Kardiovaszkuláris rizikót csökkentő antidiabetikumok

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Diabetes Társaság (EASD) egyaránt individuális terápiaválasztást javasolnak a cukorbetegek esetében.
Koleszterincsökkentő kezelés − mivel és meddig?

A beteg kardiovaszkuláris rizikójától függően a lipidcsökkentő kezelést hierarchikus rendszerben, az életmódbeli és gyógyszeres kezelési lehetőségeket kombinálva építjük fel.
A jojó-effektus a vérnyomásnál, a vércukor- és a koleszterinszintnél is káros
Nemcsak a testtömegbeli, de a vérnyomásban, illetve a vércukor- és koleszterinszintben megnyilvánuló fluktuációk is emelik a kardiovaszkuláris morbiditás és -mortalitás kockázatát egészséges egyéneknél.
A túl magas HDL-szint is problémás lehet
A túl alacsony, illetve a túl magas HDL-szintek egyaránt növelik a kardiovaszkuláris mortalitás és a nem-fatális szívinfarktus kockázatát.
A korai menstruáció mint kardiovaszkuláris rizikófaktor
A menarche és a menopauza időpontja is döntő a később szív- és érrendszeri rizikó becslése szempontjából.
Harmadával nő a kardiovaszkuláris rizikó, ha abbahagyja
A kis dózisú acetilszalicilsav szedésének abbahagyása mintegy 37 százalékkal növeli meg a nem kívánatos kardiovaszkuláris események bekövetkezésének az esélyét.
Kardiovaszkuláris prevenció – Mit tehet a gyógyszerész?
A gyógyszerész már a betegség kialakulása előtt olyan életmódbeli tanácsokat adhat a betegeknek, illetve olyan étrend-kiegészítőket, OTC-gyógyszereket javasolhat, amik igazoltan csökkentik a kardiovaszkuláris rizikót.
Tripla adag kalcium sem fokozza a kardiovaszkuláris rizikót
Azoknál az egészséges felnőtteknél, akik naponta 2500 mg kalciumnál kevesebbet vesznek magukhoz, nem fokozott a kardiovaszkuláris rizikó.
Mekkora kardiovaszkuláris rizikót jelent az NSAID-ok szedése?
A nemzetközi SOS projekt eredményeként megszületettek az egyes NSAID-ok szedése jelentette kardiovaszkuláris rizikót számszerűsítő, a hatóanyagokat egymással összehasonlító eredmények.
