A 2010-es csúcshoz viszonyítva, amikor 2451 közforgalmú gyógyszertárat tartottak nyilván, folyamatosan csökken a patikák száma, s ez a tendencia az idei esztendőben is folytatódott – derült ki a Napi Gazdaság egészségpolitikai konferenciáján, ahol Hankó Zoltán tartott előadást. A legfrissebb adatok szerint 2013 novemberében az alig egy évvel korábbi 2345 patikával szemben 2334 áll szolgálatban, vagyis 11 gyógyszertár tulajdonosa döntött úgy, nem folytatja tovább.
A gyógyszertárak összes értékesítési árbevétele is csökkent: míg 2011-ben 611,8 milliárd forint folyt be a kasszákba, tavaly már csak 562 milliárd forintból gazdálkodhattak a közforgalmú gyógyszertárak. A közfinanszírozott termékek árréstömege az idei év első kilenc hónapjában elérte az 54,3 milliárd forintot, ám ez az összeg már tartalmazza a generikus program 3,6, illetve a szolgáltatási díj 4,5 milliárdját is. (2012-ben csupán a generikus program támogatásával érte el a fenti bevétel az 50,5 milliárd forintot.) Végső soron tavaly az összes árréstömeg 93,2 milliárd volt, amit csupán a generikus kompenzáció emelt 96,8 milliárd forintra, ez utóbbi tétel nélkül azonban e bevétel elmaradt a 2011-es 96,9 milliárdtól. Mindeközben viszont 298-ra csökkent – ideszámítva a jelenleg nem működő Alma Patikákat is – a veszteséges gyógyszertárak száma. Mint arról a PharmaOnline korábban már írt, ez utóbbi adatot tekintve 2009 volt a csúcstartó esztendő, amikor 559 vállalkozás bizonyult ráfizetésesnek.
A patikák eladósodottsága is javult, hangsúlyozta Hankó Zoltán, hiszen a rövid lejáratú tartozás a 2010-es 65,7-ről 2012 végére 42,1 milliárdra mérséklődött. Ezzel együtt csökkentek a fizetési határidők is, a Hungaropharma esetében 42-ről 36, a Phoenixnél pedig 34-ről 27,5 napra. A készletezés változatlan szinten áll, az MGYK elnöke szerint 2010 óta legalábbis nem romlott. Ugyanakkor csökkent a foglalkoztatottak száma, s az alkalmazottak reálbére is stagnál.
A fenti helyzetjelentéssel nem mindenben értett egyet a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke. Mikola Bálint arra emlékeztetett, hogy a vaklicitek jórészt indokolatlan kárt okoznak, hiszen 100-150 ezer forintos készletveszteséget kénytelenek leírni a patikák. Úgy vélte, ez kidobott pénz, amit el lehetne kerülni. Azt is elmondta, hogy 2012 őszén azzal volt kénytelen szembesülni a szakma, hogy 2006-tól összesen 30 milliárd forint hiányzik a gyógyszertár-működtetési kasszából. Ehhez képest a generikus kompenzáció és a szolgáltatási díj közel 8 milliárdja még mindig elenyészően kevés. A generikus helyettesítésről szólva hangsúlyozta, hogy bár az árcsökkentés mérsékli az árszínvonalat, ám ezzel együtt alaposan megcsapolja az árrés-tömeget is. Ma már vannak olyan készítmények, amelyek ára még a csomagolásukat sem fedezi, ezek árréséből pedig nem működtethető a gyógyszertár. S bár az igaz, hogy a lakossági terhek a közfinanszírozott medicinák árcsökkentésének eredményeként 8,5 milliárddal mérséklődtek, ám arról már nem esik szó, hogy ugyanebben a gyógyszerkörben számos készítmény kikerült a támogatásból, OTC körbe sorolták, drágább lett, s növelte a lakossági kiadásokat.
Kitért az idén szeptembertől életbe léptetett kötelező gyógyszertári létszámnormatívára is, mondván a patikák legnagyobb kiadása a bérköltség, s mivel a többlet munkaerő alkalmazására nem mindenhol van fedezet, 230 patika az előírás betarthatatlansága miatt kénytelen volt csökkenteni nyitvatartási idejét. Az MGYK elnöke szerint azonban az Országos Tisztifőgyógyszerészi Hivatal statisztikája mást mutat: nyár óta mindössze száz patika kérelmezte nyitvatartási idejének csökkentését a fenti okok miatt.
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke arra emlékeztetett, hogy a gyógyszer kiskereskedelmi szektor jelentős állami támogatásra szorul, s hogy a javuló eredmények többek között annak tudhatók be, hogy a nagykereskedők milliárdos tételeket írtak le veszteségként. Zlinszky János arra is felhívta a figyelmet, hogy a liberalizáció során a patikákból benzinkutakhoz, különböző üzletláncokhoz kikerült készítmények forgalma lassan kúszik fölfelé, s ma már eléri az egy milliárd forintot. Jó lenne elérni, tette hozzá, hogy a gyógyszerek kizárólag gyógyszertárakban legyenek elérhetők.
Az elmúlt hónapokban nagy érdeklődést, s nem kevés szakmai vitát kiváltó tulajdonosváltással kapcsolatban a kerekasztal beszélgetésen az OTP részéről megjelent szakember elmondta, van érdeklődés a hitelkonstrukció iránt, bankjuk a gyógyszerészeket nagyon stabil ügyfélnek tartja. Zlinszky János ugyanakkor szóvá tette, hogy a rendelet végrehajtására nagyon kevés az idő, hiszen az OTP is alig két hete jelent meg nyilvánosan hitelajánlatával. (Mint köztudott, a hatályos jogszabály 2013. december 31-ig ad lehetőséget arra, hogy a gyógyszertárat működtető vállalkozásban a patikusi tulajdonrész meghaladja a 25 százalékot, ennek hiányában az adott gyógyszertár elveszíti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződését, vagyis nem szolgálhat ki ártámogatással egyetlen készítményt sem.)
Mikola Bálint arra emlékeztetett, hogy az 1995-ös patikaprivatizáció során az új tulajdonosok átlagéletkora 58 év volt, vagyis közeledik az elkerülhetetlen generációváltás, ami épp összecsúszik a tulajdonosváltással. Ugyanakkor pozitívumként említette meg, hogy a frissen végzett gyógyszerészek 85 százaléka patikában kíván dolgozni. Ami a fiatalok tulajdonosi megjelenését illeti, erre a Patika Tőkeprogram lehetőséget ad, közölte Hankó Zoltán, akitől az is megtudható volt, hogy 200 patikában nem rendelkeznek a gyógyszerészek 25 százaléknál magasabb tulajdonrésszel, viszont sokan közül pont 25 százalékot birtokolnak.
A beszélgetés résztvevői szerint a tulajdonosváltás nem okoz majd fennakadást a gyógyszerellátásban, a HGYSZ alelnöke azonban arra figyelmeztetett, hogy később akár gondok is adódhatnak. Azok ugyanis, akik az elkövetkezendő három évben nem tudják visszafizetni az első etap teljesítéséhez felvett hitelüket, 2016-ben újabb kölcsönt lesznek kénytelenek felvenni annak érdekében, hogy az 50 százalékos tulajdonrész átlépésével megtarthassák gyógyszertáruk működési jogát.
