Az allergia immunrendszerünk túlérzékenységi reakciójának következménye, amelynek létrejöttéért a veleszületett hajlam mellett számos környezeti és pszichés tényező is felelős. Bár az allergiás hajlam a lakosság 30–50 százalékánál kimutatható, a légúti irritáció, a táplálkozás vagy a bőrkontaktus útján létrejövő allergiás betegségek a populáció valamivel kisebb hányadát – nagyjából minden harmadik embert – érintik. A tavasszal kiugróan gyakorivá váló szénanátha – a földrajzi eltéréseket is figyelembe véve – hazánk lakosainak 10–15 százalékánál fordul elő.

Az évszakhoz kötött szezonális allergiás rhinitist a szél útján terjedő virágporszemcsék váltják ki, amelyek közül legkorábban – márciusban – a fák pollenjei kerülnek a levegőbe. Leggyakrabban a tölgy, a szil-, a juhar-, az éger- és a nyírfa, valamint a boróka- és a mogyoróbokor virágpora vált ki allergiás reakciót. Májustól a pázsitfüvek (angolperje, nádperje), júniustól a libatopfélék és a feketeüröm, augusztustól a parlagfű pollenjei mutathatók ki legnagyobb koncentrációban a levegőben.

A hiperszenzitivitás mechanizmusa

Allergiás hajlam hiányában az immunrendszer egy számunkra észrevétlen, természetes reakcióval közömbösíti a szervezetbe jutott allergéneket, túlérzékenység esetén azonban IgE típusú ellenanyagok és specifikus immunsejtek (hízósejtek, bazofil granulocyták) termelésével reagál az allergizáló fehérjékre. Az allergénnel való első találkozáskor termelődő, szabad IgE-molekulák a bejutási kapu – pollenallergia esetén a kötőhártya és a légúti nyálkahártya – területén megjelenő hízósejtekhez és eozinofil granulocytákhoz kapcsolódnak, érzékenyítve ezáltal a szervezetet az adott allergén iránt. Az allergénnel való újabb találkozáskor kialakul a tüneteket okozó immunreakció: a pollenszemcséket alkotó fehérjék az ellenük termelt IgE-molekulák szabad végéhez kötődnek, ami az ellenanyag kötötte immunsejtek szétesését vonja maga után. A felszabaduló gyulladásos mediátorok (hisztamin, kininek, prosztaglandinok, leukotriének, kemotaktikus faktorok) fokozott váladéktermelést indítanak el, ami az allergén eltávolítását hivatott elősegíteni.

Tünetek

Mivel a szezonális allergiás rhinitisért felelős allergének a kötőhártyához és a légutakat bélelő hámsejtekhez tapadva indítják el a szervezet védekező reakcióját, a szénanátha első jele a szájpadlás, a garat, az orr és a szemek viszketése, amit könnyezés, tüsszögés és vízszerű orrfolyás kísér. A kötőhártya belövellt, az orrnyálkahártya kékesvörös és duzzadt. A kellemetlen helyi tünetek gyakran homloktáji fejfájással, ingerlékenységgel, csökkent koncentrálóképességgel, étvágytalansággal és alvászavarral is társulnak, így a középsúlyos-súlyos allergiás rhinitis a betegek életminőségére is rányomja bélyegét.

Kezelés

Az időben megkezdett kezelés nemcsak a tünetek enyhítése, hanem a súlyosbodás és a szövődmények (pl. asztma) kivédése szempontjából is lényeges.

Nátrium-kromoglikát

A szemcsepp, illetve orrspray formájában már a tünetek várható megjelenése előtt, helyileg alkalmazott nátrium-kromoglikát jelentősen mérsékli a viszketést és a tüsszögést. Stabilabbá teszi az antigének által szenzibilizált hízósejteket határoló membránt, ezáltal véd a mediátorok felszabadulása (degranuláció) ellen. Az allergiás reakció korai és késői fázisában is hatékony, de egy hét is eltelhet a hatás kialakulásáig. Leghatásosabb, ha 2–4 héttel a tünetek várható megjelenése előtt kezdi el alkalmazni a beteg, és az allergénexpozíció megszűnéséig folytatja a kezelést. A nátrium-kromoglikát akut kezelésre nem, csak megelőzésre alkalmas, mint ahogy azt az indikációja is mutatja. Hátránya, hogy naponta 4-6-szor kell alkalmazni, és csak enyhe allergiás rhinitisben használható.

Antihisztaminok

Mivel a szem, a szájpadlás, a garat és az orr viszketéséért, továbbá a fokozott váladékképződésért elsősorban a hízósejtekből felszabaduló, nagy mennyiségű hisztamin felelős, a megelőzésben és a tünetek enyhítésében is hatásosan alkalmazhatók az H1-receptor-antagonista antihisztaminok.

Enyhe-középsúlyos allergiás tünetek esetén helyi hatású orrspray, illetve szemcsepp formájában alkalmazzuk őket. E célra a hazai patikai forgalomban lévő, tartós hatású és szelektív H1/**/-receptor-gátló azelasztin készítményeit ajánlhatjuk a betegnek (a súlyos allergiás rhinitis kezelésére szolgáló, kortikoszteroiddal kombinált orrspray-t csak orvos rendelheti). Azáltal, hogy megakadályozzák a mastocytákból felszabaduló hisztamin hatásának kifejlődését, az antihisztaminok mérséklik az orrnyálkahártya duzzanatát, az orrfolyást és a tüsszögést, illetve enyhítik az allergiás kötőhártya-gyulladás okozta könnyezést és szemviszketést.

Súlyos esetben tabletta vagy cseppek formájában alkalmazhatók a második generációs antihisztaminok (ajánlhatjuk a levocetirizin OTC készítményeit, vagy a desloratadin vényköteles készítményeit rendeli az orvos), amelyek fontos előnye, hogy nem álmosítanak és nem okoznak szájszárazságot. Hatásuk rövid idő alatt kialakul és több órán át fennmarad.

Antihisztaminok

Mivel a szem, a szájpadlás, a garat és az orr viszketéséért, továbbá a fokozott váladékképződésért elsősorban a hízósejtekből felszabaduló, nagy mennyiségű hisztamin felelős, a megelőzésben és a tünetek enyhítésében is hatásosan alkalmazhatók a H1-receptor-antagonista antihisztaminok.

Enyhe-középsúlyos allergiás tünetek esetén elsősorban helyi hatású orrspray, illetve szemcsepp formájában alkalmazzuk őket, mert így azonnal nagy koncentrációban tudjuk a hatóanyagot az orr nyálkahártyájára, illetve a szembe juttatni, így a hatás gyorsabban kialakul, mint szisztémás alkalmazásnál, anélkül, hogy az egész szervezetet terhelnénk. E célra például a hazai patikai forgalomban lévő, tartós hatású, szelektív H1/**/-receptor-antagonista azelasztin orrspray-t és szemcseppet ajánlhatjuk, amely hármas hatásával (antiallergiás, hízósejt-stabilizáló, gyulladáscsökkentő) az allergiás reakciók korai és késői fázisát egyaránt gátolja, így hatékonyan csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatát, az orrfolyást és a tüsszögést, illetve enyhíti az allergiás kötőhártya-gyulladás okozta könnyezést és szemviszketést. Hatása gyorsan kialakul: az azelasztin orrspray már 15 perc múlva, a szemcsepp már 3 perc múlva érezhetően csökkenti a tüneteket, és hatása 12 órán át tart. Gyermekek kezelésére is biztonságosan alkalmazható, akár az egész allergiaszezonban. Az azelasztin az egyetlen orrspray, ami kizárólag antihisztamint tartalmaz!

Szteroid gyulladáscsökkentők helyileg

Ha az antihisztaminok nem kellően hatásosak, a szénanátha enyhítésének következő lépcsője a szteroid gyulladáscsökkentők helyi alkalmazása, orrspray formájában. Hosszabb idő alatt jelentősen csökkentik vagy akár teljesen meg is szüntethetik az allergiás panaszokat. Lényeges azonban, hogy az első néhány adag alkalmazásától nem várható javulás – a hatás kifejlődéséhez 1-2 hétre is szükség van. Expediáláskor külön is érdemes erre felhívni a beteg figyelmét. Az allergénexpozíció előtt elkezdve és naponta alkalmazva a leghatékonyabbak.

Ma már elérhető az a középsúlyos-súlyos allergiás nátha kezelésére szolgáló kombinált orrspray (kortikoszteroid + azelasztin) is, amely kétszer hatékonyabban csökkenti az orr- és szemtüneteket (!), mint a szteroidos orrspray-k, és hatása már 30 perc elteltével érezhető.

A jelenleg leghatékonyabb kortikoszteroidot tartalmazó gyógyszert csak orvos rendelheti. Ezek szisztémás hatású tabletta vagy injekció formájában is rendelkezésre állnak, ezek alkalmazása komoly mellékhatásokat okozhat, így a szénanátha kezelésében erre csak elviselhetetlenül súlyos tünetek esetén kerül sor.

Dekongesztánsok átmenetileg

Kiegészítésként vagy az orrcseppek hatóanyagaként, átmeneti jelleggel az érszűkítő hatású vegyületek (oxymetazolin, xylometazolin, tramazolin, phenylephrin, naphazolin, tuaminoheptán) is helyet kaphatnak az allergia kezelésében. Az orr nyálkahártyájának ereit összehúzva percek alatt mérséklik az orrfolyást. Tartós alkalmazásuk ugyanakkor károsítja a nyálkahártyát, és a hozzászokás miatt a kezelés befejeztével fokozott orrdugulás jelentkezhet, ezért fel kell hívni az allergiás beteg figyelmét, hogy a dekongesztáns nazális készítmények csak a legszükségesebb esetben (például repülőút előtt vagy felülfertőződés alkalmával) és 10–14 napig alkalmazhatók.

Sós orrspray-k

Az orrdugulás csökkentésében a sós orrspray-k is segítenek. Az izotóniás orrspray-k segítik az orr és az orrmelléküregek nyálkahártyáján megtapadt allergének eltávolítását, és ezáltal enyhítik a tünetekért felelős légúti irritációt. A hipertóniás orrspray-k fontos előnye, hogy vizet vonnak el az orrnyálkahártyától, és ezzel az orrdugulásért felelős nyálkahártya-duzzanatot is megszüntetik. Mivel nem károsítják a nyálkahártyát, kíméletes, mégis hatékony tüneti kezelést biztosítanak, és jó helyettesítői lehetnek az dekongesztáns orrcseppeknek és orrspray-knek.

Megelőzés/kockázatcsökkentés

Fontos, hogy már csecsemőkortól kiemelt figyelmet fordítsunk az allergiás betegségek kivédésére. A legalább hat hónapig tartó anyatejes táplálás bizonyítottan csökkenti az allergia kialakulásának kockázatát. Anyatejpótlásra csakis hipoallergén tápszert alkalmazzunk, és a gyermek egyéves koráig ne vonjunk be étrendjébe ismerten allergizáló ételeket, így tehéntejet, tojást, halat, búzát, szóját vagy citrusféléket. A gyermek közelében kerüljük a dohányzást, és allergiát kiváltó anyag vagy háziállat se legyen a környezetében.

Életmódi tanácsok pollenallergiás betegeknek

A már kialakult allergiás tünetek megelőzésének leghatékonyabb módja az ismert provokáló tényezők kerülése, erre azonban – főként pollenallergia esetén – ritkán van lehetőség. Életviteli tanácsokkal mégis hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a beteg a lehetőségekhez mérten csökkentse az őt érő allergénexpozíciót.

Javasolható, hogy az allergiás szezonban – különösen meleg, szeles, száraz időben – a pollenallergiás beteg

* minél kevesebbet tartózkodjon a szabadban, ne kiránduljon erdőben

* pihenéshez magas hegyvidéket, tengerpartot keressen

* ne nyírjon füvet, ne kertészkedjen frissen kaszált fűben

* gépkocsiban felhúzott ablakkal utazzon

* lakáson kívül védje szemét napszemüveggel

* naponta mosson hajat (esténként)

* ne aludjon nyitott ablaknál, ne szellőztesse ágyneműjét a szabadban

* kora reggel szellőztessen, napközben pollenszűrős légkondicionálót használjon.