Annak ellenére, hogy nem tudott az állam elővásárlási jogával kapcsolatos kormányzati tervekről a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke úgy véli, bizonyos garanciák teljesülése esetén nem feltétlen rossz és eleve elutasítandó a szerdán Parlament elé kerülő elképzelés. A PharmaOnline kérdésére Hankó Zoltán elmondta, pénteken délután tárgyalt Lázár Jánossal, aki meghallgatta és megfontolásra érdemesnek tartotta a köztestület vezetőinek véleményét. Rendkívüli elnökségi ülést hívott össze, ismeri a megyei elnökök aggályait is – az általuk megfogalmazott kritikákat, kéréseket tolmácsolta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felé.

Mint azt korábban megírtuk, az Országgyűlés elé került egészségügyi salátatörvényt a kabinet az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtti napon módosítani akarta, mellyel finoman szólva is új alapokra, más megvilágításba helyezi a korábban hivatalosan a patikaliberalizáció felszámolásával, valamint a szakma megbecsülésével indokolt intézkedési terveket. A gyógyszerészek után az államnak lesz elővásárlási joga, amennyiben nem tudják gyógyszerésznek értékesíteni az eladásra kínált patikai üzletrészt  a tulajdonosai – ez a lényege a patikai körökben is komoly felháborodást kiváltott terveknek.

Ezzel a közbeszédben csak „trafik mutyinak” minősített, a dohánypiac újrafelosztását szabályzó kormányzati intézkedés tanulságait vizionálva sokan új gazdasági érdekcsoportok igényeinek kielégítését vélik látni a jövőben. Ezzel szemben a Hankó Zoltán azt állítja: a jelenlegi helyzet inkább alkalmas a „mutyira” – jó példa erre a szindikálás gyakorlata, amikor a társasági szerződéstől igencsak eltér a tulajdonosi jogok tényleges gyakorlása, vagy ha egy beszállító a vele stratégiai szerződést kötött gyógyszertár tőszomszédságában strómannal működtet saját érdekkörébe tartozó patikát. Szerinte a végszavazásra váró törvénytervezet a szindikálás gyakorlatát megszünteti.   

A kamara elnöke szerint Lázár János a megbeszélésen elmondta, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a zsebszerződések felszámolásáért, a hálózatok lebontásáért és a gyógyszerészek többségi patikatulajdonlásáért. A gyógyszerészek első két helyen előírt elővásárlási joga is ezt célozza. Az állam belépését azzal indokolta, hogy a befektető és a gyógyszerész megegyezésének hiányában is tovább kell működtetni a gyógyszertárat.

Konkrét kérések

A kamara elnöke azt kérte Lázár Jánostól, hogy amennyiben lehetséges már most, a zárószavazás előtt, de az elővásárlási jog részletes szabályait tartalmazó kormányrendeletbe mindenképpen építsék be a következő garanciális elemeket.Az állam elővásárlási joga csak a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad elérésének jogszabályban rögzített időpontjáig, azaz 2016. december 31-ig álljon fenn, és az elővásárlással érintett állami tulajdonhányad értékesítésére nyitva álló határidő maximum három év legyen, méghozzá oly módon, hogy a gyógyszerész kezdeményezésére az értékesítés ennél korábbi időpontban is megvalósulhasson. Az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv csupán pénzügyi befektetőként legyen jelen és a személyi jogos gyógyszerész önállósága ne csorbuljon. A kamara elnöke az ellátásbiztonság és a gazdasági racionalitás együttes figyelembe vételét is kérte, mert mint azt a PharmaOnline kérdésére elmondta, semmi értelmét nem látja annak, hogy a saját tőkéjét felélt, eladósodott és hosszabb távon is forgalomképtelen, azaz rentábilissá nem tehető gyógyszertárakat az állam mesterségesen fenntartsa ott is, ahol ennek nincs egészségpolitikai indoka. Ezeket a kéréseket Lázár államtitkár úr reálisnak tartotta – állítja Hankó Zoltán és ígéretet tett a szabályozásba való beépítésükre.

Vagyis, ha az állam nem tudja az „ideiglenesen” megvásárolt, veszteséges patikai tulajdonrészt értékesíteni, akkor be kell zárni, az ellátási érdekből fenntartandó gyógyszertárak „üzembiztos” működtetésének garantálását/technikáját pedig ki kell dolgozni, ez a jövő egyik nagy feladata – véli a köztestület elnöke, aki szerint az elővásárlási jog csak egy lehetőség, az állam érdekeit képviselő szervezetnek kell majd eldönteni, hogy adott esetben kíván-e élni vele.Szakmai berkeken belül már eljutott hozzá olyan vélekedés is, miszerint azzal, hogy az államnak a tulajdonszerzését követően 3 éven belül kell pályázatot kiírnia az üzletrész értékesítésére, türelmi időt kapnak a patikusok, ez idő alatt megerősödhetve vághatnak majd bele egy esetleges hitelfelvételbe.

Túlnyerték magukat?

A gyógyszer nagy-és kiskereskedelem is átalakulóban van – mondja az elnök, a gazdasági kényszer miatt folyamatosan újabb várt- és nem várt problémákkal szembesülnek.

Arra a kérdésünkre, hogy nem érzi-e azt, hogy a kamara a szakmaiságra hivatkozva „túlnyerte” magát, tulajdonképpen megásták a saját sírjukat, Hankó Zoltán azt válaszolta: nem meccset játszanak, ahol az ellenfél legyőzése a cél, hanem a feladatai ellátására képes, a normákat betartó, gyógyszerészek által működtetett gyógyszerellátást szeretnének. Valóban az általa vezetett köztestület volt, amelyik mindent elkövetett ezért, hogy „helyzetbe hozza” a gyógyszerészeket. Ha ez hiba – mondta, vállalja a következményeit. Az pedig a meggyőződése, hogy a hálózatok rontják a gyógyszerészek esélyeit, lehetőségeit, kiszolgáltatottá helyzetbe hozzák a patikustársadalmat. Soha nem rejtette véka alá, hogy a láncokat nem tartja jónak, ugyanakkor az ott dolgozó gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségéért következetesen kiállnak. A kamara a következő hetekben országos roadshow keretében ad tájékoztatást azoknak, akik élni kívánnak a tulajdonrész vásárlás jogával.