Csalánkiütés esetén a diagnózist nehezíti, hogy a tünetek gyakran elmúlnak, mire a gyermek orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy szülőként mivel érdemes készülni a kivizsgálásra.

A krónikus spontán urtikária betegség kezelésében az elmúlt években lényeges változást hozott az anti-IgE kezelés bevezetése. Az új terápiás lehetőség a betegség patomechanizmusának kutatására is ráirányította a figyelmet: ma a krónikus spontán urtikária betegséget elsősorban autoimmun eredetűnek tartjuk.

A csalánkiütés többnyire akut reakcióként jön létre, főként egy allergiás reakció részeként, de van, amikor tartósan van jelen, mondja dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyásza.

Az urticaria vagy csalánkiütés igen gyakori kórkép, csaknem minden ötödik embert érint élete folyamán valamilyen formában. Megkülönböztetünk akut és krónikus urticariát, és ez utóbbin belül is számos alcsoportot. A krónikus formák esetében a betegség kivizsgálása és a kiváltó tényező lokalizálása időt és türelmet igénylő feladat. A krónikus csalánkiütés esetében a megfelelő terápia megtalálása különösen fontos az elhúzódó, az életvitelt jelentősen megnehezítő állapot miatt. Ehhez az utóbbi években megjelenő új terápiás lehetőségek is segítséget nyújtanak. 

A csalánkiütés a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. Az orvosi nevén urticaria, a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben.