Akár több százezer nyugdíjast kényszerít döntési helyzetbe, hogy a gyógyszerek kiváltása, vagy a rezsifizetés között kell választania.

A KSH új egészségfelméréséből az is kiderült, hogy az egészségügyi kiadások közül a gyógyszerek kiváltása okozza a legnagyobb nehézséget a háztartásoknak, írja a 24.hu.

Bevételeik 13 százalékát főként gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra, valamint ruházkodásra és háztartási termékekre költik a nyugdíjasok, írja a Pénzcentrum.

A drága gyógyszerek és a krónikus betegségek terápiájában tartósan alkalmazandó preventív szerek rendelése esetén a leggyakoribb, hogy a beteg nem működik együtt kezelőorvosával. Az adherencia szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a  térítési díjak és támogatási kulcsok meghatározásánál az egészségpolitika hová és miként nyúl. A látszólagos pénzügyi megtakarítás dacára az intézkedéseknek súlyos közvetett költségei lehetnek.

Az elszabaduló gyógyszerköltések következtében fellépő finanszírozási nyomást még az irigyelt nyugati egészségügyi rendszerek is egyre kevésbé bírják, nemhogy a számtalan egyéb problémával terhelt hátrányosabb társaik. Egyre-másra látnak napvilágot a rendszer hatékonyságát (értsd: a költségek csökkentését) megcélzó intézkedések: egyes esetekben csak a régóta meglévő anomáliák kapcsán felmerülő finomhangolást, másutt relevatív erejű rendszer-átalakítást vetítve előre…

A generikus gyógyszergyártók már régóta harcban állnak az adatok titkosságára vonatkozó szabályozással, azaz kifogásolják, hogy a generikus cégek csak hosszú idő után juthatnak hozzá az originális gyógyszerekkel kapcsolatos értékes klinikai vizsgálatok adataihoz.