Azért, hogy ne csak papíron legyenek tulajdonosai a gyógyszerészek a patikáiknak, garantálni kell, hogy a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal rendelkezzenek a gyógyszerészek – nagyjából ez a lényege annak az Egészségügyi Bizottság által jegyzett törvényjavaslatnak, melyet az egészségügyi bizottság elnöke, Kovács József írt alá és nyújtott be 2013. június 5-én az Országgyűlés elé.
Csakhogy a Gazdasági Társaságokról szóló törvény megengedi a feleknek azt a szerződéses szabadságot, hogy a szavazatról, az osztalékról megállapodjanak, függetlenül a tulajdoni aránytól. A T/11107/45. számú módosító javaslat egy durva beavatkozás a felek szerződéses szabadságába – állítja a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). Ha fél éven belül nem sikerül új társasági szerződést kötnie a feleknek, a gyógyszertárnak be kell zárnia.
A HGYSZ véleménye szerint indokolatlan a patikatulajdonlással kapcsolatos szabályok további szigorítása, mivel a gyógyszerészek szakmai jelenléte eddig is biztosított volt a gyógyszertárak működése és a betegkiszolgálás során. Szakmai kérdésekben a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész jelenleg is megkerülhetetlen. Ily módon a tagsági jogok megoszlása és gyakorlása nincsen – se közvetlen, se közvetett – hatással a gyógyszertárban folytatott szakmai munkára. Az erre vonatkozó rendelkezés életbe lépése óta eltelt több mint két évben a rendszer megfelelően működött, illetve a személyi jogos gyógyszerészek részéről sem merült fel az igény a tagsági jogok ilyen természetű kiterjesztése.
További jelentős problémákat okozhat, hogy az elmúlt időszakban kizárólag olyan felmérések készültek, melyek a tulajdonlás szempontjából vizsgálták a gyógyszertárakat, ezért ezek a kutatások nem terjedtek ki a tagsági jogok területére. Míg a tulajdonlás kérdése közel 800 patikát érint, a tárgyalt javaslat akár a hazai patikaszektor 60%-át, azaz közel 1400-1500 gyógyszertár működését befolyásolhatja. A módosító indítványban beterjesztett javaslat lényegesen nagyobb jelentőségű változásokat jelent a gyógyszertárak működtetésével kapcsolatban, mint a tulajdonlást szabályozó rendelkezések.
A változtatás alapjaiban változtatja meg a gyógyszertárakat üzemeltető vállalkozások működését, beleértve a döntéshozatalt és az osztalékot érintő kérdéseket. A szabályozás fél év felkészülési időt ad az érintett felek részére, ami nem elegendő egy ilyen súlyú átalakítás zökkenőmentes megoldására.
MInt arról már korábban írtunk,piaci panaszok alapján az Európai Bizottság már vizsgálja a patikatulajdonlás körüli vitát, úgynevezett "pilot-eljárás" keretében vizsgálja a törvényt, azaz még a hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti fázisban szeretne részleteket tudni a jogszabályról, annak szükségességéről, és az alapján az elmúlt bő két évben kialakult gyakorlatról. A Bizottság érdeklődése kiterjed arra is: vajon méltányos áron tudják-e majd eladni a részesedésüket a jelenleg még döntően külföldi kézben lévő szakmai befektetők. Brüsszel információink szerint főként „külföldi-hazai” dimenzióban tekint az ügyre, azaz kérdéses, hogy a magyar törvény jogszerűen próbálja-e helyzetbe hozni a magyar gyógyszerészeket a külföldi befektetőkkel szemben.
