Az elmúlt években számos olyan adat gyűlt össze, amely azt sugallja, hogy kapcsolat áll fenn a vércukorértékek ingadozása és a krónikus mikro-, illetve makrovaszkuláris szövődmények kialakulása, valamint a kardiovaszkuláris mortalitás között. Ma már a kezelési irányelvek nemcsak a HbA1c céltartományának elérését, hanem a nagy vércukorszint-ingadozások elkerülésének fontosságát is hangsúlyozzák.

A cukorbetegség és szövődményeinek kezelésére fordított költségek az egészségügyi kiadások jelentős részét teszik ki. A cukorbetegség neuropathia diabetica néven összefoglalt idegrendszeri szövődményei sajnos napjainkban is mostoha szövődménynek tarthatók. Az idegbántalom szerteágazó klinikai tünetegyüttesén belül a követéses vizsgálatok által is bizonyított kedvezőtlen prognózis elsősorban az autonóm és szenzoros károsodás következménye. A neuropathia diabetica klinikai jelentőségére elsősorban az utóbbi két évtized kutatási eredményei hívták fel a figyelmet.