Májcirrózisos betegeknél fájdalomcsillapításra a paracetamol adása biztonságosabb, mint a nem-szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID) vagy a tramadolé – derül ki hollandiai evidencia-alapú ajánlásokból.

A diklofenák szedése jelentette kardiovaszkuláris rizikóra hivatkozva 2020 júniusától Svédországban a diklofenák belsőleges készítményei csak vényköteles forgalomban lesznek elérhetők.

A gyógyszertárban fájdalomcsillapító szert vásárló betegek általában olyan patikaszert keresnek, ami hatékonyan, rövid időn belül mérsékli a kínzó fájdalmukat, miközben jól tolerálható, biztonságosan alkalmazható készítményről van szó. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSDAID) vonatkozásában milyen farmakológiai és gyógyszertechnológiai megfontolások/innovációk vihetnek közelebb a megoldáshoz?

A fájdalomcsillapítók a leggyakrabban keresett és expediált gyógyszerek közé tartoznak. A különféle fájdalmaikat vény nélküli gyógyszerekkel enyhíteni szándékozó betegek döntő hányada nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekhez (NSAID) fordul. A választék hatóanyagok és dózisok tekintetében egyaránt széles. Milyen megfontolások szükségesek a gyógyszerválasztás során, ha a hatásosság mellett a biztonságosságra is kiemelten ügyelünk?

A nem szteroid gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító készítményeket széles körben alkalmazzuk a derékfájás kezelésére is. Ma már mind a betegek, mind az orvosok részéről egyre nagyobb az igény a személyre szabott terápia iránt. A terápia indításakor amellett, hogy figyelembe vesszük a társbetegségeket, a gyógyszerinterakciók lehetőségét, a compliance-t, a kardiológiai és gasztrointesztinális rizikót, ugyancsak fontos alapelvként betartani, hogy kerüljük a kombinációkat és a gyógyszert a lehető legkisebb dózisban, a lehető legrövidebb ideig alkalmazzuk.

Számos vény nélkül kapható gyógyszer, köztük elsősorban az NSAID-ok, számos paraméter értékét befolyásolhatják vér- és vizeletvizsgálat során.