Küzdelem az álmatlanság ellen
A XXI. században már tudományosan bizonyított az, hogy az alvási problémák és a következményes alváshiány számos betegség, köztük a kardiovaszkuláris kórképek, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió kockázatát is növelik.
Időzített fizikai aktivitás lehet a jetlag ellenszere
A cirkadián ritmus szabályozásában a jövőben az adott napszakban végzett sporttevékenység is szerepet kaphat, ami előre- vagy vissza mozdíthat a belső órán.
Az alvás-ébrenlét zavarok kezelésének új szemlélete
A 2017-es év több fontos fordulatot hozott az orvostudomány egyik viszonylag új, de dinamikusan fejlődő ágának, az alvásmedicinának a történetében. Mind az amerikai (AASM), mind az európai alvástársaság (ESRS) új irányelvet adott ki az inszomnia kezelésére, amelyek lényeges szemléleti változásokat tükröznek. Az új irányelvek megjelenése után nem sokkal jelentették be, hogy a 2017-es orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmusok kutatásáért ítélik oda. Továbbá, a hivatalos megjelenés előtt álló BNO-11 az alvás-ébrenlét zavarokat külön, önálló főcsoportként tárgyalja. Az alvás-ébrenlét jelentősége tehát felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart cirkadián ritmussal.
A megzavart belső óra és a pszichés zavarok kapcsolata
A nappali alvás nem helyettesíti az éjszakait. Ha a szervezet külső kényszerből nem a belső ritmusával összhangban működik, gyakoribbak a pszichés zavarok.
Nappal gyorsabban gyógyulnak a sebek, mint éjjel
A nappal szerzett sebek jelentősen gyorsabban gyógyulnak, mint az éjszaka kialakultak. A jelenség hátterében a fibroblasztok fehérjéinek cirkadián ritmus szerinti aktivitásváltozásai állhatnak.
Nobel-díjat ért a cirkadián ritmus kutatása
A cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.
Egyre nyilvánvalóbb az ADHD és az alvászavarok közötti kapcsolat
Gyűlnek a bizonyítékok, amik a cirkadián ritmus zavara és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) közötti kapcsolatot erősítik.
Alvászavarok mint civilizációs ártalmak
A modern ember egyszerre néz szembe fényhiánnyal és fényszennyezéssel, általában mozgáshiányban él, és aktivitásának ritmusa az esti/éjszakai órák felé tolódott. Gyakorivá vált a rendszertelen vagy váltott műszakban történő munkavégzés is. Ezek a hatások a cirkadián ritmus megzavarásán keresztül több nagyon gyakori, és egyre növekvő népegészségügyi jelentőségű betegség kialakulásának kockázatát növelik.
A melatonin szerepe az „óraműben”
A biológiai óra megzavarása, többek között az éjszakai műszakban végzett munka vagy a jetlag sok ember alvásának a nyugalmát rabolja el. Emellett egyre több vizsgálat mutat rá arra, hogy a cirkadián ritmus megzavarása számos egyéb, az egészségre kifejtett káros következménnyel járhat.
Újabb „első gyógyszer” az Európai Unióban
Az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) Humán alkalmazásra szánt orvosi termékekkel foglalkozó bizottságának (CHMP) áprilisi ülésén született támogató javaslat alapján forgalomba hozatali engedélyt kapott a vakokra jellemző cirkadián ritmuszavar első gyógyszere, a Hetlioz kapszula.
