| A 12 pont |
„Mit kíván a magyar gyógyszerész?”
Továbbá, hogy rólunk többé soha ne dönthessenek nélkülünk! |
Négy évvel ezelőtt a debreceni vándorgyűlésen tizenkét pontban fogalmazta meg kívánalmait a hazai gyógyszerész-társadalom. Ez lényegében ma is megállja a helyét; „úgy jó, ahogy van” – fogalmazott a hét végén Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, amikor részt vett a gyógyszerészek ezúttal Sümegen összehívott vándorgyűlésén, hogy maga is megossza gondolatait az értékelő és programalkotó műhelymunkára hívott kamarai tagokkal.
Mint azt Hankó Zoltántól, az MGYK elnökétől megtudtuk, lényegében két aktuális dologban is megállapodtak az államtitkárral. Az egyik, hogy „az államtitkár védelmét élvezik” a patikusok a pénztárgépek cseréje körül kialakult helyzetben, azaz, nem kell szankciótól tartaniuk, a másik, hogy megkezdik egy kontrollált étrend-kiegészítő adatbázis és egy egységes gyógyszer-interakciós adatbázis kialakítását. Ennek az alapjait a Pécsi Tudományegyetem szakemberei hozták létre.
A vándorgyűlések szervezését 2007-ben kezdte el a kamara – emlékeztet a PharmaOnline érdeklődésére Hankó Zoltán. Ezeknek a rendre februárban tartott, programalkotó gyűléseknek a célja részben az adott térség munkájának, nehézségeinek megismerése, így a mostani rendezvény első napján a Veszprém, Somogy, Zala és Baranya megyei kamarai vezetők mellett részt vett és tájékoztatást adott dr. Andrásofszky Enikő Veszprém megyei tiszti főorvos is a többi közt az apró falvak ügyeleti ellátásával kapcsolatos tudnivalókról.
– Mivel a vándorgyűléseket nem klasszikus konferenciaként szervezzük, az előadások helyett inkább a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt egy-egy speciális téma mentén. Idén korszakzáró értékelést tartottunk és elkezdtük a jövőképünk kialakítását – fogalmazott az elnök. Ennek megfelelően a hét végi rendezvényen szó esett az elmúlt évek változásairól, a gyógyszerforgalmazás és a támogatáspolitika kérdéseiről, a gyógyszerellátás gazdasági stabilizálásáról, a vidék ellátásáról valamint a köztestület működéséről is.
A felvetődött problémákról
A köztestület honlapján olvasható tudósítás szerint elsőként prof. dr. Paál Tamás (az OGYI nyugalmazott főigazgatója) a gyógyszertári minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokról beszélt. A gyógyszerellátás szabályozott terület, ahol a standardok szerepe megkérdőjelezhető. A kamara belső minőségügyi kézikönyvének használatát minden gyógyszertárban indokoltnak tartja és a gyógyszertárakban a minőségbiztosító státuszok bevezetése is célszerű lenne. A megfelelő szemlélet elsajátításához célzott továbbképzésekre is szükség van.
Dr. Brezanóczy Ferenc (Pest megyei kamarai elnök) a kistelepülések gyógyszerellátásával kapcsolatban a mozgó fiókgyógyszertárakkal kapcsolatos tapasztalatok ismeretében új megközelítés fontosságát hangsúlyozta. A szociális otthonok gyógyszerellátásának gyakorlata jelenleg több szempontból is aggályos, akárcsak az ügyeletek rendje. Dr. Fodor András a profilrendelet, a gyógyszertárak tárgyi feltételeit, az expediálás és a magisztrális gyógyszerkészítés problémáit gyűjtötte csokorba. Dr. Nyiri László a nagykereskedő-választás szempontjait tekintette át. Kifejtette: nem jó az a gyakorlat, amelyben az engedmény mértéke alapvetően a forgalom nagyságától függ. Felvetette a taxa-ár lehetőségét és kifejtette: fontos a nagykereskedőkkel való együttműködés, de a gyógyszertárak gazdasági függetlenségét tovább kell növelni. Hajagosné dr. Hümpfner Rózsa a Kamara Kórházi-Klinikai Szervezete elnöke helyzetértékelés – célok – feladatok bontásban ismertette a kórházi gyógyszerészek gyógyszertár-működtetéssel kapcsolatos gondolatait. Kevés a kórházi gyógyszerész, ezért a szükségesnél kisebb a gyógyszerészek betegágy melletti aktivitása. Életpálya-modellre van szükség és a szakképzés rendszerét is meg kell erősíteni. A közeljövőben gondot jelenthet az infúzió-ellátás és a gyógyszertári minőségbiztosításra is saját rendszer kellene. Továbbá tisztázandó, hogy milyen személyi, tárgyi és informatikai feltételekre van szükség.
Jövőlatolgatás – célzott lépések
Értékelésük szerint az a modell, ami ebben a kormányzati ciklusban a gyógyszerészetben kialakult, gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb, etikailag érzékenyebb, így meg kell őrizni. Modellszintű változásokra tehát nincs szükség, sőt úgy gondolom, hogy egy újabb modellváltást a szakma már nem is viselne el – összegzi megállapításaikat az MGYK elnöke, aki szerint ugyanakkor manapság is vannak szép számmal, amik problémát jelentenek a gyógyszerészek számára. Ezek feltárását és a megoldási javaslatok összegzését megkezdték. Ilyen például a vaklicit jelenlegi rendje, a közfinanszírozott gyógyszerek árrés-szabályozása, az ügyelet finanszírozása, a patikai profil korrekciója, vagy akár a kamara ügyfél státuszának a rendezése.
Hankó Zoltántól azt is megtudtuk, hogy együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal annak érdekében, hogy a továbbiakban a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztésében összehangoltan dolgozhassanak. A közös célokhoz a társaság a szakmai, a kamara pedig a szakmapolitikai hátteret biztosítja. Sokat várnak a képzés, szakképzés, továbbképzés kérdéseiben is a megállapodástól.
De nem ez az egyetlen megállapodás, amelytől eredményeket remél a kamara. A köztestület február 26-áig szövegezi meg és juttatja el a sümegi rendezvényen megfogalmazottak alapján készült dokumentumokat a pártokhoz. A legnagyobb kormányzó párttal azonban ismét szorosabbra fűzik a viszonyt: megújítják a négy évvel ezelőtt megkötött – akkor a gyógyszerészek 12 pontjáról szóló – megállapodást. Erről állapodtak meg Nyitrai Zsolttal, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójával Sümegen, aki a konzultáción három pontban már megelőlegezte az együttműködést: a gyógyszerészi tulajdonosi program végigvitelében, a fiatal gyógyszerészek helyzetbe hozásában, valamint a gyógyszertárak működőképességének biztosításában egy előre rögzített, kiszámítható program mentén vállalják az együttműködést. Hankó Zoltán szerint a gyógyszertárak helyzetének stabilizálása után a gyógyszerészi gondozás és a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése jelenthet komoly előrelépést. A kamara új programjának szövegezése már megkezdődött, s hamarosan a kamarai testületek elé tárják a kamara vezetői.
