Jelenleg jobbára statisztikai valószínűség alapján lehet egyes daganattípusoknál, stádiumoknál megbecsülni a rák kiújulásának kockázatát, ám egyre több olyan módszer is létezik, amely nem múltbeli számokon alapszik, hanem a konkrét beteg személyes rizikóját képes meghatározni – olvasható a Rákgyógyítás Magazinban. Molekuláris genetikai tesztet használnak már egyes emlődaganatok műtéte után is, amikor a szövettani vizsgálatok és a rendelkezésre álló más adatok alapján nem egyértelmű, hogy a betegnek szükséges-e operáció utáni (adjuváns) kemoterápiát kapnia (idehaza a társadalombiztosítás egyelőre nem támogatja ezt a vizsgálatot). Egyre biztatóbb lehetőségként merül az is fel, hogy a vérből is ki tudják mutatni a keringő ráksejteket, sőt azok genetikai örökítőanyagát is. Ez új dimenziót nyithat meg úgy a diagnózisban, mint a kontrollvizsgálatokban, s az ezekhez kötött terápiás döntésekben.
A ráksejteket nemcsak a felgyorsult szaporodás, hanem magasabb sejtpusztulási arány is jellemzi, a széteső daganatsejtekből pedig azok örökítőanyaga (DNS) bekerül a vérkeringésbe. Ez régóta ismert tény a rákkutatók körében, azonban mostanra fejlődött a technológia annyit, hogy a keringő tumor-DNS (cirkuláló tumor-DNS, ctDNS) kimutatásával érdemi információkat szerezzenek magáról a tumorról, annak kiterjedtségéről és molekuláris genetikai jellemzőiről is.
Évtizedek óta tudjuk, hogy a vérben keringenek daganatsejtek, illetve daganatból származó DNS-ek. Ez azóta került az érdeklődés középpontjába, amióta sikerült azonosítani azokat a molekuláris genetikai hibákat, amelyek jellemzőek a daganatra, mert ez alapján már tudhatjuk azt is, mit kell keresnünk a vérben, ha egy konkrét tumor jelei után kutatunk – nyilatkozta a Rákgyógyítás Magazinnak prof. dr. Kopper László, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professzora.
Hogy mi az újdonság a jelenlegi kutatásokban és hol tart az eljárás kidolgozása, az kiderül a cikk folytatásából a rakgyogyitas.hu-n.
