a magyarok magas gyógyszerigényének történelmi okai is vannak. A rendszerváltás előtti években az orvosok jóval többször írtak fel antibiotikumokat és „erős” gyógyszereket, mint az indokolt lett volna. Ezt a betegek megszokták, s amikor a ’90-es években „beütött” a szabad háziorvos- választási rendszer, a gyógyítók között sokan akadtak, akik megadták magukat a többnyire idős páciensek kívánságának: felírták a szereket, nehogy a betegeik lecseréljék őket.

Évente átlagosan több mint 50 ezer forintot költünk vénnyel vagy vénymentesen hozzáférhető gyógy- és gyógyhatású készítményre, vitaminra, étrend-kiegészítőre, homeopátiás szerre.

Dr. Ilku Lívia, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója szerint az összfogyasztásban némi visszaesés tapasztalható, miközben a vény nélkül kapható patikaszerek növelték a részesedésüket a receptköteles termékekkel szemben. Nem véletlen, hogy a gyógyszergyártók jelentős pénzeket fordítanak a hirdetésekre.