Celekoxibot tartalmazó kemény kapszulák, adagonként 100, illetve 200 mg celekoxib-tartalommal hazánkban is forgalomban vannak.
A PRECISION-vizsgálat
Mint az a NEJMfolyóiratban közöltekből kiderül, a PRECISION-vizsgálatba több mint 24000 olyan személyt vontak be, akik megnövekedett kardiovaszkuláris rizikóval rendelkeztek, és akik osteoarthritis vagy reumatikus panaszok miatt tartós analgetikus terápiára szorultak. A betegek randomizált módon részesültek celekoxib (napi 2x100 mg) vagy ibuprofén (napi 3x600 mg) vagy naproxen (napi 1x375 mg) kezelésben. Valamennyi beteg esomeprazolt is kapott az esetleges gasztrointesztinális mellékhatások kivédésére. Megjegyzendő, hogy a betegek 45 százaléka kisdózisú acetil-szalicilsav kezelésben is részesült.
A celekoxib is legalább annyira biztonságos, mint a naproxen vagy az ibuprofén
A vizsgálat primer végpontjaként kardiovaszkuláris eredetű elhalálozás, szélütés vagy szívinfarktus szolgált. A betegek 20 hónapon keresztül szedték az NSAID-okat és azt követően 34 hónapos nyomonkövetés történt. Ez alatt az időszak alatt a celekoxib-csoportban 2,3 százalékos gyakorisággal lépett fel primer végpontként definiált esemény, míg ugyanez a naproxen-csoportban 2,5 százalék, az ibuprofén-csoportban 2,7 százalék volt. Bár a különbségek nem szignifikánsak, a vizsgálat eredményei alapján a celekoxib szedése jelentette kardiovaszkuláris rizikó semmiképpen nem magasabb, mint a naproxen vagy az ibuprofén esetében tapasztalt.
A celekoxibnál kedvezőbb a gasztrointesztinális mellékhatás-profil, mint a klasszikus NSAID-oknál
A várakozásoknak megfelelően a szelektív COX-2 gátló celekoxib esetén szignifikánsan ritkábban (1,1 százalék) jelentkeztek gyomor- és bélrendszeri mellékhatások, mint a naproxen (1,5 százalék) vagy az ibuprofén szedésekor (1,6 százalék).
Egy korábbi, ezzel egybecsengő eredményű vizsgálat
Mint arra a BMJ-ben 2016-ban korábban publikált eredmények is rámutattak, hét hagyományos NSAID (diklofenák, ibuprofén, indometacin, ketorolak, naproxen, nimezulid, piroxikám), valamint két szelektív COX-2 gátló (etorikoxib és rofekoxib) szedése a kontroll-csoportban tapasztaltnál magasabb szívelégtelenség miatti kórházba kerülési rátával asszociálható, miközben a celekoxib szedése nem hozható kapcsolatba megnövekedett szívelégtelenség miatti kórházba kerülési rátával.
Hihetünk a vizsgálatok eredményeinek vagy sem?
Mint a NEJM-ben publikált eredmények szerzője, prof. dr. Steven Nissen mondja: „Annak a széles körben elterjedt nézetnek az alapjait rengettük meg, ami a naproxen relatív kardiovaszkuláris biztonságosságát hirdette.”. Eközben prof. dr. Elliott Antman rámutatott a PRECISION-vizsgálat több gyengeségére is, többek között arra, hogy viszonylag alacsony dózisokban alkalmazták a celekoxibot, a vizsgálatba bevont betegek kardiovaszkuláris rizikója meglehetősen alacsony volt, az acetil-szalicilsavval való együttes alkalmazás csökkentette a nem-kívánatos kardiovaszkuláris események bekövetkezésének esélyét, valamint a gyógyszerszedést idejekorán abbahagyó, a vizsgálatból kilépő betegek aránya magas volt.
(Forrás: NEJM)
