Mint a szervezet valamennyi sejtje, a bőrt felépítő sejtek is nappali és éjszakai ciklusok alapján működnek. Erre a cirkadián ritmusra vezethető vissza az a Science Translational Medicine folyóiratban közölt eredmény is, ami alapján a nappal szerzett sebek gyorsabban gyógyulnak, mint az éjjel szerzettek.
Korábban alig vizsgálták a bőrfunkció cirkadián ritmusát
A „belső óra” alvás-ébrenlét ciklusra vagy hormonelválasztásra kifejtett hatását már régóta tanulmányozzák. Ezzel szemben a bőr fibroblasztjainak a cirkadián ritmusa szürke folt volt az endogén óra által szabályozott funkciók ismeretanyagában.
Cambridge-i kutatók csak nemrégiben mutatták ki azt, hogy a fibroblasztokban található több fehérje aktivitása nappal magasabb, mint éjjelente. Mindez különösen fontos annak a fényében, hogy a fibroblasztok által termelt kollagénrostok a hegek képződésében kulcsszerepet játszanak. A kutatók ez alapján a sebgyógyulás cirkadián ritmusát valószínűsítették. Egerekkel végzett kísérletekkel a kutatók alá is támasztották a sebgyógyulás cirkadián ritmusának meglétét.
Humán vizsgálatok is történtek
O’Neill és munkatársai a sebgyógyulás cirkadián jellegének humán vonatkozásait is vizsgálták. Az égési sérültek adatait nyilvántartó „International Burn Injury Database” adatainak a felhasználásával bebizonyosodott az, hogy azok a betegek, akik a sérülésüket nappal szenvedték el, átlagosan mintegy 11 nappal hamarabb meggyógyultak, mint azok, akik éjjel szerezték a sérüléseiket.
A jelentős gyógyulási időbeli különbségek (60 százalék) felvetik annak a lehetőségét is, hogy az éjszaka szerzett kisebb sebek gyógyulása éppúgy elhúzódó lehet, mint az éjszakai sebészeti beavatkozások során keletkezett sebeké.
Napszakfüggő a szívsebészeti beavatkozások sikere is
A sebgyógyulás cirkadián ritmusának klinikai relevanciáját növelheti az is, hogy a szakma egyéb területein is felfigyeltek hasonló jelenségekre. 2017-ben a Lancet hasábjain számoltak be francia szívsebészek arról, hogy a délelőtti beavatkozásoknál általában több komplikáció lép fel, mint a délutániaknál. A kutatók ebben az esetben olyan cirkadián ritmus által is befolyásolt gének szerepét vélik a háttérben meghúzódni, amik a szívizomzat ischémia-toleranciáját befolyásolják.
Forrás: Deutsches Aerzteblatt, Sci Transl Med
